Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FODOR GÁBOR (független): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Hadd kezdjem azzal, hogy amiről beszélünk itt a parlamentben, egy tényleg rendkívül súlyos probléma. Nagyon jó lenne, ha előítélet-mentesen tudnánk az egész kérdéshez viszonyulni, de láthatóan kevés az esély erre. Az előítélet-mentességet nemhogy szolgálta volna, ellenkezőleg, lényegében keresztülhúzta a kormánynak az a plakátkampánya, amely nagyon sok emberben felháborodást keltett, és folyamatosan halljuk a kormánypárti képviselőktől is, többektől, hogy az ő ízlésüknek, felfogásuknak sem felel meg.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, ezért szerintem komoly gondban vagyunk mindannyian, mert valóban, ahogy elhangzott itt kormánypárti oldalról, ellenzéki oldalról, közös lenne a felelősség a tekintetben, hogy próbáljunk erre az ügyre megoldást találni. De így elég nehéz. Nos, mi is, a liberálisok nevében szeretnénk hozzátenni ahhoz, hogy próbáljunk közös megoldást találni. De először néhány kérdést érdemes tisztába tenni. Hadd kezdjem azzal, képviselőtársaim, hogy szeretnék néhány idézetet mondani önöknek. Mondhatnám azt, hogy ez egy találós kérdés, érdemes kitalálni, hogy honnan származnak ezek az idézetek, melyik párt elképzeléséből, programjából. Mindenki törheti a fejét. Engedjék meg, hogy néhányat mondjak ezek közül, aztán természetesen a megoldást el fogom árulni.

Nos, az első idézet úgy hangzik, hogy „A hazai népességfogyás és alacsony foglalkoztatottság mellett a növekedést, az újraelosztást, a nyugellátás fenntarthatóságát a képzett munkaerő ellenőrzött bevándorlása is segítheti.” (Közbeszólások a Jobbik soraiból.) No, már vannak helyes megfejtők, úgy hallom. Másik idézet: „Nemzetgazdasági, valamint demográfiai indokokból is szükséges élénkíteni az országba gazdasági céllal ‑ gazdasági céllal, hangsúlyoznám ‑, keresőtevékenység folytatására, valamint tudásalapú migráció érdekében beutazók körét és számát.” Harmadik idézet: „Különös tekintettel a magyar munkaerő, egyes szektorokban foglalkoztatottak jelentkező kivándorlására, szükséges a további migráns munkaerő fogadása.”

Aztán másik idézet: „A külföldiekre vonatkozó beutazási és tartózkodási szabályok folyamatos felülvizsgálata és átalakítása szükséges az elkövetkezendőkben.” Aztán a következő idézet: „Vigyázni kell, szélsőséges csoportok nehogy saját céljaikra használják és visszaélhessenek a lakosság nem megfelelő tájékoztatásával, külföldiekkel szembeni elutasító magatartásból származó tömegjelenetekkel és tömegjelenségekkel.” És végül: „Harmadik országbeli állampolgárokkal szemben nyitott társadalom és kultúrák közötti párbeszéd kialakításának elősegítése a fontos számunkra.”

Nos, ezek, ahogy itt már elhangzott egy helyes megfejtő részéről, valóban a 2013-as, a kormány által elfogadott stratégiából származnak; abból a stratégiából, amely migrációs stratégia címet visel. Nos, tehát ez az, amit a jelenlegi Fidesz-KDNP-kormány 2013-ban elfogadott, majd elküldött nemzetközi fórumokhoz. Magyarországot úgy tartották számon egészen az elmúlt időszakig, hogy ehhez tartja magát.

Nos, tisztelt képviselőtársaim, láthatóan ez is egyfajta pávatánc volt, ez az elfogadott stratégia, merthogy semmi nem valósult meg belőle. Pontosan az ellenkezőjét csinálja a kormánykoalíció. Lényegében minden ponttal szemben, amit most felolvastam és elmondtam, ezzel szembehelyezkedve egy egészen másfajta stratégiát visz. A nemzetközi fórumoknak benyújtott, majd Magyarország számára is előtte nyilvánossá tett stratégiát semmibe vette a kormány. És hát erről azért illett volna értesíteni a választóit, illett volna értesíteni a nagyközönséget is, hogy köszönő viszonyban nincs az általa elfogadott stratégiával az, amit csinál.

