Felszólalás adatai

Felszólalások:   139-160   161-176   177-192      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm, Azbej Tristan államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! A módosító javaslatok benyújtására csütörtökön 16 óráig van lehetőségünk. Tisztelt Országgyűlés! Soron következik a Hungary Helps Programról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig. A kormány-előterjesztés T/3625. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető.

Elsőként megadom a szót Azbej Tristan úrnak, a Miniszterelnökség államtitkárának, a napirendi pont előterjesztőjének.

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót ismételten. Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! Az előterjesztői expozémban mind a Hungary Helps program eszmei alapjait, mind az előttünk fekvő jogszabálytervezetet fogom bemutatni. Az önök előtt fekvő törvényjavaslat célja, hogy megteremtse azokat a kereteket, amelyekkel a magyar humanitárius politika még jobban a jövőben is meg tud felelni három feltételnek, ez a migráció megelőzése helybeni szolidaritással, segítségnyújtással, az üldözött keresztény és más közösségek megsegítésével, a magyar emberek érdekeinek, biztonságának szolgálata a humanitárius segítségnyújtáson keresztül, valamint mindennek egy nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő hatékonyságú közvetlen támogatást adó program keretében való teljesítése. A programunknak a kormány, illetve az előterjesztő a Hungary Helps címet adta, és valóban Hungary helps, azaz Magyarország segít. Magyarország segít, hiszen Magyarország erősödik, és így hosszú történelmi időszak után először vagyunk abban a helyzetben, hogy a saját érdekeinket szem előtt tartva emberbaráti szolidaritással forduljunk a világ szükséget szenvedő embereihez, népeihez. Míg nyolc évvel ezelőtt a magyar gazdaság összeomlásának rémálma lebegett a magyar polgárok feje felett, mára a régió legstabilabban fejlődő országává váltunk. A magyar választópolgárok döntöttek 2010-ben, és ezt a döntésüket további két alkalommal megerősítették, igent mondtak Magyarország felemelkedésére, és igent mondtak egy olyan politikára, amely a nemzetközi szerepvállalásában a magyar érdekeket teszi első helyre.

A nemzetközi humanitárius részvállalásunk kiterjesztésének ugyanakkor nem csupán ez a gazdasági lábra kapás volt a feltétele, hanem saját önrendelkezésünk kivívása és önazonosságunk megerősítése; az, hogy ki mertük mondani, hogy megvédjük hazánkat, a migrációt nem támogatni fogjuk, hanem megelőzni; az, hogy ki mertük mondani, hogy Magyarország keresztény kultúrájú ország, ezért erkölcsi kötelességünk a világon keresztény hitük miatt üldözöttek megsegítése. A magyar választópolgárok döntöttek 2010-ben, és ezt a döntésüket úgy ismételték meg, hogy minderre a magyar kormányt felhatalmazták.

Magyarország fordulóponthoz érkezett tehát, amelynek eszmei alapjait országunk új Alaptörvénye fektette le, és amelyből egyenesen következett a Hungary Helps programot megalapozó országgyűlési határozat, amely ritkán látott egységbe tömörítette a parlamenti pártokat. A parlamenti patkó mindkét oldalán egységesen ítélték el az Iszlám Állam és más terrorszervezetek vallási kisebbségek, így a keresztények ellen elkövetett népirtását. A Magyar Országgyűlés jobb- és baloldala, az akkori parlamentben politizáló pártok mindegyike, talán az ülésteremben most helyet foglaló tisztelt képviselők közül is többen egységesen szólították föl a kormányt, adtak mandátumot a kormánynak, valamint a nemzetközi közösséget szólították föl a kialakult válság helyben történő megoldására, a kárvallottak, üldözöttek helyben történő megsegítésére.

Sajnálatos módon egyes politikai szereplők ezelőtt is és utána is eltértek ettől az álláspontjuktól, de 2016. december 19-én még együtt mondták ki, hogy nem megoldás a probléma importálása, a törvénytelen migráció támogatása, a krízisben érintett országok további destabilizációja. Felelőtlen, önző és szűk látókörű politika az, amely egy nép szenvedéséből hasznot kíván húzni a fiatalok elvándoroltatásával, a több száz, több ezer éves vallási közösségek felszámolásával és egy idegen kultúra Európába történő felelőtlen meghívásával.

Magyarország a kezdetektől határozottan kiáll álláspontja mellett, amely szerint, ahogy mi hívjuk, okos segítségre van szükség; olyan segítségre, amely a szenvedő közösségek igényei alapján a hosszú távú konszolidációt szolgálja. Nem lehet cél sem Európa, sem a Közel-Kelet vallási és kulturális térképének átrajzolása sem a migráció támogatásával, sem a népirtások feletti szemet hunyással.

Ugyanis a Hungary Helps program, illetve kezdeményezés missziójának egyik részeként le kell szögeznem azt az álláspontot, amely szerint nem hallgathatjuk el azt a népirtást, amely az apostoli alapítású keresztényeket és más vallási, etnikai kisebbségeket éri ma a világban. Ha azt a szót halljuk, hogy keresztényüldözés, általában az ókori pogány római császárok által oroszlánok elé vetett mártírok történetei jutnak eszünkbe. Bár tény, hogy mindez valóban megtörtént, és fontos is emlékeznünk rá, ugyanakkor ma is a világon a legüldözöttebb vallás a kereszténység. Másként megfogalmazva a tényadatokat: a vallásuk miatt diszkriminációt szenvedő emberek több mint 50 százaléka ma keresztény. A XX. és XXI. században folyamatosan zajló, mégis elhallgatott keresztényüldözés nagyobb méreteket ölt, mint Nero császár idején.

Magyarország volt az első ország 2016-ban, amely kormányzati szinten emelte fel szavát a keresztényüldözéssel szemben, és amely előbb helyettes államtitkárságot, majd államtitkárságot hozott létre az üldözöttek helyben történő megsegítésére, és segélykiáltó hangjuk felerősítésére a különböző diplomáciai fórumokon és a nemzetközi közvélemény előtt, a cinkosan hallgató nyugati világ felé. A probléma, amire ez a jogszabálytervezet is megoldást kínál, világos: a saját keresztény gyökereit felszámoló nyugati világ álságos módon az emberi jogok köntösébe bújva önző módon zsákmányol ki szenvedő országokat a migráció támogatásával, miközben talán tudomást sem vesz arról, hogy ezzel saját létének alapjait, a keresztény kultúrát engedi tovább gyengülni.

