Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

SZABÓ TIMEA (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Azt hittem, hogy még van néhány kétperces felszólalás előttem.

Rogán Antal gondolatával nyitnék, aki úgy kezdte a mondandóját, hogy megkérné az ellenzéket, a hagyományosan bevándorlóbarát politikájukat vagy hozzáállásukat gondolják meg. Én pedig arra szeretném kérni a tisztelt kormánypárti képviselőket, hogy a hagyományos gyűlöletkeltő és valótlanságokra épülő politikájukat gondolják át, és, ahogy már többször elhangzott kérésként, a valóságra, valódi számokra épülő értelmes vitát folytassunk le.

Egyetértek azzal, hogy a menekültprobléma európai szinten létezik. Magyarországi szinten nem létezik ez a probléma, attól függetlenül, hogy valóban megemelkedett Magyarországon a menedékkérők száma. De az a helyzet, tisztelt kormánypárti képviselőtársaim, hogy ez a most benyújtott módosító javaslat nem fogja tudni orvosolni ezt a problémát. Ez a most benyújtott kormánypárti módosító javaslat nemcsak hogy rosszindulatú, de ráadásul ostoba és felesleges is. Az a helyzet ugyanis, hogy a genfi egyezmény és az európai uniós irányelvek értelmében is teljesen mindegy, hogy önök lezárják-e a határokat vagy sem, a magyar hatóságoknak egy előzetes vizsgálatot akkor is le kell folytatni annak érdekében, hogy kiderüljön, befogadható-e egy menedékjogi kérelem vagy nem. Pedig az indoklás szerint is az volt az egyik cél, hogy levegyék a magyar hatóságokról a terhet, hogy ne kelljen tovább a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak ezzel a menekültáradattal foglalkozni, csakhogy ez a törvényjavaslat pont ezt a célt nem fogja elérni.

Tudjuk, ha egy menedékkérő megjelenik például a szerb határon, ahhoz, hogy vissza tudják küldeni a magyar határőrök, kapcsolatba kell hogy lépjen a magyar határőrökkel. Abban a pillanatban, hogy egy menedékkérő elmondja a magyar határőrnek, hogy ő egy menekült és védelmet kér, a magyar hatóságoknak le kell folytatni ezt az előzetes eljárást, nem tudják azzal a lendülettel visszaküldeni Szerbiába, még ha önök ezt is sugalmazzák. Ráadásul, a visszaküldés tilalmát szintén nemzetközi és európai uniós jogszabály is előírja. Az uniós jog szerint a visszaküldés tilalmát sérti az, aki olyan biztonságos harmadik országnak ad át embereket, amely őket nem biztonságos államba is kitoloncolhatja.

(11.30)

Bárhogyan is ítéljék meg önök tehát a szerbeket, ez önmagában már kizárja azt, hogy a nálunk menedékjogért folyamodókat nekik adják át. Ráadásul, tisztelt képviselőtársaim, önök a magyar bíróságokra is hatalmas terheket rónak ezzel a módosító javaslattal, hiszen a magyar bíróságok nehéz helyzetbe kerülnének azáltal, hogy szembe kellene nézniük azzal a dilemmával, hogy egy rendeletre vagy a menedékkérők által elmondottakra, illetve nemzetközi szervezet és hazai jogvédők tapasztalataira figyelemmel hozzák-e meg azt a döntést, amelynek egyébként egyéniesített, személyre szabott meghozatalát a törvény írja elő.

Most az a helyzet, hogy ha megtörténik már ez az előzetes eljárás a magyar hatóságok által, akkor közel sem biztos, hogy vissza tudják már a toloncegyezmény alapján küldeni ezeket a menedékkérőket Szerbiába, mert ha egy-két nap alatt le is folyik ez az előzetes vizsgálat, a szerbek nem biztos, hogy onnantól kezdve el fogják ismerni, hogy az a menedékkérő tőlük érkezett, tehát ugyanúgy itt marad Magyarországon, hiszen nem fogják visszafogadni.

Szerbiáról már több szó esett. Vejkey Imre és más kormánypárti képviselők is elmondták, hogy márpedig több uniós ország is biztonságos országnak tekinti Szerbiát. Pontosan tudjuk, ez is elhangzott már, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága is kimondta, hogy márpedig Szerbia nem biztonságos harmadik ország. 2012-ben a Kúria is azt mondta, hogy a bíróságoknak a döntések meghozatalánál figyelembe kell venni az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a véleményét. Ráadásul korábban itt szintén kormánypárti képviselők, illetve a miniszterelnök is hivatkozott arra, hogy nemcsak Szerbia, de Görögország is biztonságos országnak tekinthető a menedékkérők számára. Tudjuk azt, hogy az Európai Unió Bírósága is, illetve az Emberi Jogok Európai Bírósága, tehát a strasbourgi bíróság is kimondta már több ízben azt, hogy Görögország sem tekinthető biztonságos országnak, hiszen nagy az esélye annak, hogy onnan visszaküldik a biztos halálba a menedékkérőket. Ezért egyébként Németország, Ausztria, Hollandia, Svédország és több európai ország is felfüggesztette a Dublin II. egyezmény alkalmazását, például Görögországgal szemben.

