Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

Z. KÁRPÁT DÁNIEL, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Való igaz, hogy Magyarországon a közérdeklődés homlokterében ott van egy, az országot érintő szociális válság, egy elképesztő kivándorlási spirál. Álláspontom szerint ugyanakkor nemcsak hibát, de bűnt is követnek el azok, akik nem vesznek részt egy, a bevándorlásról, menekültkérdésről szóló vitában, és úgy tesznek, mintha ez a problémakör nem érintené Európát, ezen belül Európa szívében Magyarországot hosszú távon is.

Látható tehát, hogy amikor azok az erők kivonulnak az ülésteremből, akik annak idején 23 millió román munkavállalóval riogattak, akik annak idején a saját, Erdélybe vagy más elcsatolt részre szakadt testvéreink kapcsán azt állították, hogy azok majd elveszik a nyugdíjat és elveszik a munkát Magyarországon, akkor ugyanezek az erők a kivonulással párhuzamosan ‑ és hozzájuk köthető egyes liberális csoportok ‑ bizony, amellett törnek lándzsát, hogy menekültek, bevándorlók szociális bérlakásokat kaphassanak, szavazati joguk lehessen. Mindezt feltételes módban persze, hiszen itt a konkrét javaslatok skálája igen széles, de a kettős mérce elképesztő, a kettős mérce kivetülése pedig alávaló, miközben határon túlra szakadt magyar testvéreink helyzete nyilvánvaló módon nem hasonlítható össze azzal az elképesztő menekültcunamival, ami Magyarországot éri.

Hogy a helyzet mennyiben változott, arról meg kell jegyezzük, hogy az év elején jelesül koszovói albánok tették ki azt a többletet, akik egy hatalmas áradatban megközelítették Magyarország védtelen határait. Mert a határátkelőhelyen folyik néminemű ellenőrzés, és tisztességes is, mondjuk azt. De mellette a zöldhatáron az masírozik be az Unió területére, aki akar, és elmondhatjuk, hogy feltételezhetően voltak érdekes háttérszálai is annak, hogy elterjedt a koszovói albánság körében, hogy Ausztria, Németország szigorít a szociális rendszerén, éppen ezért a család apraja-nagyja, gyermekekkel, egész sorok, egész utcák indultak útnak annak érdekében, hogy az európai szociális rendszerek áldásait letarolják. Nem azért, hogy a munkahelyeket elvegyék! Ausztriában sem feltételezhető rendszerszinten, hogy koszovói albánok munkahelyek, munkakörök tömegeit töltik be, szerencsére Magyarországon sem.

Ennyiben tehát csalárd a kormányzat indoklása. Ezek az emberek ‑ tisztelet a kivételnek ‑ elsősorban a szociális rendszeren való élősködés érdekében jönnek Európába; annak érdekében, hogy olyan áldásokat és vívmányokat érjenek el, amelyeket otthon nem tudtak. Nem kell őket ezért feltétlenül kárhoztatni, hiszen igen furcsa és érdekes körülmények közül, állapotokból érkeznek, de azt igenis látni kell, hogy elsősorban nem a munkahelyek elvétele a céljuk.

Ugyanakkor azt is látjuk, hogy míg a koszovói albánság célpontja elsősorban Ausztria, elsősorban Németország, addig az utóbbi hetekben, hónapokban átrendeződött az érkezők köre. Márpedig kijelenthetjük, hogy egy fekete-afrikai válságövezetből érkező számára lényegében teljesen mindegy, hogy Brüsszelben vagy Magyarországon telepítik le, hiszen az itteni körülmények is a földi paradicsomot jelenthetik számára ahhoz képest, ahonnan érkezett, és bárcsak ne lenne így! Bárcsak ne lennének olyan válsággócok a világban, ahol emberek olyan méltatlan körülmények között kell hogy éljenek!

De látható, hogy itt kettős prés nyomja Európát, ezen belül Magyarországot is. A prés egyik pofája az az elképesztő népesedési aszimmetria, melynek értelmében Európa folyamatos kiürülésen megy át, Afrika pedig olyan többletet generál a következő évtizedekben, amelynek ha csak 10 százaléka megindul Európa felé, akkor folyamatos és állandó problémákkal kell küzdenünk, és ehhez szükséges a szabályok szigorítása, az önvédelem kiterjesztése bármi áron.