Tisztelt Ház! Magyarország döntött, mi nem leszünk bevándorlóország. A felebaráti szolidaritás ugyanakkor megkívánja, hogy akinek adatott, az legyen bőkezű azokkal, akiknek nem adatott. Ezt a feladatot, helyesebben küldetést, missziót nevezzük Hungary Helps programnak, amelynek célja a migrációs forrásterületeken történő segítségnyújtás, ezzel a migráció gyökérokainak megszüntetése, valamint az üldözött keresztény közösségek megsegítése. Mindkét esetben egyértelmű az alapelvünk: oda visszük a segítséget, ahol a baj van, és úgy segítünk, ahogy arra szükség van.

Az a célunk, hogy a nemzetközi gyakorlattal szemben minél nagyobb mértékben közvetlenül juttassuk el a támogatást a szükséget szenvedő közösségeknek. Ennek teremti meg a keretét a Hungary Helps programról szóló törvényjavaslat. Mi nem konzervet adunk ott, ahol tető nincs a házon, nem takarót adunk ott, ahol lerombolták az iskolákat, és nem a nagy nemzetközi humanitárius támogatási szervezeteket, átláthatatlan ügynökségeket támogatjuk, hanem az üldözötteket és a szükséget szenvedőket.

(18.30)

A Hungary Helps program eddigi megvalósítása során, azon túl, hogy a migrációpolitikai intézkedéseinkkel megállítottuk az Európába illegálisan özönlő migránsok invázióját, a humanitárius támogatás során több ezer család hazatérését tettük lehetővé. Csupán az elmúlt két év üldözött keresztényeket támogató programjaival több mint 35 ezer embert értünk el, ami körülbelül 8700 család visszatérését, illetve helyben maradását segítette. Ez sokszorosa annak a kényszerbetelepítési kvótának, amit Brüsszel a nyakunkba akar kényszeríteni, valamint az egyes emberek szülőföldjükön való megmaradásának elősegítéséhez szükséges támogatás töredéke a migránsok európai integrációjához szükséges ráfordításnak, töredéke például annak a fejenkénti 9 millió forintnak, amelyet a Soros-terv néven elhíresült tanulmány irányzott elő erre a célra lelkenként.

Iskola építését támogattuk a Magyar Katolikus Püspöki Konferenciával együttműködésben iraki Kurdisztánban, olyan gyermekek számára, olyan keresztény és nem keresztény gyermekek számára, akiknek száműzetésbe kellett menekülniük az Iszlám Állam által megszállt szülőföldjükről. Háborúban lerombolt lakóházakat állítottunk helyre az észak-iraki Ninivei-fennsíkon, oktatási és humanitárius projekteket finanszíroztunk menekültek, illetve belső menekültek számára Szíriában és Libanonban, valamint Nigériában a népirtást túlélő emberek számára, és felsőoktatási ösztöndíjprogramot indítottunk üldözött, illetve diszkriminált keresztény fiatalok számára magyar egyetemeken.

Eredményei tanúskodnak róla, hogy a Hungary Helps program működik, és itt az ideje nemzetközi partnerek számára is hozzáférhetővé tenni tapasztalatait és módszereit. Ehhez viszont alkalmazni kell a nemzetközi gyakorlat egyébként sajnálatosan kevés, jól működő elemeit is. Erről szól ez a törvényjavaslat. Az önök elé terjesztett törvényjavaslat az imént bemutatott alapelveket és szerepvállalást célozza az eddiginél is hatékonyabb keretekbe fektetni, oly módon, hogy Magyarország vezetésével más országok is becsatlakozhassanak az „okos segítség” programjába.

A törvényjavaslat három fő területen tartalmaz változtatást és újítást a magyar kormány humanitárius tevékenységével kapcsolatban. Először is rögzíti a felelősségi köröket az érintett minisztériumok között, arányos munka- és feladatelosztást eredményezve. Egy új ügynökséget, támogatáskezelő ügynökséget hoz létre a magyar humanitárius programok sikeres, látható és átlátható lebonyolítására; továbbá egy, az eddiginél kevesebb adminisztrációval járó, gazdaságos és a nemzetközi gyakorlatba illeszkedő adományozási módszert léptet életbe.

A Hungary Helps programot keretprogramként létrehozó 2017-es kormányrendelet szerint a program célja elsősorban Magyarország humanitárius és nemzetközi fejlesztési tevékenységének egységes arculattal történő kommunikációja volt. Az eltelt időszak, az eredményeink és a szűnni nem akaró válságok visszaigazolták, hogy szükségünk van arra, a magyar humanitárius modellt szakpolitikai program formájában terjesszük ki és erősítsük meg.

Magyarország, bármennyire is igyekeznek ezt Nyugaton egyes médiumokban tagadni, a nemzetközi közösség szolidáris tagja, és a nemzetközi közösség szolidáris tagjaként lakossága nagyságához és gazdasági teherbíró képességéhez mérten, egyúttal saját polgárai érdekeit szem előtt tartva, a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a nemzetközi fejlesztési együttműködésekben, valamint a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásra irányuló erőfeszítésekben.

Ennek eléréséhez a legcélravezetőbbnek egy olyan ügynökség létrehozását tartjuk, amely az együttműködő államok partnerszervezeteivel koordináltan képes a Hungary Helps program alapelvei mentén segítséget nyújtani. A program megvalósítása érdekében tehát az erre a célra létrehozott államtitkárságon kívül, jelen törvényjavaslat értelmében egy dedikált ügynökség is létrejönne, amely a szükséget szenvedő közösségeknek nyújtott támogatások hatékony kezelését, célba juttatását és ellenőrzését végzi majd.

A különálló ügynökségre mint közhasznú nonprofit gazdasági társaságra azért van szükség, hogy a nemzetközi gyakorlat egy hasznos és jól működő elemével kiegészítve, hatékonyan vehessünk részt a bilaterális és multilaterális támogatási projektek finanszírozásában és lebonyolításában, legyen az akár V4-es, illetve európai uniós vagy más keretben.

Az így létrejövő ügynökség tevékenysége a következő három területet foglalja magába. Az ügynökség koordinálja a magyar kormány humanitárius segítségnyújtását, kiemelt hangsúllyal a katasztrófák esetén biztosított azonnali segítségnyújtásra, ezzel enyhítve, megelőzve a migrációs hullámok kialakulását. Az ügynökség teljeskörűen megvalósítja a magyar kormánynak az üldöztetést szenvedő keresztény közösségek és más vallási kisebbségek megsegítésére irányuló tevékenységét, továbbá részt vesz a magyar kormány Külgazdasági és Külügyminisztériuma által koordinált nemzetközi fejlesztéspolitikai célkitűzéseinek megvalósításában is, a humanitárius terület mellett.

