Készült: 2024.04.29.22:21:08 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (2015.06.17.), 224. felszólalás
Felszólaló Dr. Völner Pál (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka Előadói válasz
Videó/Felszólalás ideje 4:43


Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. VÖLNER PÁL (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Csak képviselőtársaim hozzászólásához szeretnék néhány kiegészítést vagy pontosítást fűzni.

Tóth Bertalan képviselőtársam említette a magán­nyugdíj­pénztárak bizonyos megszüntetési időszakát, bár ma is vannak magán­nyugdíj­pénztárak, tehát valamennyien tudjuk, ezek nem szűntek meg; hogy hogyan is alakult ki ez a helyzet, amikor gyakorlatilag itt a közép-európai államokat kísérleti nyúlként a kötelező magán­nyugdíjpénztárak alapításába beletették, még talán a Horn-kormány idején, és gyakorlatilag az eddig az állami nyugdíjpénztárba fizetendő összeget csökkentették az oda befizetett összegekkel, és ezt a hiányzó összeget az állam hosszú-hosszú évekig ki kellett hogy pótolja, nyilván hitelfelvételekkel, mert ez az összeg hiányzott.

A magyar nyugdíjrendszer a szolidaritási elven alapult korábban is, és most is sikerült oda visszatéríteni, hiszen a nyugdíjak megvédése azt jelenti, hogy nem bizonytalan magán-nyugdíjpénztári vagyonban vannak ezek a befizetések, hanem az állam áll az állami nyugdíjpénztár mögött, és így megvan a nyugdíjak fedezete.

Csak egy példa: Veres János pénzügyminisztersége idején is volt olyan év, amikor 80 milliárd forintot fizettek be a magánnyugdíjpénztárak az állami nyugdíjpénztárba, mert akik nyugdíjba mentek volna, kiszámolták, hogy mennyi lenne a nyugdíjuk, amit onnan adnak, és mennyit kapnának az államtól, és az jött ki, hogy ha csak az államit veszik igénybe, akkor sokkal jobban járnak. Tehát ennyit a gyakorlat próbájáról.

A másik, hogy ezek az elemek miért ilyen részletekben és hogyan tudnak ebben az adósságcsökkentésben részt venni. Nyilván ami államkötvényben volt ‑ nagyon helyesen ‑ elhelyezve, ezeket rögtön adósságcsökkentésre lehetett fordítani, de az, hogy a szocialista kormányok évről évre bővítették azt az arányt, amit különböző befektetésekbe, részvényekbe fordítottak a magánnyugdíjpénztárak, nem is beszélek arról a részről, amit a saját működési költségeikre fordítottak, ezek kockázatos befektetések voltak. Nyilván ezen kellett elszenvedni ezeket a veszteségeket is, amelyeket itt a különböző évekből sorolt fel képviselő úr.

Tehát gyakorlatilag most teremtődött egy olyan helyzet, amikor ugyanaz a rendszer érvényesül, mint a magánnyugdíjpénztárak bevezetése előtt, és az állam garantálja a nyugdíjak értékét, garantálja a nyugdíjak kifizetését, a nyugdíjak megállapítását.

(19.00)

Gyakorlatilag sem a mostani nyugdíjasokat, sem az ezután nyugdíjba vonulókat nem fenyegeti olyan veszély, hogy a magánnyugdíjpénztárak bevezetése, különböző nemzetközi pénzügyi válságok hogyan befolyásolják a nyugdíjpénztárak értékét, nem beszélve a likviditásukról, és szerintem szerencsére nem éltük meg azokat az időket, amikor abba kellett volna beleütköznünk.

Szilágyi György képviselő úr említette itt az állami és az önkormányzati vagyon közötti összefüggéseket. Tudjuk, az MNV Zrt. évről évre több milliárd forinttal elégít ki önkormányzati igényeket, ez nem azt jelenti, hogy az önkormányzatok csak olyan ingatlanelemeket kérnek, amiket aztán másnap értékesítenek, és a pénzt jól elköltik. Csak egy példát hadd mondjak a választókerületemből. Létezik az egyik település mellett egy úgynevezett puszta, ahol egy állami gazdaságnak volt a központja. 24 lakás a mai napig található a területen, természetesen privatizálták a szocialista érában megfelelően a gazdaságot, a lakások ott vannak, a vízellátásuk a mai napig nem megoldott, nincs tulajdonosa, még mindig az állam a tulajdonosa a területnek. Gyakorlatilag, ha az önkormányzat megigényli, megkapja, akkor tud utána ott gondoskodni az ott lévő lakosságról. Nyilván ezt az állam könyveiből ki kell vezetni az MNB Zrt.-nek, mert különben vagyonfedezet kell hogy álljon emögött, hogy ne következzen be vagyonvesztés. Tehát ilyen gyakorlati példák szülik azt, hogy az állam és az önkormányzatok évről évre különböző csomagok alapján megállapodnak, hogy mi az, ami a helyi önkormányzatoknál jobban működtethető, és erre az MNV Zrt.-nek pedig a megfelelő felhatalmazást a kormánynak meg kell adnia. Azt hiszem, ez a törvénymódosítás szolgálni fogja azt a célt, amit megfogalmaztunk az indokolásában, és remélem, hogy betölti a célját.

Azok a kérdések, amelyeket képviselő úr feltett a különböző számadatokkal kapcsolatban, vala­mennyiünk számára nyitva áll a lehetőség, hogy az illetékes minisztérium felé ezeket írásban feltegyük, és a pontos számsorokat a megfelelő határidőn belül, ahogy a törvény biztosítja, megkapjuk.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  224  Következő    Ülésnap adatai