A prés másik oldalán viszont egyértelműen az található, hogy az európai uniós tagállamok egy része vagy az Egyesült Államok által okozott válsággócok bizony folyamatosan pumpálják azt az áradatot, amely eléri Európát, folyamatosan pumpálják azt a tömeget, amelynek a csillapodása nem várható: Líbiáról, Szíriáról is elmondható, hogy több mint 1-1 millió ember él olyan, táborjellegű intézményekben, ahonnan egy dologra vár: hogy elindulhasson Európa felé vagy bármerre.

Ezzel párhuzamosan kijelenthető: a tenger felől Szerbia sem közelíthető meg sokkal nehezebben, mint ahogy éppen Olaszország. És az is látható, hogy ha a szerb oldalról tapasztalható határőrizet nem szigorodik, akkor gyakorlatilag az masírozik be Magyarországra, aki akar.

Éppen ezért a visszafordíthatóság olyan elsődleges szempont, amit a Jobbik évek óta hangsúlyoz, éppen azért, hogy miközben észleljük ezt a problémát, a cselekvési térbe is tevődjön át ebből valami. A határőrség, az önálló határőrség visszaállítása már szóba került, amelynek eszközrendszere, fellépési lehetőségei lényegesen szélesebb körűek, mint az, amit a rendőrségen belül egy, ha nem is alegység, de kvázi egy különálló osztály képes végezni.

(10.10)

S amikor a Jobbik a költségvetési vitában benyújtotta azt a módosító indítványát, amelyik nem is egy önálló határőrséget állított volna fel ‑ hiszen láttuk, hogy a kormányzat ebben a költségvetési évben nem nyitott erre az elképzelésünkre ‑, hanem a határőrizetet nagyon súlyos milliárdokkal erősítette volna meg, akkor mi történt? Nem számíthattunk a Fidesz-KDNP támogató szavazatára. S amikor megkérdeztük, hogy ez miért volt, azt mondták, hogy rengeteg pénz van a tartalékban, majd a tartalékból átcsoportosítunk ide, ha kell. De mikor kellene, ha nem most? Naponta félezer ember érkezik a határon keresztül még most is, ugyanakkor ezzel párhuzamosan a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal költségvetési támogatása az utolsó információnk szerint 323 millió forinttal csökken. Tehát azon menekültáradat, menekültcunami közepette, amikor a feladatok nyilván hatványozódnak, megsokszorozódnak, a költségvetési forrástömeget nem látjuk emögött, de még így is be lehetne avatkozni.

Ugyanakkor konkrét válaszokat kell kapnunk arra, amit például Orbán Viktor megígért Debrecenben, miszerint az ottani menekültszálló úgy kerül bezárásra, hogy a polgári lakosság mindennapi biztonságérzetét már nem veszélyezteti semmi. Ezzel kapcsolatban Kontrát államtitkár úr került nehéz helyzetbe, hiszen ő sem tudott konkrét dátumot, konkrét módozatot megjelölni, hiszen itt is elhangzott egy kijelentés, amit megfelelő szakmai előkészítés nem előzött meg. Ugyanígy tartunk a fizikai vagy egyéb határzár esetében is attól, hogy egy hangzatos bejelentés következik be, ugyanakkor a cselekvési térben nem készül olyan elégséges megoldás, amely Magyarország lakóinak életét, objektív és szubjektív biztonságát, biztonságérzetét szavatolhatná.

Hogy egyetlen példát mondjunk: ha önök valóban egy határzárat foganatosítanak, és odavezényelnek hatalmas rendőri erőket, akkor a kiüresedett magyar falvakat és városokat ki fogja megvédeni? Tehát kérdéses, hogy az amúgy tisztességesen helytálló rendőrök, a határőrizetet részben ellátók esetében erőforrások és létszám hiányában mennyire hatékonyan képes fellépni a kormányzat. Egy ilyen vita értelme álláspontunk szerint az, hogy ezekre a szakmai kérdésekre is választ kapjunk.

Emellett jó lenne látni valamit abból, hogy hosszú távon milyen vízióval rendelkezik a kormányzat az elképesztő menekültáradat visszaszorításával kapcsolatban, hiszen pusztán lekövető magatartással ez az ország évtizedeken keresztül veszélyben lesz. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik soraiban.)