Ezen túlmenően jelen törvényjavaslat a magyar kormány humanitárius segítségnyújtási tevékenységének koordinációját a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárságára helyezi. E lépésnek a bürokráciacsökkentésen túl egyértelmű politikai üzenete is van, Magyarország a helyben segítés, a humanitárius támogatás és a kiemelten az üldözött keresztények megsegítése melletti hitvallását, erre irányuló törekvéseit nem pusztán külügyi eszköznek tekinti, hanem nemzeti politikáink egyikének. Ez a magyar kormány egyik kiemelt célja.

A program céljainak megvalósításához elengedhetetlen, hogy az adminisztratív feladatokat ellátó kezelő szerv, a Hungary Helps Ügynökség átláthatóan és gazdaságosan végezze a Miniszterelnökség által kezdeményezett, az üldözött keresztényeket és más támogatási célcsoportokat segítő nemzetközi humanitárius segítségnyújtási projektek megvalósítását. A törvényjavaslat által leírt új adományozási forma lényegesen csökkenti a támogatási szerződések megkötésével, a támogatásokra vonatkozó okiratok kiadásával és az adományok, támogatások kifizetésével, a projektek lebonyolításának nyomon követésével járó, a közigazgatásra és a támogatottakra háruló terheket. Ez több esetben indokolt, hiszen számos esetben háborús országokba kell humanitárius segítséget nyújtanunk, olyan országokba, ahol adott esetben bankrendszer sem létezik. Ugyanakkor, amellett, hogy gyors segítségnyújtást tesz lehetővé, egyúttal az átláthatóságot is garantálja.

A Hungary Helps program egyre növekvő nemzetközi elismertsége és az ahhoz csatlakozni kívánók miatt fontos, hogy a program támogatására fordítható külső adományokat az ügynökség fogadja, és mint kizárólagosan közfeladatot ellátó jogi személy, döntsön a támogatások és segélyek projektalapú kiutalásáról.

E három alappillér létrejöttével  amely még egyszer: a tiszta hatáskörök, a támogatáskezelő ügynökség létrejötte és a megfelelő támogatási forma megalkotása  sikeresen ötvözzük a sikeresnek bizonyult magyar humanitárius modellt a nemzetközi gyakorlat jól működő eszközeivel.

Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselők! Alaptörvényi, keresztényi és emberi kötelességünk a szolidaritás nevében a rászorulókon segíteni. A Hungary Helps program az önök előtt lévő törvényjavaslat alapján, túl azon, hogy hatékonyan és Magyarország lakosságához és gazdasági teherbíró képességéhez mérten arányosan nyújt segítséget, az Európai Unió és a nemzetközi közösség úgymond szelektív szolidaritással jellemzett tagjainak is példát tud mutatni a migráció megelőzésére, egyúttal Európa és Magyarország keresztény identitását is erősíteni tudja.

Az emberi méltóság tiszteletére, szabadságra, szolidaritásra épülő keresztény kultúránk megőrzése itthon és külföldön nem egy befelé forduló, védekező folyamat, hanem egy kezdeményező, kilépni képes, aktív cselekvésre ösztönző küldetés. Ennek szellemében várjuk tehát jobbítani szándékozó meglátásaikat. Tisztelettel kérem viszont önöket, hogy arról az egységről, amelyről az üldözött, nélkülöző emberek védelmében 2016-ban már egyszer tanúságot tettek, most se feledkezzenek meg.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

(18.40)

ELNÖK: Köszönöm Azbej Tristan államtitkár úrnak. Tisztelt Országgyűlés! Most a vezérszónoki felszólalások következnek. Elsőként megadom a szót Zsigmond Barna képviselő úrnak, a Fidesz képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. ZSIGMOND BARNA PÁL, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha Európa neve megváltozik, akkor már lényegében Európa nem lesz Európa. Ha a kontinensünk keresztény-keresztyén filozófiai alapjai megváltoznak, akkor előbb-utóbb új nevet is fog kapni. Ez azt is jelentené, hogy elvész az összes, erre a filozófiai alapra épített eredmény is. Európa keresztény-keresztyén filozófiai alapjait ma megőrizni nagyon nehéz, de mi mégis erre vállalkoztunk Magyarországon vagy Lengyelországban és még néhány európai, szigetszerű politikai, kulturális és egyházi közösségben.

Ennek a kereszténydemokrata filozófiának a megvalósítása nem korlátozódik Magyarország és Európa határain belülre. Ahogy van egy országnak külpolitikai értelemben vett szomszédságpolitikája a saját geopolitikai érdekei védelmére, úgy nekünk van keresztény szomszédság- és globális politikánk is a magunk hitbéli, filozófiai és életviteli érdekeink, értékeink védelmére.

Ennek az operatív része a Hungary Helps program, amelyet elsősorban a világ üldözött keresztényeinek megsegítésére hoztunk létre, de általános humanitárius programokat is végrehajtott már a magyar kormány. Magyarország fölvállalja a világban a keresztény gyökereit, hasonlóan, mint amikor elfoglalta helyét Európában több mint ezer évvel ezelőtt.

A Hungary Helps több is és más is, mint egy hitvallás az elvilágiasodó Európában. A Hungary Helps Európa kinyújtott keze azok felé, akiktől mi szellemileg kaptuk az alapjainkat, mert ezer évvel korábban lettek keresztények, mint mi, magyarok, és azok felé, akik utánunk lettek kereszténnyé a világban, Európa egykori kisugárzása hatására, és akik ma fordulnak úgy felénk, mint 50 évvel ezelőtt mi, magyar keresztények a vasfüggöny mögül Nyugat-Európa felé.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A világban nem vagyunk elsők ezzel a gondolattal. Európa egy másik országának, Franciaországnak a nyomába szegődni tapasztalatban vagy mértékben megtisztelő és kihívásnak számító feladat Magyarország számára humanitárius téren is a Közel-Keleten. Tehát hál’ istennek, nem vagyunk egyedül ezzel a szerény kezdeményezéssel Európában, és ez magában rejti a kooperáció lehetőségét, és nagyobb célok elérését is.

