Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Sajnálom, hogy tájékozatlansága miatt most már sokadszor kell ugyanazt az interpellációra vagy éppen kérdésre adott választ elmondanom, és szembemenve az ön állításaival, állítanom azt, hogy Magyarországon a bérfelzárkózás jelentős mértékben megvalósult az elmúlt hét évben, és az utolsó két évben, 2016-ban és ’17-ben ez felgyorsult. A statisztikai adatok ezt mutatják. Ha kíváncsi a statisztikai adatok fellelésének lehetőségére és helyeire, nagyon szívesen elmondom azt is, hogy mit kell nézni ahhoz, hogy ezek az adatok az önök rendelkezésére álljanak.

Ugyanis a jelenlegi kormány, az Orbán-kormány nagyon komoly erőfeszítéseket tett az elmúlt időszakban, hogy azokat a hátrányokat, amelyeket egyébként történelmi örökségként tudhatunk itt Közép-Európában vagy Dél-Európában magunk mögött, kompenzálni tudjuk, és azt a hátrányt leküzdjük, amit megörököltünk az 1990-es évek előtti örökségként.

A képviselő asszony által megemlített 2008-as IMF-paktumot követően a 2010-ben hivatalba lépő kormány új és egyik fő célja éppen az előző kormány által megkötött paktum megszorító intézkedéseitől való megszabadulás volt. A kormányzat nagyon jelentős lépéseket tett a bérfelzárkózás és a foglalkoztatás növekedése érdekében. Számtalanszor elhangzott sok-sok adat, hogy több mint 700 ezerrel többen dolgoznak ma, mint 2010-ben, és jelentős mértékben nőtt, ha csak a 2016. év végi adatokat nézzük, a reálbérek értéke is. Ez azt jelenti, hogy 24 százalékkal nőtt a reálbér 2010-től 2016-ig, és ha az idei több mint 10 százalékos reálbér-növekedést nézzük, akkor újabb, körülbelül 10 százalékot kell erre rászámítani, tehát körülbelül 35 százalékkal növekedett 2010 óta a reálbér értéke ebben a hat és fél évben, főként, ha a családi adókedvezményt is ideszámítjuk. Azt lehet mondani, hogy a három- és többgyermekes családokban ez a bizonyos reálbér-növekedés meghaladta az 50 százalékot.

A versenyszférában jelentős lépés volt és a versenyszférán kívül a többi foglalkozási ágban is jelentős lépés volt a tavaly november végi bérmegállapodás, ahol nemcsak jelentős bérmegállapodást kötöttek a szociális partnerek, a munkaadók, a munkavállalók képviselői a kormányzattal, hanem adócsökkentés is bekövetkezett. Ennek egyik következő lépése az, hogy 2018. január 1-től a szociális hozzájárulás adókulcsának a korábban tervezett 2 százalékpontos csökkenése helyett, és ez a törvényjavaslat már itt van a parlament előtt, 2,5 százalékpontos mérséklését kezdeményezzük. Így két év alatt összesen 7,5 százalékponttal fog csökkenni a bérre rakódó teher.

A közszférában a kormány a minimálbér és a garantált bérminimum emelése mellett életpályaprogramokkal és ágazati bérintézkedésekkel segíti az ott dolgozók és családjaik körülményeit. Például a járási hivatalban dolgozók, a közalkalmazottak esetében ezeket lehet tapasztalni. Ezekkel az emberekkel kell beszélni, és ők is el tudják mondani, hogy jelentős mértékben növekedett az elmúlt időszakban a bérük.

De ha már számtalanszor rajtunk kérik számon azt, hogy miért nem teszünk többet a béremelkedésért, a bérfelzárkózásért, ami egyébként történik, és dinamikájában nagyobb, mint a közép-európai államok dinamikája, főként ha a 2016-17-es évet vesszük figyelembe, Nyugat-Európához meg még jelentősebb mértékben zárkóztunk fel, azért meg lehetne kérdezni azt, hogy a jobbikos mintavárosnak tekintett Tiszavasvári költségvetésében az olvasható: „A személyi juttatásoknál tárgyévben a közalkalmazottak és a köztisztviselők esetében általános bérfejlesztésre nem kerül sor.” (Hegedűs Lorántné közbeszól.) Tehát ha önök a saját városukban ezt teszik, ha véletlenül kormányra kerülnének, mit tennének ezen intézkedések sorában a kormányzati munka során? Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)