Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. RÉTVÁRI BENCE, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Mielőtt a válaszomat vagy reakciómat megadnám a képviselő úr által felvetettekre, azért szeretnék egy etűdre kitérni, és jó is, hogy Gőgös képviselő úr itt maradt, hiszen róla lesz szó.

Hiszen mialatt L. Simon államtitkár úr válaszolt a napirend előtti MSZP-s felvetésre, azelőtt azt kiabálta be, ha jól hallottam, hogy Polt Pétert leváltjuk, és akkor majd a büntetőügyek rendben lesznek. (Gőgös Zoltán: Így van!) Most is megerősíti, hogy ezt mondta. Tehát ezt nem vehetjük másnak, mint fenyegetésnek itt, a parlament padsoraiból. (Gőgös Zoltán: …nem bűnpártolás!) Most kézmozdulat nem volt mellette, kézmozdulat most nem volt mellette, amit a képviselő úr mondott, bár az MSZP-nek vajmi kevés esélye van arra, hogy valaha is a következő időkben olyan többsége legyen, hogy ezt megtegye. De úgy látszik, hogy a Jobbikhoz hasonló eszközök nem állnak távol az MSZP-től, és akár jogállamon kívüli eszközöket is alkalmazna erre. (Gőgös Zoltán: Nem …bűnpártolás, államtitkár úr!) Ilyesfajta fenyegetéseknek talán a parlamentben nincs helye, és ilyen mondatokat bekiabálni szerintem nem helyes ‑ majd nyilván erről a frakció előtt kell beszélnie a képviselő úrnak.

De áttérve Vejkey képviselő úrnak a felvetésére, amit ezúton is köszönök, ez egy sokkal inkább békés felvetés volt. Azt kell hogy mondjuk, hiszen azt mutatja, hogy más európai országokban, talán akiknek a történelme is valamelyest szerencsésebben alakult, vagy Észak-Amerikában, ahol valóban a polgárháború óta belső ellentétek nem dúlták föl az országot, ellentétben Magyarországgal, amin a XX. században két világháború és két embertelen diktatúra is végigment, és óriási törésvonalakat eredményezett ez az országokon belül, de máshol, ahol talán sikerült békésebben átvészelniük a XX. századot, könnyebb az ilyesfajta, akár frakciókon, pártokon is átívelő imareggeliket megtartani, amelynek az egyik pozitív üzenete Magyarország számára is talán, hogy hosszabb, békésebb időszak után a politika világa is válhat olyanná, ahol könnyebb a konszenzust megtalálni.

Másrészről pedig nekünk is fontos, főleg nekünk, kereszténydemokratáknak, a Fidesz-KDNP-pártszövetséghez tartozóknak, hogy más országban a kereszténység igenis egy közéleti téma, olyan szempontból, hogy a képviselőket összeköti, közös célokat határoz meg nekik. Hiszen a keresztény hit, bár egy személyes meggyőződésen alapul, de abban a pillanatban, ahogy elkezdik gyakorolni, közösségivé válik, nemcsak azért, mert közösségben, miséken, imaórákon találkoznak azok, akik a keresztény hitet vallják, hanem azért is, mert meggyőződésünk szerint a hitnek mindig cselekedetekben kell megnyilvánulni, amelyek más emberek felé irányulnak, ahogy a Szentírásban is le van írva, hogy amit egynek tesztek a legkisebbek közül, azt nekem teszitek, mondta az Úrjézus.

Tehát innentől kezdve a hitnek a megnyilvánulásai, lehet ez akár szociális gondoskodás, egészségügyi gondoskodás, jótékonyság, mások segítése, tanulás, oktatásnak a szervezése, az mindig közösségi színtéren jelenik meg, és a keresztény hitnek a megnyilvánulása is mindig ilyesfajta közösségi funkciókat is eredményez, hogyha az állam szempontjából nézem. Ezért válik, ezért is válik közüggyé a kereszténység, illetőleg az értékalap miatt is.

Ezek a képviselők, akik akár Berlinben, akár Washingtonban összegyűlnek imareggelire, teljesen mindegy, hogy milyen pártból érkeznek vagy éppen milyen titulust töltenek be a parlamentben vagy a kormányban, ők ezáltal a kereszténységüket egyfajta közéleti témává is teszik, emelik. Ezzel nyilvánvalóan a keresztény embereknek a politika iránti érzékenységét, figyelmét sokkal inkább fel tudják kelteni, illetve közös erkölcsi alapra tudják helyezni a politika irányát, és így könnyebben tudnak közös célokat is megtalálni, amelyek ciklusokon átívelően javíthatják az országban élőknek a helyzetét.

Ezért fontos, hogy itt Magyarországon se legyen ez tabu a közéletben, ne legyen ez tabu a politikában, bár volt egy olyan időszak, főleg az SZDSZ idején, amikor ki akarták szorítani az ilyesfajta erkölcsi megnyilvánulásokat a parlamentből, és azt mondták, hogy itt csak technikai, újraelosztási kérdésekről lehet beszélni a politika terén. Igenis, van köze az erkölcsi kérdésekhez, a morális kérdésekhez, a világnézeti kérdésekhez a politikának. Ha csak megnézünk egy egydollárost, „Istenben bízunk”, ez a felirat szerepel rajta, ebből is láthatjuk, hogy más országokban a tízparancsolatnak az erkölcsisége mennyivel inkább áthatja a teljes politikai és közjogi rendszert.

Ezért is fontos Európa keresztény gyökereinek a megőrzése, hiszen ez nem mások ellen irányul, hanem egész egyszerűen karaktert és közös értékvilágot ad a kontinensnek, közös célokat ad a kontinensnek, ezekre büszkének kell lennünk, ezeket erősítenünk kell. Ha Európa elveszítené ezeket a keresztény gyökereit, akkor ebbe az ürességbe a szélsőségek szüremkedhetnek be. Erre látunk jeleket azokban a nyugat-európai társadalmakban, amelyek szekularizáltabbakká váltak, hogy hogyan vette át a radikalizmus a mérsékelt, keresztény értékeken alapuló politizálásnak a helyét, vagy a fiatalok érdeklődését hogyan keltették föl ilyen szélsőségek.

Ezért mondhatjuk azt, hogy egy stabil értékrend, egy stabil keresztény értékrend Európa gyarapodását és békéjét szolgálhatja a következő évtizedekben is. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokban.)