Amiben viszont úttörőnek számít Magyarország, az a hozzáállás a feladathoz, ugyanis mi kimondjuk, hogy a keresztények megsegítése elsődleges célunk. Ehhez ma Európában politikai kurázsi kell, és ez nekünk megvan. Emellett még egy másik feltétel is adott. A magyar gazdaság folyamatos növekedése nem csupán azt jelenti, hogy hazánk folyamatosan fejlődik, hanem azt is, hogy képesek vagyunk arra, hogy nagyobb mértékben járuljunk hozzá a válságterületek rendezéséhez, a fejlődő országok stabilizálásához, a nemzetközi fejlesztéspolitikához.

Azzal, hogy támogatjuk pénzügyi eszközökkel, programokkal vagy ösztöndíjakkal az erre rászoruló országokat, nemcsak őket segítjük, de hozzájárulunk Magyarország és Európa biztonságához is, hiszen a helyben nyújtott segítség jelentősen csökkentheti a kontinensre nehezedő migrációs nyomást. Az e téren a legjelentősebb program a 2017-ben a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényi felhatalmazás alapján indított Hungary Helps program.

Az elmúlt időszakban e program keretében a Közel-Keleten és Afrikában is számos olyan projektet indított el vagy támogatott a kormány, amely segíti a helyieket a helyben maradásban és az otthoni, ottani boldogulásban. Azonban a globális folyamatok miatt átalakul a program feladatköre, és szükségessé vált a humanitárius segítségnyújtás biztosítása a természeti, illetve ember okozta katasztrófák révén kialakult alapvető emberi szükségletek kielégítése érdekében is.

A nemzetközi fejlesztéspolitikai támogatás mellett különös figyelmet fog élvezni a humanitárius segítségnyújtás. A program a jövőben kiterjed immáron olyan projektekre is, amelyek emberi jogi alapon a fejlődő országokban élő üldözött keresztényeket támogatják. A kormány aktívan kíván részt venni a vallás szabad gyakorlásáért és a lelkiismereti szabadságért vívott nemzetközi küzdelemben.

Annak érdekében, hogy a célok elérése a jövőben gyors és hatékony legyen, a magyar kormány humanitárius segítségnyújtásra vonatkozó koordinációja, ahogy ez elhangzott, átkerül a Külügyminisztériumtól a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárságára.

A program céljainak megvalósításához szükséges egy 100 százalékos állami tulajdonban álló, az adminisztratív feladatokat ellátó szerv létrehozása, a Hungary Helps Ügynökség Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság, amely közhasznú szervként látja el a Hungary Helps működésével kapcsolatos adományok, illetve a támogatások nyújtásával kapcsolatos közfeladatokat. Az ügynökség ellátja a Miniszterelnökség által kezdeményezett, az üldözött keresztényeket és más támogatási célcsoportokat segítő nemzetközi szerződések megkötését, az adományok és a támogatások kifizetését, a lebonyolítás ellenőrzését. A program támogatására fordítható adományokat az ügynökség fogadja és dönt azok kiutalásáról, valamint szervezi és működteti a Miniszterelnökség által kezdeményezett önkéntes, karitatív társadalmi programokat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarország szilárd meggyőződése, hogy a migráció megfékezése érdekében helyben kell segíteni az ott lakókat, meg kell teremteni azokat az életkörülményeket, amelyek között az emberek békében és biztonságban, méltó körülmények között tudnak élni. Ennek érdekében Magyarország évek óta jelentős forrásokat fordít e cél megvalósítására. Részt veszünk uniós fejlesztési, humanitárius, rendvédelmi, katonai, polgári válságkezelési, valamint humán oktatási területen megvalósuló programokban is.

Tisztelt Képviselőtársaim! Magyarország elkötelezett abban, hogy aktív szereplője legyen a nemzetközi humanitárius segítségnyújtás rendszerének. A törvényjavaslatnak köszönhetően a jövőben még hatékonyabban és nagyobb mértékben tudunk eleget tenni ennek az elkötelezettségnek, gyorsabban tud eljutni a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz. Tisztelettel kérem, támogassák a törvényjavaslatot. Köszönöm a szót. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

ELNÖK: Köszönöm Zsigmond Barna képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Brenner Koloman képviselő úrnak, a Jobbik képviselőcsoportja vezérszónokának.

DR. BRENNER KOLOMAN, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! A Jobbik Magyarországért Mozgalom mint nemzeti néppárt és mint valóban polgári és keresztény párt az előterjesztést támogatni fogja. Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)

ELNÖK: Köszönöm Brenner Koloman képviselő úr. Most megadom a szót Juhász Hajnalka képviselő asszonynak, a Kereszténydemokrata Néppárt képviselőcsoportja vezérszónokának.

JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Államtitkár Úr! A magyar Alaptörvény kimondja, hogy büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt hazánkat a keresztény Európa részévé tette. Magyarország a vallásszabadságot az európai keresztény nemzetek között elsőként nyilvánította ki 1568-ban a tordai országgyűlésen, idestova 450 évvel ezelőtt. Ez a történelmi példa predesztinál minket a példamutatásra.

2016-ban az Országgyűlés egyhangú határozatot fogadott el a keresztényüldözés és a közel-keleti és afrikai népirtás elítéléséről és az üldözöttek támogatásáról. Ennek is köszönhető, hogy az Európai Unióban egyedülálló módon, külön államtitkárság foglalkozik az üldözött keresztények megsegítésével és a Hungary Helps  Magyarország segít  program megvalósításával. Ékes bizonyítéka mindannak, hogy a magyar kormány azon az állásponton van, hogy nem akarunk bevándorlóország lenni, hanem ezeréves hagyományainkat követve továbbra is keresztény kultúrájú ország szeretnénk maradni.

Hiszünk abban, hogy a segítséget helybe kell vinni, a helyi közösségek igényeit felmérve és őket segítve, nem pedig a bajt kell beengedni Európába. Ez a hiteles kereszténydemokrata kormányzati válasz a migrációs válság kezelésére, amely valódi alternatívát kínál a migrációt támogató erőkkel szemben.

Magyarország a magyar emberek munkájának köszönhetően erősödik, amely megmutatkozik többek között gazdasági teljesítőképességünk növekedésében. Magyarország képessé vált arra, hogy az eddigieknél nagyobb mértékben vegye ki a részét a válságterületek, a migrációt kibocsátó országok és fejlődő országok stabilitását szolgáló humanitárius segítségnyújtásból és nemzetközi fejlesztéspolitikából.

