Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. VAS IMRE (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! A javaslat benyújtásával az előterjesztők célja, hogy az Országgyűlés segítse a fővárosi városfejlesztési célkitűzések érvényesülését, egyrészt a budapesti közösségi közlekedés színvonalának emelését, ezen belül a helyi közösségi közlekedés fejlesztéseként megvalósuló budapesti 3-as metróvonal rekonstrukciójának és északi meghosszabbításának mielőbbi megvalósulását, másrészt Budapest főváros III. kerületében a csillaghegyi öblözet árvízi biztonságának növeléséhez kapcsolódó beruházás előkészítésének és megvalósításának gyorsítását.

Mint az előbb említettem, a javaslat két beruházás előkészítésének segítéséről szól, ezek közül részletesebben a választókerületemet, Ferencvárost és Józsefvárost közelebbről érintő 3-as metróvonal felújításának szükségességéről beszélek. A 3-as metróvonal Magyarország legnagyobb forgalmú tömegközlekedési járataként jelentős szerepet tölt be Budapest közösségi közlekedésében. A fővárost észak-déli irányban átszelő 17,3 kilométeres vonal Kőbánya-Kispest és Újpest központ végállomás között 20 állomás érintésével biztosít széles körű utazási kapcsolatot a budapestiek részére, ebből 8 állomás érintésével a Józsefvárosban és Ferencvárosban élők számára. Bizonyítja a járat kihasználtságát, hogy megközelítően félmillióan választják utazásukhoz a 3-as metróvonalat, hiszen csúcsidőben 2-3 percenként 32 darab hatkocsis, 120 méter hosszú, mintegy ezerfős kapacitással rendelkező szerelvény szállítja az utasokat. Ez azt jelenti, hogy a 3-as metróvonal szerelvényein majdnem többen utaznak, mint az ország összes vasútvonalán együttvéve.

A ’70-es évek eleje és 1990 között öt ütemben épült meg a vonal, elsőként a Deák Ferenc tér és a Nagyvárad tér közötti szakasz 1976-ban nyílt meg, négy évvel később, 1980-ban megépült a Kőbánya-Kispest végállomás, majd 1981-ben a vonal északi folytatásaként a Deák Ferenc tér és Lehel tér közötti szakasz, ’84-ben az Árpád hídig bővült a vonal, és ’90-ben Újpest Városközpont állomással az északi, eleve ideiglenesnek szánt végállomás készült el. A vágányok a Nagyvárad tér és a Lehel tér állomás között a város alatt mintegy 30 méter mélyen fúrt alagutakban futnak, míg a Lehel tér és Újpest központ, valamint a Nagyvárad tér és a Határ úr állomás között a vonal nyílt technológiával épült a felszíntől számítva 5-10 méter mélységben, azaz a kéreg alatt fekszik. A metróállomásokon és az azokhoz kapcsolódó 16 csomópont aluljáróiban összesen 56 mozgólépcső működik, azonban a megállók jelentős fejlesztésre szorulnak, hiszen akadálymentesítésük a mai napig nem történt meg.

A 3-as metróvonal pályája, állomásai, műszaki berendezései és szerelvényei több mint három évtizedes szolgálat után érdemi felújítás nélkül a folyamatos működés alatt elhasználódtak, egyúttal elavulttá is váltak. A korábbi évek alulfinanszírozottsága következtében az elmaradt felújítások miatt a közelmúltban egyre több késéssel és menetkimaradással járó meghibásodás történt, ezért a vonal és a szerelvények átfogó felújítása halaszthatatlanná vált. A káposztásmegyeri meghosszabbítás már a ’80-as években szerepelt a főváros közlekedési fejlesztési tervei között. Amennyiben a megvalósíthatósági tanulmányok alátámasztják a bővítés szükségességét, megépülhet a 3-as metró régóta tervezett szakasza a káposztásmegyeri lakótelepig, négy új közbenső megállóval.

A Fővárosi Közgyűlés május végén már elfogadta a 3-as metró szerelvényeinek felújításához szükséges pénzösszeg biztosításáról és a forrás felhasználásának feltételrendszeréről szóló, a BKV Zrt.-vel kötött megállapodást. A megállapodás szerint a 3-as metróvonal járműparkja korszerűsítéssel egybekötött felújításának befejezése reményeink szerint 2017. december 31-ig megtörténik. A járműpark felújítására 60 milliárd forintnyi kölcsönt vesz fel a Fővárosi Önkormányzat. A javaslat 6. §-a értelmében a közlekedési beruházás építtetője Budapest főváros önkormányzata vagy az önkormányzat százszázalékos tulajdonában álló BKV Zrt., míg az árvízvédelmi beruházás építtetője Budapest főváros önkormányzata.

Tehát a jelen javaslat egyik célja, hogy a főváros közlekedése szempontjából kiemelt jelentőséggel bíró, több százezer budapesti napjait befolyásoló fejlesztés minél hamarabb, fennakadás nélkül megkezdődhessen, a tervezett határidőn belül befejeződhessen és azt a budapestiek birtokba vehessék. Ennek érdekében kérem képviselőtársaimat, hogy szavazatukkal támogassák a törvényjavaslat elfogadását.

Az árvízvédelmi beruházásokról részletesebben László Tamás képviselőtársam fog szólni. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti padsorokban.)