Amikor Szerbiáról beszélünk és biztonságos harmadik országról beszélünk, akkor azt kell mérlegelnünk, hogy ha oda visszaküldünk embereket, akkor ott őket éri-e üldöztetés, illetve megfelelő menekülteljárásban részesülnek-e, illetve hogy visszaküldik-e őt esetleg egy veszélybe, a származási országába. Pontosan tudjuk, ez is elhangzott itt már többször, hogy sajnos Szerbiában nincsen működő menedékjogi eljárás. Az elmúlt hét évben Szerbia összesen 18 esetben adott ki menekültstátust. Tizennyolc! Ezt biztosan önök sem tartják akkor egy megfelelő menekültügyi eljárásnak, hiszen már csak a nagy számok törvénye alapján is ennél biztosan többen voltak jogosultak menedékjogra.

Tisztelt Kormánypárti Képviselőtársaim! Nagyon nagy veszélynek tartom azt, hogy önök összemossák itt a megélhetési bevándorlókat és a menekülteket. Attól, hogy valaki illegálisan lépi át az országhatárt, ő még nem lesz megélhetési bevándorló, attól még ‑ pontosan itt elhangzott korábban is ‑ lehet, sőt az esetek többségében most Magyarországon is nagy valószínűséggel a genfi egyezmény alapján is menekültstátusra jogosult, hiszen nincsenek megfelelő iratai, úti okmányai. És nemcsak azért ‑ ahogy önök feltételezik ‑, mert szándékosan megsemmisítik, hanem számos országban egyébként nem adnak ki úti okmányokat, pláne akkor, ha mondjuk ‑ ha már önök ilyen előszeretettel használják a politikai menekült kifejezést ‑ politikai okból üldözik őket, és nem kapnak útlevelet. Tehát ilyenkor meg kell nekik a saját származási országukból is szökniük.

Elhangzott az is, és erre én is utaltam korábban, hogy az év első egyharmadában valóban volt egy koszovói hullám ide Magyarországra, azonban ez a belügyminiszter elmondása szerint is véget ért márciusban. Tudjuk azt a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal statisztikái, illetve az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának statisztikái szerint, hogy most az ideérkező menedékkérők 90 százaléka valódi menekült. Képzeljék el, képviselőtársaim, azt a helyzetet, amikor most számos kollégám és civil szervezetek is ellátogattak menekülttáborokba, és ott olyan menedékkérőkkel beszélgettek, akik például elmondták, hogy Szíriában egy szír férfinak a hat gyermekét ölték most meg az Aszad-rezsim alatt. A hat gyermekét, és ő lett volna a következő. Ilyen emberekre mondják önök azt, hogy gazdasági bevándorló, és azért jött el az otthonából, mert itthon esetleg közmunkára fáj a foga? Hát, ne vicceljünk már, képviselőtársaim! Itt az emberek halál és kínzás elől menekülnek! Olyan emberekről van szó, akiknek a lányait, a feleségét megerőszakolták, megölték, megkínozták. Ezeknek az embereknek nemcsak a nemzetközi jog alapján és a hazai jogszabályok alapján kell védelmet biztosítanunk, hanem morális kötelességünk is, embertársi kötelességünk is.

Nemrég beszélgettem egy török újságíróval, aki egy közel 2 milliós török városból származik, ahol elmondása szerint csak az ő városában 400 ezer menekült él. Kérdeztem tőle, hogy mit kezdenek ezekkel a menekültekkel. Azt mondta, hogy az egész város segít nekik. Megpróbálnak munkát adni, megpróbálnak élelmet biztosítani nekik, hiszen pontosan tudják, hogy háború elől menekülnek, tudják, hogy ők is emberek, és fel sem merül az, hogy mondjuk, Szíriából azért mennének át Törökországba, mert ott sokkal jobb élni, mint a saját hazájukban, ahol a családjuk van.

Felmerült itt, tisztelt képviselőtársaim, az őrizet kérdése. Pontosan tudjuk azt, hogy Magyarországon elvileg nem lehet őrizetbe venni menedékkérőket, gyakorlatban igen. De egy kicsit tekintsünk el a jogszabályoktól, és térjünk vissza egy gondolat erejéig ezeknek a menedékkérőknek az esetére. Ha van egy család, akit kiirtottak, akit megkínoztak, akiknek egy részét megölték, és elmenekül a család maradék része egy másik országba, akkor tényleg önök azt gondolják, hogy egy 3 vagy 6 hónapos menekültőrizet fogja őket visszatartani vagy idegenrendészeti őrizet fogja visszatartani attól, hogy elmeneküljenek az országukból? Azt fogják mérlegelni, hogy most akkor vajon a halált válasszam vagy a 6 hónapos őrizetet? Persze, hogy ez nem fogja őket visszatartani, tehát itt nem ez a fő kérdés, hogy lehet vagy nem lehet, és hogy az Európai Unió most ilyen gonosz volt, mert betiltotta Magyarországon az idegenrendészeti őrizetet.