Magyarország a nemzetközi közösség szolidáris tagjaként lakossága nagyságához és gazdasági teherbíró képességéhez mérten, korábbi szerepvállalásának megfelelően a továbbiakban is aktívan részt kíván venni a nemzetközi fejlesztési együttműködésben és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásban.

A Magyarország által foganatosított nemzetközi humanitárius politikának összhangban kell lennie a magyar kormány általános prioritásaival és elveivel, ezért a magyar kormány nemzetközi tevékenységének az emberi méltóság és az emberi jogok egyetemes védelme mellett szolgálnia kell a keresztény kultúra, azaz a magyarság értékalapjának védelmét, valamint a keresztény kultúrkörhöz tartozó veszélyeztetett közösségeknek a megsegítését.

(18.50)

Magyarországnak a magyar emberek biztonságának védelmében hozzá kell járulnia az Európára nehezedő migrációs válság és migrációs nyomás csökkentéséhez, a helyben történő segítségnyújtással való megelőzéshez. Ezen humanitárius segítségnyújtás terén tanúsított jószolgálati elvek összességét foglalja magában a magyar emberek szolidaritásának kifejezéseképpen Magyarország legjelentősebb humanitárius segítségnyújtási programja, a Hungary Helps program. A Hungary Helps program kiszélesített alapelveinek gyakorlati megvalósítását jelen törvény hivatott biztosítani a következők szerint: a humanitárius válságok létének, kiváltó okainak és természeteinek feltárása és megnevezése; a közvetlen és helyben történő segítségnyújtás modellje, valamint a humanitárius válsággal fenyegetett közösségek helyben való maradása támogatásának elve a prevenció elvén; a törvény biztosítja, hogy gyorsan és hatékonyan jusson el a segítség az üldözöttekhez és a humanitárius katasztrófák áldozataihoz; valamint Magyarország a nemzetközi színtéren meghatározóan hozzájáruljon a migrációt is előidéző folyamatok megszüntetésében a helyben történő azonnali segítségnyújtással.

A magyar kormány álláspontja szerint a hazájukat elhagyni kényszerülő embereknek a valódi segítséget az jelentené, ha a szülőföldjükön biztosítanák a helyben maradás előfeltételeit. A magyar kormány azt a nemzetközi gyakorlatot helyezi előtérbe, hogy az instabil, gazdaságilag fejletlen vagy működésképtelen államokból kiinduló migrációs folyamatok megállítására leginkább a kiindulási helyszínen történő segítségnyújtással törekszik.

Mind államtitkár úr, mind képviselőtársam bemutatta a Hungary Helps Ügynökség működését és a támogatáskezelő ügynökség lényegét, ezért én ebbe nem kívánok részletesen belemenni, viszont zárásként annyit szeretnék még mondani, ami a Hungary Helps programnak az igazi missziója, hogy ezeréves keresztény kultúránk közös örökségünk, amit védenünk és ápolnunk kell.

A magyar kormány nemcsak Magyarország, hanem Európa keresztény örökségét is meg kívánja őrizni, humanitárius segítségnyújtási programja erre is irányul. A keresztény értékek megőrzésében követendő példa kíván lenni a magyar állam, ami az igazán hiteles kereszténydemokrata gondolkodásmód és válasz Európa migrációs válságára.

Engedjék meg, hogy Teréz anyát idézzem végül: lehet, hogy amit teszünk, csak egy csepp a tengerben, de e nélkül a csepp nélkül azonban sekélyebb volna a tenger. Kérem, támogassák ezt a missziót, kérem, támogassák ezt a törvényjavaslatot.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.  Szórványos taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Juhász Hajnalka képviselő asszony. Most megadom a szót Korózs Lajos képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának.

KORÓZS LAJOS, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném előrebocsátani, hogy annak idején a 2016-os előterjesztést mi magunk is támogattuk, illetve a 2014. november, azt hiszem, 16., 18-án benyújtott, a kormány által a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényjavaslatot is. Az előterjesztést 6 ellenszavazat mellett minden képviselőcsoport támogatta, ha jól emlékszem, hiszen a jogszabály megalkotását a szakpolitikák végrehajtásában részt vevő hazai és nemzetközi szereplők régóta szorgalmazták. A törvény 2015. július 1-jén lépett hatályba. Azért hangsúlyozom ezt, hogy az MSZP ezt támogatta, mármint hogy a törvény elfogadását, mivel ez elősegíti a külkapcsolataink fejlesztését, a hazai gazdasági szereplők külpiacra jutását, az oktatás vagy az egészségügy kapcsolati rendszerének bővülését, valamint előrelépést biztosíthat a magyar tudás- és technológiatranszfer területén. Indokolt volt a nemzetközi fejlesztési együttműködési politika, és a humanitárius segítségnyújtás is a magyar külpolitika szerves részét képezte.

Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Szeretném önöket emlékeztetni arra, hogy ezt követően a Mesterházy Attila képviselőtársam írásbeli kérdésére adott miniszteri válaszból kiderült, hogy a magyar kormány 1513/2016-os kormányhatározatával létrehozta az üldözött keresztények megsegítéséért felelős helyettes államtitkárságot, amely 2018. október 9-től az üldözött keresztények megsegítéséért és a Hungary Helps program megvalósításáért felelős államtitkárságként működik. Itt a miniszteri válasz szerint az államtitkárság által kezelt projektek összege mintegy 4,7 milliárd forintot tett ki.

És ebből kiderül, hogy támogatásban részesültek az alábbi szervezetek: az iraki káld katolikus érsekség mintegy 580 millió forint értékben; a belső menekülteket ellátó Szent József kórház gyógyszerellátásához kétszer 145 millió forint került; az alkosi iskola újjáépítéséhez 261 millió forint; Szíriában, Irakban és Libanonban a szír ortodox egyház, valamint a szír katolikus egyház humanitárius segítségnyújtáshoz 310-310 millió forintot kapott; a Boko Haram terrorszervezet pusztítása utáni újjáépítésekhez Nigériában szintén 310 millió forintot; az aleppói görög katolikus érsekség iskola felújításához, illetve humanitárius segítségnyújtáshoz mintegy 620 millió forintot; a latin patriarchátus jordániai vikariátus menekült keresztények megsegítésére, templom építésére 360 millió forintot; háborús menekült gyerekeknek oktatást biztosító markai iskola energetikai korszerűsítésére mintegy 12 millió forintot; a libanoni szír maronita katolikus egyház munkájának segítéséhez szintén 310 millió forintot, illetve Irakban az asszír keleti egyház papnevelő szemináriuma templomépítés, -újjáépítés céljára pedig 143 millió forintot.

