Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BÁNKI ERIK (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! A késői időpontra való tekintettel igyekszem röviden összegezni az indítványom tartalmát, amely elsősorban olyan technikai jellegű módosításokat tartalmaz, amely a gyakorlati élethez, illetve a nemzetközi szabályokhoz igazítaná a hazai jogszabályokat.

Igazából három ponton módosítaná a javaslatom a mostani hatályos törvényt. Ennek első és technikai szempontból talán legfontosabb része az, hogy megszüntetné azt a fajta kötelezettséget, amely az amatőr sportolók szerződéses jogviszonyának létét követeli meg ahhoz, hogy a sportolók sportrendezvényeken részt vehessenek, versenyszerűen a saját sportegyesületükben sportoljanak.

A javaslatnak az a lényege, hogy a korábbi gyakorlattal ellentétben innen kezdve egy egyesületi tagság is elegendő lenne ahhoz, hogy a sportolónak sportolásra alkalmas igazolása lehessen, és a hazai szövetségek által kiírt versenyrendszerben vagy akár nemzetközi verseny keretében is sportolhasson.

Természetesen nem gondolom azt, hogy a sportági szakszövetségeknek nem kellene meghagyni azt a lehetőséget, hogy ők maguk szabadon dönthessenek arról, hogy ők előírják-e a saját sportolóik számára azt, hogy legyenek amatőr szerződéseik, de a törvény szerint erre őket nem köteleznénk. A mai gyakorlat azt mutatja egyébként, hogy a labdarúgás területén az UEFA és a FIFA sem ismeri el szerződésként az amatőr szerződéseket. Számukra a szerződés a professzionális szerződés, amely egy játékost a klubjához köt, és amely megteremti a lehetőségét annak, hogy versenyrendszerben részt vegyenek.

Ilyen módon a magyar amatőr szerződéseket egyébként ezek a nemzetközi szervezetek nem ismerik el. Ennek ellenére minden évben újra kell kötni ezeket a szerződéseket, ami azt jelenti, hogy egy utánpótlás-akadémia esetében 350-400 szerződésnek az egyébként minden évben július 1-jével történő megkötését írja elő, ami az égvilágon egyébként ezeket a sportolókat semmire nem kötelezi, hiszen ezek a szerződések bármikor felmondhatók, nincs semmiféle következménye, hiszen ebben a szerződésben nem rendelkezhetnek például fizetés vagy bármilyen bérjellegű juttatás megállapításáról.

A másik módosítási javaslata ennek a törvényjavaslatnak azon amatőr sportolókra vonatkozik, akik nem tagjai egyesületeknek, vagy nem rendelkeznek olyan szerződéssel, amely sportszervezethez kötné őket. Ebben az esetben a versenyengedély igazolására az országos sportszövetségtől kaphatja meg a versenyengedélyét, és ez biztosítja számára a sportolói jogviszony létrehozását.

A harmadik pedig szintén alapvetően egy technikai módosítás, az pedig a sportszervezeteket érinti. Az országos szakszövetségeknek eddig a reklámszerződések megkötését vagy közvetítési jogok értékesítésével kapcsolatos szerződések megkötését minden esetben a közgyűléssel kellett jóváhagyatniuk. Ezen enyhítene a jogszabály olyan értelemben, hogy továbbdelegálhatnák a közgyűlések ezt a döntési kompetenciát a sportági szakszövetségek elnökségére, ami természetesen nem jelenti azt, hogy kivonnák a közgyűlés döntése alól ezeknek a szerződéseknek a megkötését, mert miután minden évben van közgyűlés, és minden évben a közgyűlés előtt az elnökségnek kötelező beszámolnia az előző évi tevékenységről, értelemszerűen a közgyűlést rendszeresen tájékoztatja az elnökség azokról a szerződésekről, amelyeket év közben megkötött, de ez nem jelenti azt, hogy év közben csak egy ilyen szerződés megkötése miatt egy közgyűlést kelljen összehívni.

Akik már voltak valaha sportági szakszövetségek elnökségének tagjai vagy ültek országos szakszövetségek közgyűlésében delegált tagként, azok pontosan tudják, hogy nem olyan egyszerű ilyen közgyűléseket összehívni. Az évi rendes közgyűlések összehívása is sokszor nehézségekbe ütközik, hát még ha év közben kell egy-egy szerződés jóváhagyására egy ilyen közgyűlést összehívni. Azt gondolom, hogy ez a szabályozási könnyítés elsősorban a sportági szakszövetségek működése szempontjából jelent könnyebbséget, egyáltalán nem jelenti azt, hogy ez bármilyen módon a transzparenciát érintené, hiszen, mint mondtam, minden évben minden elnökség köteles a közgyűlés előtt beszámolni az előző évi tevékenységéről. Ilyen módon értelemszerűen, ha korábban ezt nem tette volna meg ‑ de a gyakorlat ezt egyébként nem mutatja, hogy bármi ilyen szerződésről egyébként ne tájékoztatta volna az adott szakszövetség az érintett klubokat ‑, akkor is a közgyűlésen erről minden évben köteles beszámolni.

Tehát három ilyen módosítást tartalmaz a jelenlegi jogszabály. Azt gondolom, hogy semmiféle olyan hatása nincs ezeknek a módosításoknak, ami érdemben nehezítené a működést. Kifejezetten az a célja, hogy adminisztrációs könnyítést adjon a sportági szakszövetségek és az elnökségeik működéséhez.

Arra kérem a parlament képviselőit, a tisztelt frakciókat, hogy támogassák ezt az indítványt. Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a Fidesz soraiban.)

(21.20)