Felszólalás adatai

ZSIKLA GYŐZŐ (FKGP): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az országos területfejlesztési koncepció végrehajtásáról szóló jelentés elkészítésével a kormánynak az volt a célja, hogy átfogó képet nyújtson az elmúlt évtized területfejlesztésében lezajlott legmeghatározóbb folyamatokról, valamint a bekövetkezett reformokról és változásokról.

A jelentés egyaránt tartalmazza - hangsúlyosan és tényekkel alátámasztva - azokat a problémákat, amelyekkel szembesülni kellett az elmúlt évtizedben a magyar társadalomnak. De ezzel párhuzamosan olvashatók benne a bekövetkezett reformok és eredmények is, amelyek optimizmusra adnak alapot a jövőben.

A területi folyamatok és intézkedések alapján megállapítható, hogy a területfejlesztési politika a '90-es évtizedet tekintve elsődlegesen a területi egyenlőtlenségek mérséklése céljából hozta létre új intézményrendszerét, és elsősorban az elmaradott területekre és válságtérségekre koncentrált. E téren két olyan terület van, ahol jelentős a javulás.

Az egyik ilyen terület a műszaki infrastruktúra, ahol csökkentek a regionális különbségek. A teljesség igénye nélkül néhány olyan területet szeretnék kiemelni a műszaki infrastruktúra-rendszerek legjelentősebb változásai közül, amelyek számottevőek voltak a vizsgált időszakban. Az ország vezetékes vízzel való ellátása már a '80-as években elkezdődött; 1998-ra gyakorlatilag - 21 település kivételével - 100 százalékossá vált az ellátottság. A lakásbekötési arány pedig a települések felénél meghaladta a 90 százalékot.

Az évtized második felétől a szennyvízelvezetés és -kezelés terén is jelentős fejlődés volt tapasztalható. Ennek tudható be, hogy a közműolló nem nyílt tovább. A közlekedés terén főként a vasúti fejlesztéseket illetően szintén voltak fejlesztések.

A másik terület, ahol a leglátványosabb változás ment végbe, a távközlés. Az egy főre jutó telefonvonalak számát illetően Európa középmezőnyéhez zárkózott fel az ország. A területfejlesztési stratégiai célok megvalósítása érdekében folytatott területfejlesztési politika, valamint a '90-es évek változásai együtt alakították az ország térszerkezetét.

A jelentés tartalmaz információkat az 1998. év után történt területfejlesztésben lezajlott változásokról is. Ezek közül kiemelném a következőket. Az Európai Unióhoz való csatlakozásunk, valamint a csatlakozást követően elnyerhető támogatások alapvető feltétele, hogy az Európai Unió tervezési szintjének megfelelő regionális intézményrendszer alakuljon ki. A regionális és megyei területfejlesztési tanácsok készítsék el programjaikat, kezdődjön el és gyorsuljon fel a régióknak a strukturális alapok felhasználására való felkészítése.

Az 1996. évi XXI. törvény 1999 októberében elfogadott módosításával megreformálódott és megerősödött a területfejlesztési intézményrendszer. A tervezési-statisztikai régióknak megfelelő hét regionális fejlesztési tanács és munkaszervezeteik megalakultak. Ez alapját képezi a strukturális alapok igénybevételéhez szükséges nemzeti fejlesztési terv kidolgozásának is.

Fontos fejleménynek tartom, hogy a regionális fejlesztési tanácsok 1999-ben létrehozták képviseleti irodájukat Brüsszelben. Ennek következtében már jelenleg is érzékelhető a régiók jobb érdekérvényesítése az Európai Unió szervezeteinél. Az ország fejlődését alapvetően meghatározó nemzeti fejlesztési tervet 2002-ig kell kidolgozni.

A régiók fejlesztési koncepciói az utóbbi két évben elkészültek, a programok készítése a közelmúltban kezdődött el, és így lehetővé vált a programfinanszírozás bevezetése. A vizsgált időszakban jelentősen nőtt a területfejlesztést közvetlenül szolgáló állami források összege, és megemelkedett az ezt a célt szolgáló nemzetközi támogatás is. A regionális gazdaságfejlesztést segítette a vállalkozási övezetek és az ipari parkok rendszerének kialakítása. 1999-ben befejeződött a 11 vállalkozási övezet kijelölése. A 2000. év végéig pedig a vállalkozási övezetek működési feltételeinek javítása céljából 133 parkcím került kijelölésre, elfogadásra.

Jelentős eredménynek tartom azt is, hogy a programkészítés során nőtt a helyi társadalom aktivitása mind a feladatok meghatározásában, mind azok megvalósításában. Ezt a tevékenységet hivatott szolgálni, hogy a kormány biztosította a decentralizált területfejlesztési támogatások összegének növelését.

A területfejlesztési támogatások megújítását szolgálja a decentralizáció elveiről és a kedvezményezett térségek besorolásáról szóló 1997. évi országgyűlési határozat reformja is.

(18.00)

Az Országgyűlés által a közelmúltban elfogadott új határozat az EU gyakorlatában alkalmazott programfinanszírozással, a régiók decentralizált forrásainak a megteremtésével és összehangolásával teljesíti azokat a feltételeket, amelyek szükségesek az Európai Unió strukturális alapjainak fogadásához.

A módosított országgyűlési határozat szerint a területfejlesztési célelőirányzat decentralizált keretének 35 százalékát regionális, 30 százalékát megyei szintre kell decentralizálni. A Phare 2000. évi programjához kapcsolódóan elkészült és elfogadásra került az előzetes nemzeti fejlesztési terv. A három, Phare által is támogatott régió mellett további négy régió felkészülését regionális programok végrehajtásával a 2001. évi költségvetésben a területfejlesztési célelőirányzat megemelt mértéke is segíti, ennek összege 5 milliárd 519 millió forint.

A jelentéshez kapcsolódóan benyújtásra került az országgyűlési határozati javaslat, amely több kritikát kapott, de feladatokat is meghatároz a kormány számára a területfejlesztési politika hatékonyabb érvényesítésével kapcsolatban. Ezek közül a legmeghatározóbbak a következők. A kormánynak biztosítania kell azt, hogy az Európai Unióhoz benyújtandó nemzeti fejlesztési terv kellő mértékben reflektáljon a területfejlesztés fő céljaira, valamint a régiók programjaira. Talán a legfontosabb momentum azonban az, hogy a felzárkóztatási programok folytatásához biztosítsa a 2003. évben és az azt követő években a központi költségvetések során a szükséges forrásokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A nemzetközi gyakorlat is azt mutatja, hogy a felzárkóztatás, valamint a gazdaság és a társadalom szerkezeti átalakítása hosszú távú, bonyolult, anyagi-szellemi források koncentrálását igénylő nehéz feladat. Szükséges a már meglévő pozitív tendenciák megerősítése, és a programozás, valamint a tervek készítésének felgyorsítása.

Az önkormányzati és a privát szféra közötti összhang fokozása is elengedhetetlen annak érdekében, hogy a területi közelítés elve még hatékonyabban érvényesülhessen az Európai Unió tagországaihoz való felzárkóztatásban, illetve a régiók, megyék, kistérségek területi különbségeinek mérséklésében.

Köszönöm a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiban.)