Itt a nemzetközi fejlesztési együttműködésről és a nemzetközi humanitárius segítségnyújtásról szóló törvényjavaslat elfogadását, ahogy említettem, támogatta az MSZP. Az előzményekben felsorolt érvek, illetve anyagok mellett az is szempont volt, hogy a nemzetközi fejlesztési együttműködési tevékenység tervezése és a szakpolitikák fejlesztési célú összhangja érdekében a külgazdaságért felelős miniszter legalább négyéves időtávra szakpolitikai stratégiát készítsen. A szakpolitikai stratégia kijelöli az ágazati prioritásokat, illetve a nemzetközi fejlesztési együttműködés koordinációs tárcaközi bizottság tesz javaslatot a külgazdasági és külügyminiszter részére a támogatandó partnerországok körére.

Ugyanakkor nem világos, hogy a Miniszterelnökség részvétele a nemzetközi fejlesztési projektek kivitelezésében mennyire írja felül a minisztérium korábbi, legalábbis a törvényben deklarált szakmai hozzáállását, különös tekintettel arra, hogy a törvényjavaslat indoklása viszont egyértelművé teszi, hogy válsághelyzetek esetén a hosszú távú célkitűzésekkel rendelkező nemzetközi fejlesztési tevékenységek háttérbe szorulnak, és a nemzetközi segítségnyújtás lép a helyébe. Ezek hatékonyságához elengedhetetlen a gyors segítségnyújtás, amelyekhez készenléti, azonnali mozgósítható források biztosítása szükséges. Az előterjesztés tehát arra irányul, hogy a megfelelő pénzügyi források álljanak a Miniszterelnökség rendelkezésére.

A program által fent nevesített célkitűzések, ahogy én lajstromba vettem, mintegy három ilyen célkitűzést jelölnek meg: az egyik az üldözött keresztény közösségek mint célcsoport segítése, a másik a humanitárius katasztrófák áldozatainak a segítése, illetve harmadikként a szabad vallásgyakorlás védelmét előmozdító projektek támogatása, itt különös tekintettel az üldözött keresztény és más vallási kisebbségek értékmegőrzésére és helyben maradására.

Köszönöm szépen a figyelmüket, elnök úr. (Taps a Jobbik soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm, Korózs Lajos képviselő úr. Most megadom a szót Arató Gergely képviselő úrnak, jegyző úrnak, a DK képviselőcsoportja vezérszónokának.

(19.00)

ARATÓ GERGELY, a DK képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Ez egy olyan törvényjavaslat, amelyet nagyon nehezen tudok elválasztani mindattól, ami ebben a vitában elhangzott. Maga az a kezdeményezés, hogy Magyarország vállaljon szerepet a rászorulók támogatásában a világban, hogy Magyarország egyébként egy nemzetközi összehasonlításban viszonylag jómódúnak számító országként a világ más tájain is valamilyen módon segítséget nyújtson, ezt aligha lehet vitatni.Magának a törvényjavaslatnak a szövege, ha csak a szöveget nézzük, akkor tulajdonképpen számos pozitív vonatkozást tartalmaz. Önmagában az rendben van, hogy születik erről egy törvényi szintű szabályozás; hátha ez segít majd a Hungary Helps munkatársainak, hogy célszerűbben és hatékonyan működjön a szervezet.

Azonban ami elhangzott az expozéban vagy a vitában, az rendkívül komoly kételyeket keltett bennem. Államtitkár úr, az egy igen súlyos szereptévesztés, hogy ön egyéves gyakorlatával azt gondolja, a Hungary Helps program néhány éves gyakorlatával, hogy majd a nagy segélyszervezetek és a nagy donor országok, amelyek valóban komoly segítséget nyújtanak, azok majd önöktől fogják megtanulni, hogy hogyan kell ezt csinálni. Mindezt azok után, hogy egyébként elhordja őket mindenféle szerencsétlen országvesztő, Európa-vesztő országnak, elmondja, hogy ők milyen rosszul csinálják, bezzeg ön milyen jól. Azt kell mondanom, hogy ez a fajta hozzáállás ugyan jellemző erre a kormányra, de az égegyadta világon sehova nem vezet sem a nemzetközi közösségben, sem pedig egyébként nem szolgálja azoknak az érdekeit, akiken állítólag önök segíteni akarnak.

Az ön elmondásából és a képviselőtársai hozzászólásából is azt látom, hogy ez nem más, mint egy Patyomkin-program. Azt mondja államtitkár úr, hogy ne mondják Magyarországra azt, hogy nem szolidáris. Drága államtitkár úr, tényleg komolyan tetszik gondolni, hogy ezt egy ekkora programmal meg lehet oldani? Ez valóban egy csepp a tengerben, és egyetértek képviselő asszonnyal, hogy ha egy csepp is segít, akkor a segítséget meg kell adni. Csak miért kell hozzá ezt a nagyképű szöveget hozzárakni, hogy csak mi tudjuk ezt jól, a többieknek fogalma sincsen róla?

Idetartozik az is, amit önök a migrációról mondanak. Ne vicceljenek már, drága államtitkár úr, drága képviselőtársaim! Ez a program majd megállítja Szíriában a polgárháborút? Ez a program majd biztonságot teremt Afganisztánban? Ez majd megállítja a klímaváltozást? (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Nem mondtuk ezt!) Dehogynem!

Arról beszélnek, hogy ilyen módon kell a migrációval szemben fellépni. Ne vicceljenek már! Ne tegyenek már úgy, mintha egyébként ez a program bármilyen összefüggésben lenne a migrációval! Tudom, ez kötelező, el lehetett mondani 347-szer, hogy Soros György, meg migráció, meg állítsuk meg, és mi vagyunk csak okosak, és mindenki más helikopter, mi tudjuk csak, hogy hogy van ez a dolog. Egy picit már vegyük komolyan az országot és Magyarország hírnevét legalább akkor, amikor külföldre szánunk egy terméket, hiszen erről is beszéltek!

Végül hadd említsek meg egy harmadik elemet is! Önök kötőszóként koptatják már a keresztény- és keresztyénséget. De hál’ istennek, a keresztény kultúra erős, ezt is kibírja, és a kereszténység és a keresztény hit is erős, nem kell félteni önöktől. De azért majd mondják meg nekem, hogy hol olvasták önök azt a kereszténységben, hol tanította azt a kereszténység, hogy csak a keresztény embertársunkon kell segíteni? Hol szerepelt? Melyik keresztény tanítás mondja, hogy csak a keresztény méltó a védelemre és a támogatásra? Márpedig ez a program lényegét tekintve erről szól.

