Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VEJKEY IMRE, a KDNP képviselőcsoportja részéről: Tisztelt Elnök Úr! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! A magyar rendészeti szervek hazánk déli határain a múlt hétvégén több mint 1500 fő határsértő illegális bevándorlót tartóztattak fel. A bevándorlók 2015. január 1-jétől 2015. június 16-ig már 56 319 menedékkérelmet terjesztettek elő hazánkban. A bevándorlók száma a 2015. év végére meghaladhatja a 120 ezer főt is. (A Terembiztos Szolgálat munkatársai lehajtják az MSZP-s laptopok fedelét.)

A korábbi évek bevándorlási adatai ezzel szemben az alábbiak szerint alakultak: 2012. évben 2100 fő, 2013. évben 18 ezer fő és 2014. évben, azaz tavaly 42 500 fő. Ezen tényadatok azt jelentik, hogy hazánkban a 2012. év óta, vagyis csupán három év leforgása alatt mintegy negyvenszeresére emelkedett a bevándorlók száma. A probléma tehát tényszerűen fennáll, melyből az következik, hogy az európai uniós szabályok nem megfelelőek a bevándorlási cunami kezelésére, sürgős intézkedésekre van szükség.

A probléma mihamarabbi megoldására adandó válaszok felmérése érdekében a kormány nemzeti konzultációt kezdeményezett. Az ellenzéki pártok többsége a demográfiai problémát a bevándorlókkal akarja megoldani, a magyar családok többsége azonban nem osztja ezen pártok álláspontját.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A minap bevándorlás kérdésében Luxemburgban tanácskoztak az európai uniós belügyminiszterek. Az ülést óriási várakozás előzte meg, hiszen a menekültválság megoldását vagy legalábbis az arra vezető lépéseket várta volna tőlük a teljes európai közvélemény. Tudomásunk szerint azonban mindössze annyi történt, hogy hat uniós tagállam támogatta változatlan formában az Európai Bizottság kvótarendszerét a menekültek befogadására, így a tervezetről várhatóan nem tudnak dönteni.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A magyar határrendészeti szervek kiváló munkát végeznek, melyet az a tényadat is bizonyít, hogy az illegális határátlépők 98 százalékát elfogják. És most nézzük meg, mi történik az elfogásukat követően az illegális bevándorlókkal a jelenleg hatályos EU-szabályok, illetve a korábban hatályos magyar jogszabályok alapján.

A jelenleg hatályos szabályok alapján a rendészeti szervek azonosító adatokat vesznek az illegális bevándorlókról, majd elküldik őket a nyílt befogadó­állomásokra. A 2012-ig hatályos magyar jog alapján azonban a menekültek kevesebb mint 1 százaléka volt csak jogosult menedékjogra, a többieket pedig a magyar rendészeti hatóságok visszaküldték, az EU-s szabályozás szerint abba az országba, ahol beléptek az Unióba, és annak az országnak kellett gondoskodnia a visszatelepítésükről. Eddig 160-200 ezer közötti azon menekültek száma, akik az Unió különböző országaiban vannak, de a magyar hatóságok vették fel az adataikat.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A menekültek többsége már nem koszovói albán, hanem főleg Közel-Keletről és Észak-Afrikából érkező személyek. Ismerve a nemzetközi helyzetet, a közeljövőben nem várható a menekültnyomás csökkenése, sokkal inkább annak hatványozott további növekedése. A nemzetközi szervezetek adatai alapján India, Pakisztán és Afganisztán térségéből 1,5-2 millió közötti azon emberek száma, akik szintén Európába tartanak. Törökországban pedig több mint 2 millió olyan menekült tartózkodik, akik Európába folytatnák szintén az útjukat, és ezen felül csak Líbiában szintén több mint 500 ezren várnak arra, hogy áthajózzanak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Magyarországon, az Unióban lélekszámra vetítve és GDP-arányosan is második legnagyobb a menekültek száma. A szerb hatóságokkal jelenleg olyan megállapodás van hatályban, hogy naponta csak 30 menekültet fogadnak vissza, így a visszatelepítés 14 évet venne igénybe, addig pedig Magyarországnak kellene gondoskodnia a menekültekről.