Láthatóan nemcsak a saját stratégiáját nem ismeri a kormány, hanem bizonyos fontos tényeket sem, mert például Kósa Lajos képviselő úr, ugye, azt mondta, hogy az Európai Unió lényegében semmit nem ad a magyar menekültellátásra. Sajnálom, hogy nincs itt a teremben, mert szeretnék neki válaszolni erre a sajtóban megjelent kijelentésére. Rogán Antal pedig azt mondta, hogy szerinte minden menekültet be kellene zárni. Sajnálom, hogy ő sincs itt a teremben, mert neki is szeretnék erre válaszolni. És volt már szó itt a menekültügyi őrizet bevezetéséről is, többen is felvetették kormánypárti oldalról, a Jobbik oldaláról is. Röviden szeretnék majd ezzel foglalkozni.

(11.10)

Nézzük az első állítást, amit Kósa képviselő úr tett, nevezetesen, hogy az Európai Unió lényegében semmit nem ad a magyar menekültellátásra. Érdemes itt felidéznünk azt ebben a vitában is, hogy például a Mandiner számításai szerint Magyarországon a költségvetés által a menekültügyre fordított majdnem 4,1 milliárd forintból 3,5 milliárd forintot az Európai Unió áll ‑ tehát 3,5 milliárd forintot. Magyarország összesen 481 millió forintot költ erre a célra. Tehát szemben azzal, amit Kósa képviselő úr állít, az Európai Unió viseli a költségek többségét, a jelentős részét.

Rogán képviselő úr kijelentésére is emlékszünk. Nem igaz, hogy minden menekültet be kellene zárni, hiszen a Magyarországra érkező menekülteknek közel 80 százaléka továbbáll szinte azonnal, lényegében egy napot se tölt Magyarországon, és egyébként, ha itt maradnának tartósan ‑ már egyébként az eddig itt maradók ellátására se alkalmas ez a rendszer, ami Magyarországon van ‑, végképp összeomlana a teljes rendszer, és egyébként sincs olyan emberiességi szempont, amely például a nyílt menekülttáborok helyett, mondjuk, őrizetbe vett emberek tömegeit jelentené a számunkra, vagy azt a kihívást tartalmazná, hogy ilyeneket kellene felállítanunk.

Az idegenrendészeti őrizet kontra menekültügyi őrizet kérdéséről beszéltünk. Államtitkár úr is megszólalt előbb ebben az ügyben, mások is. Szeretném én magam is felhívni a figyelmet arra, amit ellenzéki képviselőtársaim is elmondtak, hogy menekültügyi őrizet van jelen pillanatban is hatályosan Magyarországon. Más kérdés, hogy Magyarország ezt néha alkalmazza, néha nem alkalmazza, pont az Európai Unió fellépése miatt. Nem egy bölcs dolog követelni valami olyasmit, ami annál is több, mint ami miatt az Európai Unió lényegében felhívta a figyelmünket arra, hogy ez nem egy helyes eljárás.

Érdemes más tévhitekkel is foglalkozni, például azzal a kérdéssel, hogy le kell szögeznünk, hogy Magyarország egyébként továbbra sem bevándorlási célország azért sokak számára, hanem lényegében tranzitország. Persze, joggal mondhatják ezzel szemben a kormánypárti oldalról, hogy de hát fel kell készülnünk arra, hogy esetleg megváltozhatnak ezek a körülmények. Erre fel lehet készülni, de biztos, hogy nem ilyen módon, ami most zajlik és ami most történik a kormányoldalról. Majd erre szeretnék visszatérni.

