Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Valóban, fontosnak tartom azt az ívet is, amit a képviselő úr most itt leírt a felszólalásában, hiszen jól jelzi, hogy nemcsak a nagy események, mint a Zeneakadémia felújítása, a Várkert Bazár felújítása, a Budapest Music Center létrejötte, tehát ezek a tényleg mindenki számára látható, szalagátvágással egybekötötten átadott intézmények jelentették az elmúlt öt év kulturális támogatási és kultúrpolitikai rendszerének a részét, hanem ott kezdtük, hogy minél több emberhez érjen el maga a kultúra. A Nemzeti Művelődési Intézeten keresztül egy olyasfajta hálózat áll a kormányzat rendelkezésére, amely sok-sok száz településen, sok-sok tízezer, százezer és millió emberhez juttathatja el azokat a kulturális értékeket, amelyek a nemzetünk közösségét is alkotják.

Ezért fontos, hogy a kistelepülési normatívát, ahogy ön is mondta, 1,2 millió forintra emeltük, bármekkora is a település létszáma. Azt hiszem, ez fontos, hiszen sokkal inkább segíti a legkisebb településeken élőket, pontosabban az ott lévő települési vezetőket, hogy azok az emberek mindenfajta kulturális értékhez hozzájussanak, bármennyire is messze laknak egy nagyobb várostól vagy a fővárostól. Ugyanígy fontos a kulturális közfoglalkoztatás, ha már visszatérhetünk itt akár az első napirend előtti témájához is, hiszen, ahogy ön is utalt rá, itt több mint egyötöde az abban részt vevő, általában érettségizett, sőt szinte kivétel nélkül érettségizett közfoglalkoztatottnak utána a munka világában tudott elhelyezkedni. Így kapcsolódott egymáshoz a kultúrpolitika világa és a közfoglalkoztatás világa. Azt hiszem, hogy az ebben részt vevő sok-sok ezer ember közül pár ezernek már valós munkahelye is keletkezett a kulturális közfoglalkoztatás révén, nem beszélve arról, hogy ezt a szakemberhiányt, azt a munkatárshiányt, amit a vidéki művelődési házak, vidéki könyvtárak el kell szenvedjenek, részben pótolni tudta ez a program. Mindenki számára tehát nagy előnyökkel járt.

Szintén fontos az elmúlt öt évből, azt hiszem, ami már a képviselő úr idejébe nem férhetett bele, a Magyar Művészeti Akadémia létrehozatala, amely, bízunk benne, hogy minden magyar művész közös otthona lesz előbb-utóbb. Ahogy a Magyar Tudományos Akadémia egyértelműen a tudóstársadalom legkiválóbb alakjainak nyújt otthont és nyújt a folyamatos kutatáshoz anyagi támogatást, úgy a Magyar Művészeti Akadémia a művészet terén töltheti be ugyanezt a funkciót. A Művészeti Akadémia az Alaptörvényben rögzített intézmény, tehát hosszú távon minden művész stabilan számíthat a létére és a támogatására, így bízunk benne, hogy valóban a magyar kultúra művelésében teljesen autonóm szervként egyre inkább tud biztos hátteret nyújtani.

Ugyanilyen biztos és kiszámíthatóbb háttér most már a Nemzeti Kulturális Alapprogram, kiegészülve a Cseh Tamás-programmal, amelyik fiatal művészeknek, úgynevezett garázszenekaroknak és diákokból álló bandáknak nyújt kitörési lehetőséget, tehát bízunk benne, hogy ez a Cseh Tamás-program is sokaknak jelent indító löketet. A Nemzeti Kulturális Alap pedig most már teljes mértékben, minden pályázatát elektronikusan kezeli, elektronikusan kapják az értesítéseket is a pályázók, tehát sokkal inkább átláthatóbb, tisztább és világosabb ez a rendszer, ami itt kialakult.

Itt térnék ki arra, hogy ez a támogatáspolitika természetesen nem áll meg Magyarország jelenlegi határainál, hanem a teljes magyar közösség számára nyitott. Így például arra is büszkék lehetünk, hogy a magyar kultúrának szerves részét képező határon túli magyarok kulturális programjait is 300 millió forinttal támogatta a Nemzeti Kulturális Alap, pontosabban olyan pályázatokat, amelyeket határon túlról küldtek be. Nyilván itt elsősorban Erdély és Partium az, amelyik az elsők között szerepel, de a vajdasági, felvidéki vagy kárpátaljai magyarok is kivették részüket ebből a pályázati lehetőségből. Így ez is segíti az összmagyar kultúra megerősítését.

Szintén fontos intézménnyé vált a magyar kulturális életben a Nemzeti Filmalap, hiszen ha csak a legutóbbi filmsikereinket nézzük Cannes-ban, a Filmalap tudta támogatni azokat a filmeket, amelyek egyébként sem nemzetközi megmérettetésen, sem máshol nem értek volna el sikereket, ha nincs a Nemzeti Filmalap támogatása. Ha valaki rendszeresen moziba jár, akkor látja már az ajánlókban, hogy ha bemegy egy-egy filmet megnézni, akkor előtte egy blokkban a film alatt most már legalább három minőségi, egész estés nézhető és élvezhető magyar játékfilmet tud kínálni, amely szintén bővítette a korábbi kínálatot, ahol egy-egy elem ugyan volt, de ennyire szisztematikusan és egy irányban jól átlátható támogatásokkal nem voltak megalapozva ezek a filmprodukciók. Nem beszélve arról, hogy ezeket mindenki az interneten is bármikor ellenőrizheti, hogy hol milyen döntések születtek.

Tehát egyszerre tudjuk azt mondani, hogy Magyarországon megerősödött a kulturális alapellátás minden településen, másrészről pedig olyan kiváló intézmények jöttek létre, amelyek nemzetközi szinten is megállják a helyüket, Eszterházától Budapestig és Debrecenig. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)