(9.50)

Mindeközben a német és osztrák hatóságok jelentősen felgyorsították a menekültek visszaküldését Magyarországra: a 2013. évben még 800 ilyen végzést hozott a német hatóság, az idei első öt hónapban pedig már közel 14 ezret. Arra kell készülnünk, hogy ez a jelenség csak fokozódni fog, miközben a menekültek ellátása már jelenleg is rendkívüli problémát jelent hazánknak.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! 2012-ig nem volt menekültnyomás hazánkon, mert a magyar rendészeti szervek által őrizetbe lehetett venni az illegális határátlépőket, és addig nem engedték el őket, míg le nem folytatták az eljárásokat. Ezt a biztonságos eljárási rendet az Európai Unió támadta, ezért uniós kötelezettségszegési eljárás miatt megszűnt hazánk ezen jogi lehetősége. A magyar rendőrségnek és ezáltal a magyar állampolgároknak 2015 első félévében közel egymilliárd forint költséget jelentett az illegális határátlépők finanszírozása, akiknek emellett 4300 forintba kerül naponta a külön ellátásuk is.

A fentiek miatt az illegális bevándorláshoz kapcsolódó jogszabályi változtatásokat indokolt még a nyár során elfogadni, mert nyárra várható az újabb menekülthullám, illetve Ausztriából júliusban szintén jelentősebb számú menekült kerül áthelyezésre, szigorodnak az osztrák és német szabályok.

A zöldhatáron átlépő bevándorlók többsége biztonságos származási helyű országból származik, mégis megpróbál visszaélni a menekültstátusszal. Ennek megakadályozását szolgálja a T/5136. számú törvényjavaslat azáltal, hogy lehetőséget teremt arra, hogy ne csak azt vizsgálják a hatóságok, hogy a kérelmező esetében mi a származási ország, hanem azt is, hogy mi volt a tranzitország.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A menedékjog mint jogintézmény alapját az 1951. évi genfi egyezmény és az azt kiegészítő 1967. évi jegyzőkönyv a hazájukat faji, nemzetiségi, politikai, vallási vagy meghatározott társadalmi csoporthoz tartozás miatti üldözés okán elhagyó személyek nemzetközi védelmét szabályozza. A genfi egyezmény lényege, hogy a részes tagállamok menedéket nyújtanak azoknak, akik a fenti okok miatt voltak kénytelenek elhagyni saját hazájukat. A genfi egyezmény képezi az európai uniós menekültügyi jogrendszer alapját is. Minden tagállam részese a genfi egyezménynek, az uniós irányelvek pedig a genfi egyezmény keretein belül, az abban foglaltaknak megfelelően kerültek meghatározásra.

A nemzetközi védelem megadására és visszavonására vonatkozó közös eljárásokról szóló 2013. június 26-ai 2013/32/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 33. cikkelye meghatározza az elfogadhatatlan kérelmek körét. Eszerint az elfogadhatatlan kérelmek jogintézményének alkalmazása a hatósági jogalkalmazás szempontjából azért nélkülözhetetlen, mert ennek segítségével szűrhetők ki azok a kérelmek, amelyekkel a menekültügyi hatóságoknak érdemben nem kell foglalkoznia, vagyis a kérelmező visszaküldése rövid időn belül megvalósítható.

Az elfogadhatatlanság esetkörei közül kiemelésre érdemes a biztonságos harmadik ország esetköre. A tagállamok csak akkor alkalmazhatják a biztonságos harmadik ország elvét, ha az illetékes hatóságok meggyőződtek arról, hogy a menedékkérő életét és szabadságát nem fenyegeti veszély faji, vallási, nemzetiségi vagy valamely társadalmi csoporthoz tartozás vagy politikai meggyőződés miatt az érintett harmadik országban, vagyis nem lenne ugyanolyan üldözésnek kitéve, mint ami elől elmenekült, és a feltételek fennállása esetén a menekülti jogállás megadása biztosított számára.

A tagállamok a jogintézményt alkalmazzák egyedi jelleggel, illetve lista alapján, amelyet az irányelvben szereplő kritériumok alapján kell meghatározni. A „biztonságos harmadik ország” lista tehát csupán az általános feltételeknek megfelelő országok kapcsán állít fel egy vélelmet, ami alapján megfordul a bizonyítási teher: a kérelmezőnek kell valószínűsítenie, hogy az adott ország a számára nem biztonságos, mert például ott nem biztosították számára a menedékkérelem előterjesztésének lehetőségét vagy magát a menekültstátus megszerzését. A vélelem azonban megdönthető mind az ügyfél által, mind az ezen alapuló döntést felülvizsgáló bíróság által. A vélelem megdöntése nem az általános feltételekre vagy a listára irányul, hanem arra, hogy a konkrét kérelmező tekintetében adott esetben alkalmazható-e.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim! A törvényjavaslat által elérni kívánt cél, hogy azok, akik egy biztonságos tranzitországból érkeznek Magyarország területére, ne igényelhessenek politikai menedékjogot. Kérem, támogassák a menedékjog módosításáról szóló T/5136. számú törvényjavaslatot! A KDNP parlamenti frakciója támogatja. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Kontrát Károly tapsol.)