Egyébként érdemes leszögezni azt is vagy nem árt tudni, szemben azzal, ami az elfogadhatatlan és minősíthetetlen plakátkampány üzenetei közé tartozik, tehát érdemes azzal is tisztában lenni, hogy egyébként Magyarországon csak az kaphat tartózkodási vagy letelepedési engedélyt, akinek a megélhetése biztosított, van munkája, jövedelme, lakhatása megoldott, egészségbiztosítása rendezett. Tehát szemben megint csak azzal, amit sugallnak ezek a plakátok vagy amit kimondanak, szó sincs arról, hogy itt el kellene tartani ezeket a menekülteket, akik egyébként menekültstátust kapnak. Tudjuk, hogy a tavalyi évben közel 500 főről volt szó, tehát ez az a rettenetes nagy szám, amitől jelen pillanatban rettegünk. Tehát hangsúlyoznám, hogy a jelenlegi magyar szabályozás szerint is ezeknek az embereknek a letelepedése és a megélhetése megoldott kell hogy legyen.

És az sem igaz, hogy a külföldiek, a potenciális bevándorlók, a letelepedési engedéllyel rendelkezők ne tartanák be a magyar jogszabályokat, hiszen egyébként például 2012-ben 4756 bűncselekményt követtek el külföldi állampolgárok, ebben az évben egyébként Magyarországon 472 ezer bűncselekményt követtek el. Tehát összesen a külföldiek által elkövetett bűncselekmény körülbelül 1 százaléka volt a magyarok által elkövetett bűncselekménynek, és ebből egyébként a külföldiek által elkövetett bűncselekménynek a döntő többségét, elsöprő többségét az a közel 43 millió külföldi követte el, aki átutazóban vagy tartósan turistaként érkezett ide Magyarországra. Ezeknek a javarésze ráadásul, tehát elsöprő többsége ezeknek a bűncselekményeknek valamelyik szomszédos ország polgára vagy Németország állampolgára volt. Tehát nem igaz az sem, hogy itt valami rettenetes bűnözői hullámtól kellene tartani.

És az sem igaz, hogy a terroristaveszély is borzalmas és rettenetes. Hozzátenném, ezzel is foglalkozni kell, mert természetesen elképzelhető, sok minden elképzelhető, és figyelni kell a nemzetbiztonságnak is erre a kérdésre, tehát szó sincs arról, hogy ki kell zárni ezt a problémát. De a realitáshoz az is hozzátartozik, hogy egyébként a menedékkérelemhez kapcsolódó szigorú eljárásrendszer Európában pont hogy elriasztja egyébként a terroristákat, merthogy itt nyilvántartásba kell őket venni, láthatóvá és regisztrálttá válnak a menekültek ebben az eljárásban. Tehát egyáltalán a potenciális terroristáknak nem aza vágyálma, hogy valahol regisztrálják őket menekültként.

Képviselőtársaim, beszéltek itt már az én ellenzéki képviselőtársaim arról, hogy azok az állítások sem igazak, hogy az úgynevezett gazdasági bevándorlók tennék ki a Magyarországra érkező menekültek többségét. Beszéltünk arról, hogy mi nem vagyunk célország, tehát nem beszélhetünk ilyen értelemben bevándorlókról, hanem menekültekről. Azt is látnunk kell, hogy változik az arány. Míg régebben Koszovóból jöttek elsősorban, és mi magunk is azt javasoltuk, hogy Szerbia, Koszovó, Németország, Ausztria, Magyarország együttműködésével kellene megoldást találni elsősorban Koszovóban erre a problémára, ma ez a helyzet változott, és tudjuk azt, hogy a mai adatok szerint például az elmúlt három hónapban Afganisztánból 6500 fő, Szíriából 4100 fő, Irakból 1500 fő érkezett menekültként Magyarországra, Koszovóból 968 fő. Tehát alapvetően megváltoztak az arányok. És igen, a politikai menekültek, a háború elől menekültek, az emberiességi szempontok, ahol fölmerülnek, az olyan helyzetből és olyan lehetetlen szituációból érkező menekültek száma növekedett meg jelentősen Magyarországon.

Nem tekinthető biztonságos országnak egyébként Szerbia természetesen, úgyhogy mi az ilyen típusú kormányjavaslatokkal nem értünk egyet, hiszen ezzel kapcsolatban már az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága 2012 augusztusában tett jelentést, a Helsinki Bizottság is foglalkozott ezzel, és arra a következtetésre jutottak, amit mi is mondunk, hogy nem tekinthető Szerbia egyébként ilyen országnak.

