Felszólalás adatai

Ez a konzultáció úgy néz ki, hogy a kormány gondolt egyet, és azt az alkotmányos alapelvet, miszerint köztulajdon és magántulajdon között különbséget nem lehet tenni, a kukába kívánják dobni. Félreértés ne essék, az LMP is az erős állam híve, és mindenképpen azt kívánjuk elérni, hogy a közpénzek felhasználása valóban megfelelő ellenőrzés mellett történhessen az egyébként állami tulajdonú cégek esetében is. De miről van itt szó?

Abszurd esetben a kormány a jövőben a Kehin keresztül olyan cégekben is ellenőrzést tud végrehajtani - amennyiben ez a törvény elfogadásra kerül -, amelyekben már nincs is tulajdonrésze. Én teljes mértékben megértem és valamennyien megértjük azt, hogy a költségvetés nehéz helyzetben van, és talán ebből is próbálnak valamiféle pótlást, illetve jövedelmet szerezni a költségvetés számára, de azt gondolom, itt olyan súlyos alkotmányos kérdésekről van szó, amelyek mellett nem lehet elmenni. Ezt nem tehetjük meg.

(17.50)

Egyébként azt nem értem teljesen, hogy számos olyan rendelkezés, olyan javaslat, többek között az LMP javaslata is elhangzott már itt a parlamentben módosító javaslatok és parlamenti felszólalások formájában, amik megerősítették volna a közpénzek felhasználásának ellenőrzését akár az ÁSZ jogkörének megerősítésével is, de ezeket önök nem fogadták be. Ehhez képest most tényleg olyan szinten kívánnak a magántulajdonba belenyúlni, ami mindenképpen aggályos lehet akár piaci, akár jogállami szempontokból.

Valóban osztanom kell azokat az ellenzéki, előttem már elhangzott véleményeket és aggályokat, miszerint nagyon súlyos tulajdonosi jogköröket sértő lehetőségeket, illetve helyzeteket tapasztalhatunk majd a jövőben, amikor az állam olyan hatósági jogokat vesz igénybe a saját tulajdonosi jogkörének megerősítésére, illetve jogainak érvényesítésére, amik a többi tulajdonossal, a többségi tulajdonosokkal szemben mindenképpen többletjogosítványt biztosítanak, ezáltal nem felelnek meg a tulajdonjog egyenlőségéhez való elvnek.

Ugyanakkor azt is szeretném elmondani, hogy itt nem csupán törvényességi felügyeletről van szó, hiszen a Kehinek célszerűségi és hatékonysági ellenőrzési jogosultságai is vannak, ezáltal úgy gondolom, hogy azokban a cégekben is lehet az államnak olyan döntő szava, amelyekben egyébként - ha a miniszterelnök úr szavait nézzük - nem kíván élni, most a törvény ezt mégis lehetővé fogja tenni. Úgy gondoljuk, hogy van olyan legitim cél, mint a tulajdon tárgyainak a közösségi rendeltetése vagy a közszolgáltatásra szánt tulajdonok esetében megengedhető többletjogosítványok, azonban ehhez olyan alkotmányos indokok kellenek, amiket az előterjesztő, illetve a kormánypárti felszólalók nem is igazán kíséreltek meg elénk tárni.

Végezetül szeretném arra is felhívni a figyelmüket, hogy egy olyan új jogosítványa is lesz a Kehinek, ami alapján a saját nevében, közvetlen jogi érdek fennállásának igazolása nélkül indíthat keresetet. Felhívnám a figyelmet arra, hogy ebben a tárgykörben Szabó Máté, ha jól tudom, néhány hónapja, egy hónapja már az Alkotmánybírósághoz fordult ebben a tekintetben. Eddig erre kormányrendelet adott lehetőséget, ezt most törvényi erőre kívánják emelni, azonban véleményünk szerint ez nem állja ki az alkotmányosság próbáját.

Összességében azt tudom mondani, hogy az LMP támogatja azokat az elképzeléseket, amelyek a közpénzek felhasználásának hatékonyságát növelik, azonban nem azon az áron, hogy alkotmányos alapelveket rúgjunk fel. Én arra kérem önöket, hogy tanulmányozzák az LMP korábbi javaslatait, én azt gondolom, hogy azok hatékonyabb eszközök, és nem is sértik az alkotmányos alapelveket.

Köszönöm szépen.