Felszólalás adatai

KORÓZS LAJOS (MSZP): Köszönöm a lehetőséget, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! A napirendi pont tárgyalása kapcsán a jelentés egy eleméhez szeretnék hozzászólni, mégpedig a turizmushoz. Felszólalásomban annak két aspektusára térek ki: egyrészről a turisztikai fejlesztések további lehetőségeire a falusi turizmus kapcsán, másrészről a turisztikai infrastruktúra meglétére, illetve hiányosságaira.

A turizmus gazdasági jelentőségén belül a falusi turizmust úgy szokás definiálni, hogy a következő területeken bővíti ki az általános szolgáltatásokat: a falusi övezetekre, a természeti erőforrásokra, a kulturális örökségre, a vidéki településekre, a helyi hagyományok és különféle országspecifikus termékekre. Ezen túlmenően a regionális identitást illusztráló márkás termékekre, amelyek a fogyasztók igényeit az elszállásolás, az éttermek, az üdülési lehetőségek, a pihenés és a különféle kiegészítő szolgáltatások komplex kínálatával elégítik ki. A fenntartható helyi fejlesztés céljaira, valamint megfelelő válaszként a modern társadalom üdülési igényei részét alkotva a város és a vidék között új társadalmi szerződés lehetőségét teremti meg.

Bizonyára ismeretes képviselőtársaim előtt, hogy a jelentésnek voltak különböző mellékletei, és a VÁTI által készített anyag, amelyet a turisztikai bizottság megkapott, illetve megtárgyalt, részletesen foglalkozik a turizmus kérdésével a 11/3-as háttéranyagban. Tehát a falusi régiók idegenforgalmi fejlesztése a helyi természeti és kulturális erőforrások turisztikai célokra való kiaknázásán alapszik. Más szóval, a falusi turizmus alapja a tér, mindebből következik a helyi lakosság aktív részvállalása a turisták ellátásában, és mindez különféle idegenforgalmi termékekben, szolgáltatásokban ölt testet.

A tárgyalandó napirendi ponthoz mindebből következően két dolog szorul vizsgálódásra. Az egyik az infrastruktúra megléte vagy hiánya, a másik a természeti erőforrások kiaknázása, hasznosítása. Különbséget kell tenni az úgynevezett vonalas, országos hálózatú infrastruktúra és a lokális, illetve az épületek, szálláshelyek, éttermek infrastruktúrája között. Sajnálatos, hogy az Orbán-kormány hatalomra kerülése után két évre leállt az autópálya-építési program. Amennyiben folytatták volna, mára autópályán elérhető lehetne a szatmári, a beregi térség, Zemplén és a szegedi Fehértó. Ez sajnos nem történt meg.

Következésképpen nem történhetett meg a települések felfűzése az autópályákra, hiszen az autópálya önmagában nem sokat ér. Évek óta bizonytalan a polgári repülőterek hasznosítása a turizmus számára. Ahol üzemel, ott bizonyította jótékony hatását a gazdaságra, lásd: Sármellék. Nem tudjuk, mi a kormány szándéka a debreceni, mezőkövesdi, miskolci repülőterekkel, pedig a legjobb falusias környezetet szolgáltathatná ki, mint a Hortobágyot, a Tisza-tavat, Zemplént, Abaújt és Gömört.

A pénzügyi infrastruktúra megfelelő színvonalú kiépítettsége csak a városokban van meg. A Tisza-tó jobb partján például lehetetlen pénzváltó automatából pénzt kivenni, mert nincs ATM, pedig a nagyszámú külföldi, legtöbbjük nem is egy-két hétre jön, ezt igényelné, de még a hazai vendégek is, hiszen az emberek már nem járnak nagy mennyiségű készpénzzel.

A falusi turizmus termékei egy sor szolgáltatást jelentenek, amelyek célja a látogatók és turisták szükségleteinek kielégítése az alábbiak szerint: elszállásolás magánházakban, tanyákon, üdülőkben, falusi szállókban, vendégházakban, fogadókban, kempingekben; szabadtéri sportok és más tevékenységek, mint a kerékpározás, a kalandozás, a lovaglás, a horgászás, a vadászat, az úszás, a kenuzás és a többi. A helyi kulturális tevékenységek között az ökomúzeumok, tanösvények, népi hagyományok, kézműipari műhelyek, szellemi és pihenésorientált elfoglaltságok biztosítása. Ezen túlmenően az idegenforgalomi tájékoztatás: Tourinform-irodák, ügynökségek, helyi egyesületek.

