Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

MESTERHÁZY ATTILA, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Nagyon szépen köszönöm, elnök úr, a szót. Én is hiányolom a KDNP-s, az LMP-s és a független képviselőket is a vitából. Pedig egy fontos kérdésről van szó. Én is ott folytatnám, ahol Hiszékeny Dezső képviselőtársam abbahagyta. Ha szabad, egy mondatot vagy egy gondolatot még hozzáfűznék ehhez az indokláshoz és a módosítás első két részéhez.

Igazából azt nem tudtam pontosan értelmezni, hogy ahogy államtitkár úr is elmondta, a kormány egy ilyen szektorsemleges vagy sportágsemleges megoldást javasolna, viszont az indoklás maga nem szól másról, mint hogy mi van a magyar foci területén. Tehát egy kicsit zavaró, hogy maga a módosítás szövegszerűen az összes sportági szakszövetségre vonatkozik, de az indoklás egyedül csak a futballt emeli ki, mint amelynek a problémáját meg akarja oldani. Éppen ezért érdemes lenne összhangba hozni a kettőt, amiről államtitkár úr is beszélt, hogy ez akkor valóban vagy az összes sportági szakszövetségre vonatkozzék, vagy pedig akkor legyen konkrétan beleírva azt, hogy ez a futball-lobbi eredményeképpen kerül megváltoztatásra.

Én mint a sportágak iránt érzékeny politikus, hiszen a Sportegyesületek Országos Szövetségének is elnöke vagyok, egy kicsit úgy értékeltem első olvasatra, hiszen ahogy Hiszékeny Dezső is utalt rá, egy kicsit zavaros a megfogalmazás, hogy ez újabb lehetőség arra, hogy a sportegyesületek lehetőségét korlátozzák. Tehát a sportegyesületek szempontjából legalábbis nem egy jövőbe mutató rendelkezésnek tartjuk. Éppen ezért mi ezt a módosítást semmiféleképpen nem támogatnánk ebben a formában. Hiszen azt látjuk, hogy a sportkormányzat az elmúlt, most már lassan öt évben a sportegyesületekre nem úgy tekint, mint ahogy a sportszakma. Államtitkár úr biztos sok esetben szembesült különböző konferenciákon, beszélgetéseken azzal, hogy a sportegyesületeket a magyar sport alapegységének tekintik a sportban dolgozó szakemberek.

Ehhez képest, és engedjék meg, hogy ezt a vitát erre is felhasználjam egy mondat erejéig, semmilyen formában nem ismeri el a sportkormányzat. Nincs működésiköltség-támogatásuk az egyesületeknek, miközben föl kell kapcsolni a villanyt, fizetni kell a könyvelőt, és számos olyan költségük van, ami bizony nagyon nehezen kigazdálkodható, még akkor is, ha az elismerésre méltó, hogy a kormány bizonyos sportágak fejlesztésére többletforrásokat biztosít. Ahogy korábban is elmondtam, és most megismételném, ez mindenféleképpen üdvözítő. Egy kicsit nagyobb figyelmet kellene szentelni az egyesületeknek, hiszen számos olyan problémájuk van, amivel naponta küzdenek.

A második részben, amiről Hiszékeny Dezső is beszélt, hogy én fogok egy kicsit részletesebben beszélni, szintén fölmerül ugyanaz a kérdés az előterjesztő irányába, hogy ha egy sportági szakszövetségnek biztosítjuk azt a lehetőséget, hogy közgyűlési döntés nélkül, még ha beszámolási kötelezettsége van is, hozzon egy ilyen döntést, akkor miért nem adjuk meg ezt a lehetőséget a sportegyesületek számára. Hiszen azt a részt érintetlenül hagyja a módosítást beterjesztő képviselőtársam. Nem értem, hogy miért teszünk különbséget, hogy egy sportági szakszövetségben nehéz a közgyűlést összehívni, egy sportegyesületnél, akár egy nagy sportegyesületnél meg könnyű a közgyűlést összehívni. Hát most ha az egyiknél problémát okoz, akkor a másiknál is problémát okoz.

Vagy azt javasolnám, hogy akkor történjen egy kiegészítése ennek, hogy a sportegyesületeknél is legyen meg ez a lehetőség, vagy pedig hagyjuk a csudába. Én a másodikat is támogatnám, mert azt gondolom, hogy erről szól az egész rendszer, hogy van a közgyűlésnek jogosítványa, amit igenis ki kell kérni. Egyébként egy közgyűlés adhat felhatalmazást az elnökségnek arra minden további nélkül, hogy kössön ilyen típusú szerződéseket beszámolási kötelezettség mellett. Tehát ilyen értelemben nem pontosan értem az indoklást, hiszen ha minden évben úgyis felül kell vizsgálni, minden évben az elnökségnek is kell dönteni arról, hogy meghosszabbítsák az egy évnél hosszabb időre szóló szerződéseket, akkor, hogy őszinte legyek, nem látok olyan nagy változást abban, hogy most akkor miért kellene ezt törvénybe iktatni, hogy úgymond kiiktatjuk a közgyűléseket. Azt értem, hogy a legegyszerűbb az lenne, ha közgyűlés se lenne, mert akkor még könnyebb lenne döntögetni ezekben a kérdésekben, de mégiscsak az egyesülési törvény arról szól, hogy a legfőbb döntéshozatali szerv bizonyos kérdésekben a közgyűlés.

És tudja, ennek az egész gondolatnak érdekes ízt ad az, hogy manapság a fideszes országgyűlési képviselőknek mintha megtetszene az, hogy különböző egyesületek, sportági szakszövetségek élén mutogatják saját magukat. Sajnos, elment a rezsiharcosunk, aki legutóbb a birkózószövetség elnöke lett, vagy éppen Kocsis Máté, aki a kézilabda- szövetség elnöke lett, és olimpikonoktól, világbajnokoktól, Európa-bajnokoktól veszik el a fideszes képviselők a lehetőséget, hogy vezessenek egy olyan szövetséget, amelyről az egész életük szólt; és pusztán azért, mert biztos nagyon érdekes, izgalmas és jó dolog pózolni bizonyos sportrendezvényeken politikusként. Azt gondolom, mégiscsak jobb lenne, ha a kormány és a fideszes képviselők nem használnák politikai hatalmukat arra, hogy elvegyék a magyar sportot azoktól, akiké, azoktól a versenyzőktől, sportszakemberektől, akiknek az élete egész végig erről szólt.

Tehát magyarul, mi azt tudjuk mondani, hogy jelen formájában egyik módosítását sem tudjuk támogatni a képviselő úrnak, eltérő okokból. Természetesen elképzelhető olyan szövegszerű javaslat, ami számunkra is elfogadható, erről részletesen beszélt Hiszékeny Dezső az első két módosítás kapcsán. A második esetben pedig azt javasolnánk, ha úgymond szektorsemleges, szervezetsemleges szabályozást akar a kormány, akkor bizony ez igaz kell legyen a második módosításra is. Akkor minden olyan sportszervezet, egység számára biztosítani kell ezt a lehetőséget, amelyik ilyen gondokkal küzd, nem csak a sportági szakszövetségek számára. Úgyhogy ez lenne a mi álláspontunk ezzel kapcsolatban. Elnök úr, köszönöm a lehetőséget.