Többször szóba került itt az, hogy honnan van pénz, illetve ki állja a menekültprobléma terheit Magyarországon. Pontosan tudjuk azt, hogy csak a tavalyi évben az ORFK határőrizetre közel 4 milliárd forintot kapott az Európai Uniótól, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal közel 750 millió forintot kapott menekültügyi feladatok ellátására, és még egy 300 millió forintos összeg is érkezett egyéb menekültügyi célokra. Önök nem mondanak igazat, képviselőtársaim, amikor azt állítják, hogy ez a magyar adófizetők pénzéből van. Nem, ezt az Európai Uniótól kapjuk. És akkor nézzük meg ennek kapcsán, hogy tegyük fel, ha önök lezárják, nemcsak jogilag, hanem fizikailag is a határokat, és azt mondják, hogy nemzeti hatáskörbe kell utalni a menekültkérdést, akkor ki fogja fizetni. Ha az Európai Uniónak önök azt mondják, hogy ez tovább nem uniós kérdés, hanem magyar kérdés, akkor viszont valóban a magyarok fogják állni azt az 5 milliárd forintos cechet, amibe ez kerülne! Hiszen akkor az Európai Unió nem adna pénzt a külső határvédelemre, akkor a magyar kormánynak kellene ezt megoldania!

És igen, elhangzott az is, hogy mondjuk, egy ilyen gyomorforgató és teljesen fölösleges plakátkampány helyett például akkor lehetne értelmes célokra is fordítani. Lehetne például arra fordítani az összeget, hogy valóban segítsük azokat az államokat, ahonnan a legtöbb menedékkérő érkezik. Segítsünk nemzetközi fejlesztésekkel, segítsünk abban, hogy még a háború kitörése előtt, vagy ha már megtörtént a háború és befejeződött jó esetben, akkor az újjáépítésre, a fejlesztésre szánjunk ilyen összegeket.

Ha önök lezárják a szerb határokat, akár jogilag, akár fizikailag, azzal semmit nem fognak elérni. Pontosan tudjuk azt, hogy amikor Izraelben felhúzták a 9 méteres betonfalat, akkor a menedékkérők alagutat ástak alatta, és átjutottak. Törökországban lebontották a kerítést. Ezek az emberek, akik a halál és a kínzás elől menekülnek, nem fognak megállni egy drótkerítés miatt. Nem fogja tudni az megállítani őket!

(11.40)

Szóba került itt Ausztria és Németország is. Önök azzal riogatnak, hogy hány embert fognak visszaküldeni Ausztriából és Németországból. Csak a tavalyi évben a Dublin II. egyezmény szerint Németországból 2 ezer embert, menedékkérőt kellett volna visszaküldeni Magyarországra eljárásra, ehhez képest Németország 40 embert küldött vissza. Tehát szó sincs arról, hogy tömegével visszaküldenék, mert Németország is úgy gondolja, hogy itthon a magyar eljárás nem lenne megfelelő ezeknek a menedékkérőknek.

Kérdésként felmerül az, hogy ha önök annyira rettegnek a menedékkérőktől, akkor miért söprik le mindenfajta megfontolás nélkül a készülőben lévő európai kvótaegyezményt. Talán meg kellene hallgatni, hogy mi készül ott, hiszen Magyarország számára ez valószínűleg sokkal kedvezőbb lenne, mint a mostani helyzet.

Olaszországgal kapcsolatban annyit: ugye, tudják önök is, tisztelt képviselőtársaim, hogy Olaszország nemhogy visszaküldené a menedékkérőket, hanem a kormány saját maga állami finanszírozásból hozta létre a Mare Nostrum nevű flottát, amelyik menedékkérők ezreit mentette ki az Adriai-tengerből. Az Orbán-kormányon és önökön kívül senkinek, egyetlen uniós kormánynak sem fordult meg a fejében az, hogy annak, aki valóban menekültstátusra jogosult, aki a halál elől menekül, ne kelljen segítenie.

Tisztelt Képviselőtársaim! A megoldás nem a gyűlöletkeltés, hanem az, hogy betartjuk a nemzetközi és a hazai jogszabályokat, és megpróbálunk segíteni azokon az országokon is, ahol a probléma forrása fakad. Emberi jogi és morális kötelességünk is segíteni azoknak, akik rászorulnak, és segíteni Európa más országainak is a tehermegosztásban. Köszönöm.