Ha a fentiek szempontjából vizsgáljuk a felvetett problémakört, az alábbi megállapításokat tehetjük. Jó hatással van a vidék infrastrukturális ellátottságára a rendszerváltás óta elindított csatornázási és gázprogram. Igaz, a falusi turizmus lényege nem az, hogy mindenütt angol WC és gázbojler legyen, hiszen a gémeskútnál való mosakodás olyan romantikus, mint a tehénfejés az istállóban.

Ugyanakkor a 2. pontban megfogalmazottak szerint kialakított horgászhelyen, mint például az egész Tisza-tó, a mobil WC hiánya komoly probléma, lévén horgászni senki sem félórára megy. Ugyanez a probléma mondható el a vadászat kapcsán. Egy vadkacsázás bizony 6-10 órán át tart. A pihenni vágyók komfortérzetét nagyban növelné a mobil illemhelyek megléte. A települési önkormányzatok ezt önerőből nem tudják megvalósítani, de ha még lenne is lehetőség, akkor is gondot jelentene a telepítésük, mert rendszerint nem az övék a terület. Ugyanis a magyar gyakorlat szerint a közvetlen vízpart a vízügy tulajdonában van.

(18.10)

Az elégedetlenkedők rendszerint az önkormányzatokat hibáztatják. A kerékpárosok irányában lehetne komoly gesztust tenni, ha a Tisza teljes gátrendszerét a kerékpáros turizmus rendelkezésére bocsátanánk. Az amatőr ornitológusok számára madárfigyelők kiépítése is a pihenés szolgálását jelentené. Ezeket nevezhetjük ötletrohamnak, de komoly segítség nélkül megvalósíthatatlanok.

A felsorolásom utolsó pontja az idegenforgalmi tájékoztatással foglalkozik. A Tourinform-irodák hálózata jól kiépült az országban, ugyanakkor az irodák technikai ellátottsága igen alacsony színvonalú. A kormány többször tett ígéretet a hálózatok fejlesztésére, melyhez több mint 500 millió forint támogatást is ígért. Sajnos, ez a mai napig nem valósult meg. A parlament idegenforgalmi bizottsága kétszer vette le a napirendről a téma megtárgyalását, számomra érthetetlen okokból. Talán még sincs rá pénz vagy már elköltötték másra - várom az illetékesek válaszát.

A bevezetőmben említettem, hogy az infrastruktúra mellett a természeti erőforrásokkal is kívánok foglalkozni, pontosabban annak egy elemével, a termálvizek hasznosításával. Tekintettel arra, hogy Európában hazánk a leggazdagabb lelőhelyekkel rendelkezik, vétek lenne ezzel a természeti erőforrással nem foglalkozni.

Én csupán a vizek turisztikai hasznosításával kapcsolatosan szeretném kifejteni a véleményemet. Az itt ülők által is ismert, hogy a legtöbb termálvízlelőhely Magyarországon a kőolajkutatás eredményeként került felszínre. A kutak 99 százalékban az állam tulajdonában, kisebb részben önkormányzati tulajdonban vannak, lefojtva hasznosíthatatlanok. A települések azon része, ahol befektetőt találtak vagy maguk kívánnak vállalkozni, szándékuktól elállni kényszerülnek, mert a kutakat nem tudják tulajdonba kapni sem vétel, sem tartós bérlet formájában, az állam ugyanis ezen kutakat a MOL Rt.-nek adta, és ott nem vállalkoznak semmilyen tranzakció lebonyolítására. A válaszuk az, hogy hamarosan átkerül a Kincstári Vagyoni Igazgatósághoz. Oda még nem érkezett meg.

Szóval, a vizeink vagy a földben maradnak, vagy elfolynak. Egy biztos: nem a turizmust szolgálják, kivétel ez alól természetesen Zalakaros vagy Lenti, Bük vagy Sárvár. A fürdés mellett ivókúrákra, iszapkezelésre is alkalmas vizeink maradnak hasznosítás nélkül. Az idegenforgalmi hasznosítás mellett egy szép fürdő a helyi lakosság igényeit is kielégíthetné, az egészségmegőrzés mellett az életminőség emelkedését is szolgálja.

Tisztelt Országgyűlés! Röviden ennyiben kívántam a jelentéssel foglalkozni. Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP soraiból.)