Készült: 2024.04.26.05:30:06 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

231. ülésnap (2009.10.12.), 195. felszólalás
Felszólaló Dr. Szigeti Péter
Beosztás az Országos Választási Bizottság elnöke
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Expozé
Videó/Felszólalás ideje 6:20


Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. SZIGETI PÉTER, az Országos Választási Bizottság elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselő Hölgyek és Urak! Messzemenően nincs szükségem a 25 perc kihasználására, nemcsak azért, mert nem szeretném megismételni az írásbeli előterjesztésben megtalálható észrevételeinket, értékeléseinket, hanem azért sincs szükség erre, mert nagy örömmel állapíthatjuk meg, hogy alkotmányos és törvényes rendben kerültek sorra az európai parlamenti választások, és semmiféle rendellenesség vagy kuriózum ezt az időszakot nem terhelte.

Az Országos Választási Bizottságnak ismétlődő értékelése az európai parlamenti választások nyomán is, hogy a választási eljárási törvény bizonyos megoldásai reformra szorulnak. Hasonlóképpen az országgyűlési és az önkormányzati választások után előadott beszámolónkhoz, most is megerősíthetjük, hogy részben az ajánlószelvények valami módon történő megváltoztatását - elsősorban kauciós vagy adott esetben ajánlóívekkel való felváltását - az Országos Választási Bizottság indokoltnak és célszerűnek tartaná. Másodsorban pedig a kampánycsenddel kapcsolatos anomáliák értékeléséről sem változott meg a véleményünk: itt egy radikális reform akár el is törölhetné az intézményt, egy mérsékeltebbnél pedig arra a körre kellene szorítani a kampánycsend követelményeit, ahol ez a jogalkalmazás számára még elbírálható, azaz a rádió, televízió és az írott sajtó vonatkozásában, de kivéve az elektronikus hírközlő eszközök sok problémát okozó formáit, internet, SMS s a többi.

Úgyhogy, tisztelt parlament, az alapvető értékeléseken kívül négy olyan jogtechnikai, racionalizációs javallatunk van, amelyek a mostani európai parlamenti választások nyomán csak megerősödtek bennünk. Egyfelől a kampánycsenddel kapcsolatban - különösen, ha annak változatlanul maradnak a szabályai - arra hívnánk fel szíves figyelmét a jogalkotónak, hogy bizonyos értelemben ezeknek a kampánycsendsértéseknek különösen az az esetköre, ahol alanytalan a tényállás, nem lehet a jogsértőt megállapítani, ugyanakkor tömegesen fordulnak elő ilyen cselekmények, ott nagyon célszerű volna, ha megteremtené a törvényhozó a jogszabályi alapját annak, hogy azonos tényállású ügyek összevonhatóak legyenek, ne kelljen ezekről külön határozatokat hozni csak azért, mert a beadványtevő személye egyéni.

A másik ilyen javaslatunk, hogy annak ellenére, hogy húszéves és jól bevált gyakorlata van tulajdonképpen az Országos Választási Bizottságnak az ügyrend vonatkozásában, mind a mai napig nincs ügyrendje, ez időnként problémákat okoz. Azt gondolom, annak ellenére, hogy nagyon könnyen össze tudná a testület foglalni a szokásjog alapján azokat az eljárásokat és mechanizmusokat, amelyeket a saját gyakorlata során kialakított, egy ilyen füzetecskének nem sok értelme van anélkül, ha nem kapna a jogalkotótól erre felhatalmazást, ugyanis jogilag kötelezővé csak ebben az esetben válhatna. Tehát az ügyrend megalkotásának szükségessége bizony az utóbbi időben többször is előkerült, így az EP-választások nyomán is.

(17.50)

Egy harmadik és negyedik probléma az országos listát állítani tudó pártok delegáltjainak munkájával kapcsolatban vetődött fel. Bizonyos értelemben nem tűnik indokoltnak az, hogy a delegált tagok az adott választási időszakban minden egyes témában az Országos Választási Bizottság előtt hatáskörrel rendelkezzenek. Feltehetőleg a munka szakmai színvonalát nagyban növelné, ha a delegált tagok kompetenciája arra a választási típusra korlátozódna, amiről éppen szó van. Jelenleg azonban nincs ilyen korlátozó, megszorító rendelkezés, emiatt pedig időnként komoly nehézségek támadnak a szakszerűség fenntartása szempontjából.

Egy további ilyen tapasztalat, hogy adott esetben szintén nincs kizáró szabály, és az egyik párt delegáltja sűrűn is élt azzal a joggal, hogy azoknak az ügyeknek a tárgyalásában, amelyekben indítványokat tett, részt vett. Semmiképpen sem tekinthető ez jogállami módszernek, mint ahogy az sem, csak utóbbival kapcsolatban már a Legfelsőbb Bíróságnak is van egy végzése, ami megerősíti ennek a problémának a súlyát, nevezetesen, hogyha valaki egy választási bizottsági alapeljárásban részt vesz, akkor a felülvizsgálat során már ne lehessen jelen a testület döntéshozatalában. Tehát az, hogy az alapeljárásban hozott határozatot valaki jogorvoslattal megtámadhassa, ez is a jogi nonszenszek világába tartozik. Ezek nem nagy súlyú ügyek, azonban könnyen korrigálható megoldásokkal könnyítenék a választási bizottságok, így az OVB munkáját is.

Tisztelt Országgyűlés! Végezetül szeretném megköszönni a választási bizottságoknak, a választási irodáknak, a választások lebonyolításában részt vett köztisztviselőknek és közalkalmazottaknak azt a szakértő és lelkes munkát, amivel hozzájárultak ahhoz, hogy a választások példás rendben és törvényes keretek között zajlottak le. Tisztelettel kérem az Országgyűlést, hogy fogadja el az Országos Választási Bizottság beszámolóját.

Köszönöm a figyelmet. (Taps az MSZP soraiban.)




Felszólalások:  Előző  195  Következő    Ülésnap adatai