Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BANGÓNÉ BORBÉLY ILDIKÓ (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársak! A jövő évi költségvetésben 70 milliárd forinttal van több közfoglalkoztatásra, mint az ideiben. Tudja, Simon képviselő úr, nem piaci alapú foglalkoztatásra normális bérért, hanem közmunkára. Ha cinikus szeretnék lenni, akkor most azt mondom, hogy a haverok között kiosztották a földeket, most már ingyen munkaerőt is biztosítanak hozzá, mert ugyebár, most már kell, hogy az állam vagy az adófizetők fizessék ki a bért is, ha már az ingyen földet megkapták, akkor most már a munkaerőt is biztosítsa hozzá a kormány.

De felhozta a közmunkaprogramban, hogy milyen értékteremtő munkát végeznek, akkor hadd mondjak én is a saját térségemből egy példát, Püspökladányból, ahol fideszes városvezetés van.

(16.00)

Tíz hektáron dolgoznak a közmunkások fóliasátorban, több mint százan. Interneten fellelhető a testületi ülés, úgyhogy csak azért mondom el, hogy védve legyenek ők is meg mindenki. Petícióval fordultak a polgármester asszonyhoz, 100-ból 86-an aláírták, 6 ember, aki képviselte a közmunkásokat, bevitte a petíciót a polgármesteri hivatalba, a polgármester asszonyhoz. A petíció arról szól, hogy milyen munkakörülmények között dolgoznak; a vegyszerezési naplót hamisítják, utólag töltik ki; forgalomból kivont vegyszerekkel permeteznek; nem kapnak védőruhát a dolgozók, ki vannak téve a mérgezésnek ‑ már nem bírják a munkát, mert féltik a saját egészségüket ‑, és tisztelt képviselő úr, most kapaszkodjon meg: a megtermelt zöldséget, amit szabálytalanul permeteznek le ‑ lehet, hogy előtte való nap vagy aznap ‑, beviszik közétkeztetésbe az óvodai konyhába, az iskolai konyhába és az idősek ellátórendszerébe. Tudja, évek óta mérgezik a gyerekeket Püspökladányban a fideszes városvezetés jóváhagyásával, tudtával. (Dr. Simon Miklós: Ilyen hülyeséget! ‑ Derültség a Fidesz soraiban.)

Tudja, én nagyon elgondolkodtam, amikor ezt az ügyet meghallottam, hogy mi minden folyik ebben az országban, mi minden, amit takargatnak mindenféle jogszabályokkal, és mindenféle rendeletekkel. Nem azt mondjuk, hogy… (Dr. Völner Pál felé:) Nem kell fogni a fejét, képviselő úr! Ez megtörtént eset, tessék elmenni és megnézni!

A másik, amikor azt mondja a képviselő úr, hogy seperték az utca bal oldalát ‑ most meg a jobb oldalát seprik. Tudja, nem változott semmi. Csak tudja, megkérdezem, hogy minden ember arra született-e, hogy közmunkás legyen ebben az országban. Aki tud, ebből az országból elmenekül, és más országban keresi a megélhetését, mert nem akar közmunkássá válni. És úgy alakítják át az oktatási rendszert és minden rendszert, hogy ne is legyen esélye most már annak a gyereknek, a felnövekvő generációnak, hogy másra gondolhasson; lásd a gimnáziumok megszüntetése, meg mehetnénk még tovább, az egész tantervet, ahogy kialakítják.

Szóval, én döbbenten néztem ezt a törvényt, hogy mi mindent tudnak még maguk kitalálni, és mi mindent fognak tudni idehozni még a Ház elé, hogy lehet még Magyarországon ma még jobban megalázni embereket. És amikor felhozza azt, hogy az üzemekben miért nem jelentkeznek, nem-e kéne azt megnézni (Dr. Vas Imre: Nem-e… ‑ Derültség a Fidesz soraiban. ‑ Dr. Völner Pál: Nem-e lehetne-e…), hogy milyen feltételekkel mehet el az ember dolgozni.

Néha azt is meg kéne nézni, hogy miért nem fogadják el a munkát az emberek. Hogy netalántán olyan munkakörülményeket vagy olyan fizetést kínálnak nekik, ami egy szikrával nem jobb? Vagy úgy ki vannak zsigerelve, hogy a nyolc óra helyett tizenhatot kell dolgozni? A hét napból hatot vagy hetet le kell dolgozni úgy, hogy öt napot fizetnek ki? Vagy meg kéne nézni, hogy a munka törvénykönyvét hogy módosították, hogy mi vonatkozik egy munkavállalóra, és milyen jogai vannak a munkáltatónak? Sok minden okozza azt, hogy mondjuk, egy munkavállaló nem vállal el egy munkát. És tudja, ilyenkor mindig magukat nézem, hogy milyen jól el tudnak vigyorogni ezen.

Csak azt látom, hogy mi nem egy Magyarországon élünk, és maguk ezt nem akarják tudomásul venni. Jó lenne már, ha szembesülnének azzal is, ami odakint, ennek a Háznak a falain kívül van. És lehet azt mondani, hogy vannak itt gyűlölködő politikusok meg gyűlöletbeszéd zajlik. Nem! Ki kell menni a hétköznapokba és meg kell nézni, hogy milyen állapotban van ez az ország, milyen állapotban vannak az emberek, milyen állapotban vannak a gyerekeink, és miért nem akarnak ebben az országban maradni, amiért ezt az országot szeretjük. Csak nem elég most már a szeretet.

Tudja, nem 70 milliárdot kell egy költségvetésben közmunkába még belerakni. Piaci alapú munkát kell kínálni a munkavállalóknak és nem közmunkát. Ne az legyen az utolsó esélye, hogy közmunkába el kelljen neki menni. Normális bért adjanak, amiből meg fog tudni élni. Tudja, döbbenten hallgatom, amikor a közmunkát… Tudja, nagyon rosszindulatú leszek, és azt mondom, legyen részük benne. Ismerjék meg, hogy milyen dolog ma közmunkásnak lenni. És lehet, hogy nem fogják utána már annyira védeni ezt, hanem azon dolgoznának végre, hogy normális munkahelyeket hozzanak létre, és ne az legyen a vége, hogy ebből az országból több százezer embernek kell elmenekülnie, és nem akar vissza se jönni.

Ezen kellene dolgozni, ez lenne a legnagyobb feladata ma a kormánynak. Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban. ‑ Dr. Szél Bernadett tapsol.)