Tisztelt Képviselőtársaim! Összefoglalóan lenne egy javaslatom. Legyenek őszinték! Ne járassák le Magyarországot azzal, hogy ezt a programot Hungary Helpsnek hívják! Hívják ezt a programot Tartuffe-programnak! Az sokkal találóbb lenne. Köszönöm szépen.

ELNÖK: Köszönöm szépen, Arató Gergely képviselő úr. (Közbeszólások a Fidesz soraiból: Szokásos taps! Ez volt a vezérszónoklat?)Tisztelt Országgyűlés! A vezérszónoki felszólalások végére értünk. Kettő percben szót kér Juhász Hajnalka képviselő asszony, KDNP.

JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm a szót. Reagálnék két dologra is. Egyrészt nemzetközi jogászként is azt látom, nemcsak országgyűlési képviselőként, hogy abban a program valóban egyedi, hogy a közösségekkel, a helyi közösségekkel közvetlenül veszi fel a kapcsolatot. A multilaterális együttműködések és a nemzetközi szervezetek általában ezt az egyediséget nem tudják képviselni. Ahogyan államtitkár úr is mondta, adott országonként eltérő, hogy milyen közösségnek mire van szüksége.Két példát mondanék, amelyben a Hungary Helps egyedit alkotott. Az egyik Erbílben, Irakban, amikor a kórházat újítottuk fel: azt nemcsak kizárólag a keresztények használják, hanem egyéb vallási felekezetek. Ez is mutatja a példát, hogy nem csak kizárólag keresztényekre vonatkozik a program.

(Az elnöki széket Sneider Tamás, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A másik pedig: szintén Irakban, Tell-Aszkuf település esetében közel ezer családi házat részben újítottak fel a Hungary Helps programnak köszönhetően, és ennek eredményeképpen közel ezer család költözött vissza a településre. Ezek a közösségek tradicionálisan és hagyományosan gondolkoznak, tehát ha a templom rendben van, a kórház rendben van, az épületeik rendben vannak, akkor ők nem kívánnak elvándorolni a szülőföldjükről. Köszönöm szépen.

ELNÖK : Köszönjük, képviselő asszony. Köszöntöm képviselőtársaimat.Kérdezem, hogy kíván-e még valaki hozzászólni a vitához. (Nincs jelentkező.) Nem látok jelentkezőt, így az általános vitát lezárom.

Megkérdezem az előterjesztőt, államtitkár urat, hogy kíván-e hozzászólni végszóként a vitához. (Jelzésre:) Öné a szó.

AZBEJ TRISTAN, a Miniszterelnökség államtitkára: Elnök Úr! Tisztelt Ház! Elöljáróban szeretném megköszönni a Jobbik frakciójának a támogatást, illetve ha jól értelmeztem a szavakat, az MSZP frakciójának a legalábbis részleges vagy feltételes támogatást.Ezúton fordulnék Arató Gergely képviselő úrhoz. Először is csak egy eszmei alapvetés. Mindig is visszatetszőnek értékeltem, amikor a kereszténydemokrata politikusokat, illetve közszereplőket, megszólalókat álságosan és illogikátlan keresztény érvrendszerrel próbálnak olyan politikusok kritizálni, akik egyébként több ponton, legalábbis ami a pártjukat illeti, súlyos egyházellenességről tettek többször is tanúbizonyságot. Ebben az esetben is, ha már itt keresztény alapelvekről volt szó, szeretnék egy idézetet felolvasni a Szentírásból. Pál apostol írja a galatákhoz írt levelében: „Ezért tehát, míg időnk van, tegyünk jót mindenkivel, leginkább pedig azokkal, akik testvéreink a hitben.” Tehát ha egyébként önnek még igaza lenne abban, hogy mi kizárólag a keresztényeket támogatnánk, egyébként a keresztény teológiai érvrendszerben még ez is megállná a helyét, ez is erkölcsileg helyes lenne, ugyanakkor az alapfeltevésben nincs igaza. Magyarország segít, Magyarország nem csak az üldözött keresztényeknek segít. A magyar humanitárius segítségnyújtás és nemzetközi fejlesztés igyekszik mindenkihez eljutni erőforrásainkhoz mérten. Aki szükséget szenved, aki egyébként elhagyni kényszerülne otthonát, igyekszünk lehetővé tenni a helyben maradást, függetlenül egyébként vallási és etnikai hovatartozásuktól.

Ami miatt Magyarország az üldözött keresztények ügyét kiemelten támogatja, amellett, hogy mint keresztény kulturális gyökerű ország, illetve nemzet, erkölcsi kötelességünk foglalkozni kiemelten velük, az az az elhallgatott tény, hogy a kereszténység a világon a legüldözöttebb vallás. Ez egy ilyen átfogó politikai megnyilatkozásnak tűnik. Ezzel szemben a felmérések, erre vonatkozó emberi jogi kutatások azt mutatják, hogy a konzervatív becslések szerint is azoknak az embereknek, akiket a világon a hitük vagy lelkiismereti meggyőződésük miatt üldöznek, több mint 50 százaléka keresztény. 2014-ben ez az arány egyébként az Iszlám Állam és a Boko Haram hatalma teljében megközelítette a 80 százalékot, mégsem látjuk ezt a problémát. Ez nem probléma, ez a történelmi léptékű humanitárius katasztrófa a nemzetközi szervezetek, az emberi jogi szervezetek napirendjén.

Tehát amikor mi felkaroljuk ezt az ügyet, amikor mi célzott humanitárius támogatást nyújtunk más humanitárius kedvezményezetti kör mellett, akkor ez emellett egy politikai üzenet is, hogy ezzel foglalkozni kell. A világ nem tekinthet félre álszent módon egy történelmi léptékű népirtássorozat, egy humanitárius katasztrófa figyelmen kívül hagyásával. Ezzel emberi kötelességünk, nem csak keresztényi, emberi kötelességünk foglalkozni.

(19.10)

Az azzal kapcsolatos megjegyzései, hogy a nemzetközi szervezetek ezt jobban tudják, és hogy jövünk mi ahhoz, hogy egy kétéves program nyomán eldicsekszünk a hatékonyságunkkal. Amellett, hogy mindenfajta megfoghatatlan érvet sorolnék fel, az imént említett Tell-Aszkuf település esetét szeretném elmondani. Tell-Aszkuf település, illetve a ninivei keresztények megsegítését, az Iszlám Állam által lerombolt infrastruktúrájú Ninivei-fennsíkot elméletileg az ENSZ menekültügyi szervezete, illetve fejlesztési programja is támogatta.

