Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NÉMETH SZILÁRD ISTVÁN (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Először is szeretném leszögezni, hogy nemcsak exnácikra nincs szükség a magyar parlamentben, hanem neonácikra sem, és senkire, aki bármilyen kirekesztő, megbélyegző magatartást, politikát folytat. Ezért is van az, hogy a lehető leghatározottabban elhatárolódunk, és elítéljük azokat, akik származásra, vallásra való tekintettel bélyegeznek meg másokat, és ezért van az, hogy a Parlament falai között, de a közéletben sem tűrjük és a lehető leghatározottabban elutasítjuk a cigányozást és a zsidózást. (Szilágyi György: Kire gondolsz, amikor ezt mondod? Fel foglak jelenteni! ‑ Dr. Répássy Róbert: Hiába jelented föl, az itt mondott véleménye szerint senkit nem lehet.)

Tisztelt Országgyűlés! A következőt szeretném elmondani az előttünk fekvő országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban. Többször előkerült, nem tudom, hogy milyen úton-módon, de nyilvánvalóan azért, hogy Gyurcsány Ferenc megbízását, az ő cégének a megbízását valamilyen formában relativizálni lehessen; ezt én még értettem a legközelebbi volt párttársától, de a Jobbik megnyilvánulásában ezt nem nagyon értettem, hogy miért kellett idehozni az elszámoltatás ügyét. Az elszámoltatás egy háromszintű történet, ezt mindenki nagyon jól tudja. Van a politikai része, van egy erkölcsi, ha úgy tetszik, a nyilvánosságra hozatali része, és ha megáll, akkor van egy büntetőjogi kategória az elszámolásban.

A politikai elszámoltatást a választásokon szokták megtenni az emberek, mint ezt megtették 2010-ben, megtették 2014-ben. Mind a kétszer a Fidesz-KDNP kétharmados támogatottságot kapott az emberektől, és mind a két időszakban, bármilyen formációban próbáltak visszajönni a régi rend hívei, az elutasítást is megkapták. És mind a két időszakban, mind a két választáson mind a szélsőbal-, mind a szélsőjobboldali politikát elutasították a magyar emberek. (Novák Előd: Tapolcán is?) Tehát azt gondolom, hogy az elszámoltatás a múlt felé is megtörtént az emberek részéről, és a jövőt is meghatározták ezzel a döntésükkel. Ezt hívjuk politikai elszámoltatásnak.

Az erkölcsi elszámoltatás pedig úgy volt, ahogy mondtuk. Összegyűjtöttünk minden olyan dokumentumot, minden olyan információt, minden olyan adatot, amiből azt gondoltuk, hogy ha az igazságszolgáltatás részére bocsátjuk, akkor abból olyan bírósági ítéletek, vagy ha még bírósági ítéletek nem, de legalább olyan ügyészségi eljárások indulnak, amiben ha megállnak a bűncselekmények, akkor azok, akik esetleg bűncselekményt követtek el, azok, akik részt vettek bizonyos folyamatokban, megkapják méltó büntetésüket.

A polgári demokráciák a hatalommegosztás elvén alapulnak. A törvényhozás, a hatalom gyakorlása, a kormányzás és a bíróság, ha úgy tetszik, az igazságszolgáltatás el vagyon egymástól választva. A kormánynak és a parlamentnek semmilyen befolyása sem lehet, nemhogy nincs, nem lehet ‑ és ez így van jól ‑ a független bíróságra. Az egy más kérdés, hogy a bíróságok milyen ítéleteket hoznak, ezzel mi megelégedettek vagyunk avagy sem, de a bíróság ítéleteit, én úgy hallottam, hogy itt a parlamentben mindenki elfogadta. Még akkor is, ha többek közt egy legutóbbi ítéletet ‑ a Biszku-ítéletre gondolok ‑ néhányan egyáltalán nem tudunk elfogadni, nem tudjuk megemészteni, de azt gondolom, hogy a bíróság döntése jog szerint minket is kötelez.

A konkrét országgyűlési határozati javaslattal kapcsolatban többen kifogásolták, hogy ez kizárólag Gyurcsány Ferencre, az Altus megbízására, az esetleges itt felmerülő bújtatott pártfinanszírozásra szorítkozik. Nem igaz, hiszen ha megnézik, hogy mire szólítjuk föl a kormányt, illetve mire kérjük föl a kormányt, akkor a második mondat így szól, hogy vizsgálja meg a kormány az országgyűlési képviselőkre ‑ többes szám ‑, illetve a politikai pártok ‑ többes szám ‑ finanszírozására vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat.

Ráadásul nemcsak a jelenben kérünk vizsgálatot a kormánytól, hanem egy preventív célja is van ennek az országgyűlési határozati javaslatnak, ha úgy tetszik, a jövőnek szól, hogy minden egyes esetet vizsgáljon meg, és arra vonatkozóan hozzon megfelelő döntést, akár kormányzati szinten, akár pedig ide visszautalva törvényalkotási szinten a Magyar Országgyűlés elé.

Nagy tisztelettel még egyszer kérem, hogy ebben az egyedi esetben, amiben az Európai Unió arra bízta meg az egyik hazai pártelnöknek, volt miniszterelnöknek, ráadásul annak a miniszterelnöknek a cégét, aki 2006-ban meghamisította az ország jelentését, meghamisította azokat az adatokat, amelyeket eljuttattak az Európai Unióhoz, ez még tetézi a bajt, az egyik kis baloldali párt elnökének a cégét azzal bízta meg, hogy a hazánkba érkező európai uniós források elköltését és annak módját vizsgálják meg. Ráadásul nem is kevés pénzért, 5 millió euróért, 1500 millió forintért. Tehát ez egy egyedi eset. Ez az egyedi eset vezetett oda, hiszen ebben az egyedi esetben, aki döntést hozott volna, döntést hozhatott volna, elállhatott volna ettől, mint ahogy egyébként a nemzetközi térben a volt bolgár miniszterelnök személyében van erre példa, mégsem történt meg, ezért jött az Országgyűlés elé, ebből az egyedi esetből szeretnénk általánosan és preventíven megfelelő konzekvenciákat levonni és megfelelő döntéseket hozni, és erre kérjük a kormányt.

Ezért kérem nagy tisztelettel képviselőtársaimat, fontolják meg ennek az országgyűlési határozati javaslatnak a támogatását. Köszönöm szépen, elnök úr, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti sorokból.)

(20.20)