Mi ezért a Liberális Párt nevében javaslatokat tettünk pontosan az ellenkező irányba, mint amit a kormány most képvisel. Mi azt gondoljuk, hogy jó néhány szabályt emberiességi és humanitárius szempontból enyhíteni kellene a menekültekkel kapcsolatban, többek között a családegyesítésre, a kapcsolattartásra vonatkozó szabályokat, és azt gondoljuk, hogy Magyarországnak bölcsen és értelmesen kellene ehhez a kérdéshez hozzáállnia. Azért bölcsen és értelmesen, és kellene az európai uniós elvárásokhoz is igazodnia, mert például a kvótarendszer egy értelmes javaslat lehetne, amiről ma Európa is vitatkozik és amelyre van európai javaslat. Vannak olyan testületek, amelyek támogatják, vannak, amelyek elutasítják ezt a javaslatot jelen pillanatban. Szerintünk ez egy helyes javaslat lenne. Magyarországnak elsősorban arra kellene törekedni, hogy hogyan tud valóban választ találni erre a XXI. századi népvándorlásra, ami egy európai probléma.

Nem mondhatjuk azt, hogy nem létezik ez a probléma. Tehát ez egy létező gond. Európa jelen formájában nem fogja tudni megoldani ezt a hatalmas menekülthullámot, hogyha valóban milliós számmal özönlik el Európát a kétségbeesett és szerencsétlen emberek. Tehát Európának kétségtelenül ki kell találnia azokat a mechanizmusokat, azokat a lépéseket, amelyek bizonyos tekintetben szigorításokat is jelenthetnek. De Magyarország nem teheti meg azt, hogy szemben az európai főáramlattal, ehhez képest a saját értékeinkkel, a humánus értékekkel, a történelmi hagyományainkkal szemben egy másfajta álláspontot, egy kirekesztő álláspontot foglalunk el.

Több okból sem tehetjük meg. Azért sem, mert egyébként nem lenne bölcs, ha megint, sokadszorra és újfent az eleve rossz nemzetközi megítélésünket rontanánk ezzel a kérdéssel, ezzel a lépéssel, másfelől pedig nem tehetjük meg azért sem, mert, még egyszer hangsúlyoznám, a saját hagyományaink se ebbe az irányba predesztinálnak vagy löknek el minket. Többek között azért sem, mert látjuk azt, hogy akik a magyar történelemre hivatkoznak, azoknak érdemes Szent István intelmeit ilyenkor elővenni, aki az idegenekkel kapcsolatban befogadásra intett mindig, ő és utódai, akik ezeket komolyan vették, a magyar döntéshozókat. De mondjuk, akik a kereszténységben keresik a fogódzót, nekik érdemes Máté evangéliumához vagy Ferenc pápa kijelentéseihez kötődniük, akik szintén emberiességre szólítják fel mindenhol a világ döntéshozóit.

Az, ami Magyarországon történik, és itt elsősorban a plakátkampányra gondolok, azt gondolom, hogy a kormány szégyene, mert az, hogy itt probléma van és erről értelmesen vitatkozzunk, nem szégyen. Abban lehet mindenkinek különböző álláspontja, és azért senkinek szégyellni magát nem kell, mert képvisel egy olyan álláspontot, amivel esetleg mások vitatkoznak. De az, hogy szerencsétlen emberekkel szemben hangulatot kelteni, indulatokra alapozni, egy olyan plakátkampányt megcsinálni, amelynek nyilvánvalóan még semmiféle olyan üzenete sincs, hogy azokhoz szólna, akik az érintettek lennének, hanem csak a magyar polgárok érzelmeit kívánja felkorbácsolni, tudjuk, hogy politikai okokból, ez elfogadhatatlan erkölcsileg is és politikailag is. Csak arra alkalmas, hogy az országot lejárassa.

Ezért nyomatékosan kérjük a kormányt, hogy ezt azonnal fejezze be, változtassa meg az álláspontját, térjen vissza a 2013-as álláspontjához, amit a migrációs stratégiában képviselt, és egyébként pedig törekedjen arra, hogy közös európai megoldást találjunk erre az ügyre. Köszönöm a figyelmet.

(11.20)