Mi a programunkat személyes tapasztalatokra alapozzuk. Nem Budapestről próbálunk okosabbak lenni a támogatottjainknál. Elmentünk oda, felmértük a helyzetet, és megkérdeztük az üldözött embereket, az üldözött keresztény és egyébként jazidi vezetőket, hogy mire van szükségük, mik a tapasztalataik. Bemutatták nekünk, hogy mi volt az eredménye az ENSZ illetékes programjának, újjáépítési támogatásának, és mutattak egy lerombolt települést, amit újjáépítettek, és az volt a Patyomkin-program, ugyanis arra terjedt ki ez a támogatás, illetve a felhasználása, hogy az épületek falát világoskékre meszelték, és felfestették az ENSZ-logót, de ha beléptünk egy épületbe, az kiégett volt. Talán a nyílászárók megvoltak, de az alapvető falszerkezetek, a belső elválasztó elemek voltak sérülten hagyva. Használhatatlanok voltak ezek az épületek, és ennek megvan az oka.

Ezeknek a szervezeteknek az eredményeit és talán a döntéshozóik jó szándékát nem megkérdőjelezve az a gyakorlat, hogy először is ezek a szervezetek az adományok 30-40 százalékát elviszik úgynevezett adminisztrációs, illetve programköltségek címén, és egy kis része érkezik meg a támogatott csoportokhoz. És ha meg is érkezik a támogatott csoportokhoz, akkor sem a legsérülékenyebb és nehezebb helyzetben lévő kisebbségi csoportokhoz, például a közel-keleti keresztényekhez, akik a kihalás, kipusztulás mezsgyéjén állnak, hanem talán a helyi alkalmazottak miatt, talán a helyi hatóságok miatt a többségi csoportokat részesítik előnyben, és a kisebbségi csoportnak nem jut szinte semmilyen segítség.

Ezzel szemben, miközben névlegesen több száz millió forintnyi támogatást költöttek el a nemzetközi szervezetek például a Ninivei-fennsíkon, Moszultól északra található egy Tell-Aszkuf nevű település, amelyet Magyarország támogatott a Hungary Helps program keretében. Ez egy olyan település, ahol 1300 keresztény család élt, amikor 2014-ben elfoglalták az Iszlám Állam terroristái, és a terroristák, illetve a véres atrocitások hatására, azok elől menekülve, mind az 1300 családnak el kellett innen menekülnie.

Többször cserélt gazdát ez a település. 2016-ban szabadult fel, de ekkor több mint 900 lakóépület rongálódott meg az Iszlám Állam pusztítása, illetve a harcok következtében. A templomot például lőgyakorlati célpontnak használták az Iszlám Állam terroristái, de először egyébként a temetőt pusztították el, hogy ne csak a jelenét, hanem a múltját is elpusztítsák a keresztényeknek.

Ezek után a Hungary Helps program keretében 580 millió forinttal támogattuk az iraki káld katolikusokat, akik lakható állapotba hozták ezeket az épületeket. Nagyon fontos, hogy itt nem a nemzetközi szervezeteket támogattuk, és nem ők próbálták tessék-lássék módon helyrehozni az épületeket, hanem mi magukat az egyházat, a közösséget támogattuk, és ennek az lett az eredménye, hogy az 1300 elmenekült családból 1000 visszatért. 1000 visszatért oda, arra a településre, amelyik abban az országban található, ahol a kereszténység létszáma 14 év alatt egyötödére csökkent, 2000 év alatt egyötödére csökkent. (Sic!) Látszik, hogy ez a közösség el fog tűnni a kereszténység bölcsőjéből. A Hungary Helps program keretében nemcsak hogy megmentettünk egy közösséget, hanem szinte már méltatlanul megható, hogy a helyiek elnevezték a települést Tell-Aszkuf bint-el-Mazsarnak, a „Tell-Aszkuf, Magyarország leánya” nevet adták neki.

Itt térnék ki a képviselő úrnak arra a megjegyzésére, hogy mi nem fogjuk egyedül megoldani ezt a krízist  nem is ez a szándékunk. Nem az a szándékunk, hogy ezt az egész válságot egyedül oldjuk meg, már csak azért sem, mert csak arányosan tudjuk segíteni a nemzetközi színtéren az üldözötteket. A magyar kormánynak természetesen az a feladata, hogy a magyar emberek boldogulását segítse, ezt tesszük, ehhez tartjuk magunkat, ezért dolgozunk, és arányosan tudjuk támogatni távoli földek bajbajutottjait.

Tehát a célunk nem az, hogy azzal dicsekedjünk vagy akár azt az ambíciót felvessük, hogy egyedül oldjuk meg ezt a válságot, hanem az a célunk, hogy míg Tell-Aszkufot Magyarország leányának nevezték el, Tell-Aszkuf mellett legyen olyan település, amit mondjuk, Németország fiának vagy akár az ENSZ unokáinak nevezzenek el.

A célunk a példamutatás, amit utána nemcsak elégedetten hátradőlve szeretnénk kiterjeszteni, hanem egy nemzetközi koalíciót építve, egy nemzetközi összefogást építve, amelyik egyébként, bár egy általános közöny övezi ezt a problémát, most már sikeresnek mondható. Először is Lengyelországgal, a lengyel kormánnyal kezdtünk együttműködésbe, és jelentettük be az első programot, amelyik Szíriában egy keresztény árvaházat támogat, és előrehaladott egyeztetésekben vagyunk az Egyesült Államok fejlesztési szervezetével, aminek jelenleg a projektkiválasztási fázisában vagyunk. Tehát a magyar példa ragadós, a magyar példának el kell terjednie, hiszen embertömegek vannak. Csak a keresztényüldözés jelenleg 215 millió embert érint a világon, akik megérdemlik azt, hogy a fejlett nyugati, sok esetben keresztény gyökerű világ, kulturális alapú világ hozzájuk forduljon.

Ehhez kérem a támogatásukat, ehhez kérem az önök támogatását, és erre hívjuk fel a nemzetközi közvéleményt, illetve más kormányok, nemzetközi szervezetek támogatását. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormányzó pártok padsoraiban.)

Felszólalások:   139-160   161-176   177-192      Ülésnap adatai