Készült: 2024.04.30.01:11:11 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (2015.06.17.), 156. felszólalás
Felszólaló Pogácsás Tibor (Fidesz)
Beosztás Belügyminisztérium államtitkára
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 6:03


Felszólalások:  Előző  156  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

POGÁCSÁS TIBOR belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Egyfelől felszólítást kaptunk itt arra, hogy a közmunka vagy közfoglalkoztatás kifejezését a nagy fővárosi építkezéseknél szervezett közmunkaprogramokra való tisztelettel ne használjuk.

Először is azért azt szerintem érdemes leszögezni, hogy a közmunkaprogramok vagy a közfoglalkoztatás nem 2010-ben kezdődött, és lényegesen előbb is beszéltünk már közmunkáról és közfoglalkoztatásról. Hogy a közfoglalkoztatás, mondjuk, ’96 és ’98 között milyen hatékonysággal működött meg hogy most milyen hatékonysággal működik, nyilván nehezen hasonlítható össze.

Mindenesetre úgy látom, ennek a törvénytervezetnek a vitája most kiválóan alkalmas arra, hogy minden olyan politikai és gazdasági, foglalkoztatáspolitikai nézetkülönbséget, amely a parlament két oldala, két patkója között fennáll, ennek a törvényjavaslatnak a vitája közben is ismételten képviselőtársaim előhozzák.

A törvényjavaslat egyértelmű célja az, és ezt végül is többen kormánypárti padsorokból elmondták, hogy azokon a területeken, ahol a közfoglalkoztatás egyértelműen vetélytársává vált a piaci foglalkoztatásnak, különösen egyébként az idénymunkának, ott megteremtsük annak a szabályozását, azt a lehetőséget, hogy az idénymunkára is legyen lehetőség, az idénymunka elvégeztetésére is legyen lehetőség.

A kérdés többször is elhangzott, hogy kiknek az érdekeiből jön ez elő. Az egyik ellenzéki képviselőtársamat tudom csak itt megismételni. Alapvetően a kistermelők, kis mezőgazdasági területtel rendelkezők fordultak azokkal a problémákkal a kormányzathoz, hogy egyszerűen nem találnak idénymunkást. Ők nem tudnak egész évben nagyobb létszámokat foglalkoztatni, de a kampányszerű munkákhoz, az idénymunkákhoz nem találnak idénymunkást, mert vetélytársa a közfoglalkoztatás az idénymunkának.

Az, hogy a közfoglalkoztatást a képviselőtársaim milyen mértékben értékelik hasznos tevékenységnek, milyen mértékben nem, nyilván részben politikai beállítás, politikai álláspont vagy üléspont kérdése. Azt azért a felszólalások is időnként önmagukkal vitatkozva is előhozták, hogy bizony ahhoz, hogy tervezhető legyen a közmunka, akár a Start-mintaprogramokban, ahol szükség van az állandóságra, és ugyanakkor kérdésként merült fel, hogy miért is kell a közfoglalkoztatás, miért is taszítjuk közfoglalkoztatásba az embereket ugyanabban a felszólalásban.

Csak ismételni tudom, és ez nyilván nem fogja elnyerni az önök tetszését, csak ismételni tudom azt, hogy a közfoglalkoztatást sem a személyeket illetően, a közfoglalkoztatásban alkalmazott személyeket illetően, sem pedig mint foglalkoztatási forma nem tekintjük végleges megoldásnak. Nem gondoljuk azt, hogy a foglalkoztatási problémákat így kell megoldani; a munkavállaló személyében sem. Nem gondoljuk azt, hogy a közfoglalkoztatottat arra kell nevelni, arra kell irányítani, hogy egész életében közfoglalkoztatottként dolgozzon. Igen, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy jövedelemhez jusson a közfoglalkoztatás által, meg kell adni a lehetőséget arra, hogy ennek az összes, egyébként szociális hasznát is érezhesse, hogy egy közösségben foglalkoztatásra kerül. Ugyanakkor az a cél, hogy ezek a közfoglalkoztatási formák hasznosak legyenek akár az önkormányzatoknak, akár az erdőgazdaságoknak vagy a vízgazdálkodási társulásoknak.

(15.50)

Ugyanakkor még egyszer mondom: nem cél az, hogy a közfoglalkoztatás a piaci munkaerő-foglalkoztatással vetélytárs legyen. Abban, amit Gúr Nándor képviselőtársam rendszeresen és ma is többször elismételt, nyilván lehet egyfajta vita, hogy ezeket milyen bérezéssel, milyen értékű díjazással, fizetéssel kell meg lehet honorálni. Nyilvánvalóan a kormányoldal lenne a legboldogabb, hogyha a béreket a jelenleginél, a most elindított béremelési programoknál sokkal intenzívebben tudnánk emelni. Egyértelművé tettük, hogy Magyarországon csak olyan béremelésre, csak olyan fizetésemelésre kerülhet sor, amelynek gazdasági alapja van, és még egyszer nem juthatunk oda, hogy a béremeléseknek hitelfelvétel vagy eladósodás legyen az alapja. Tehát minden olyan kérdésben egyébként egyetértünk, hogy a béreket emelni kell, de a mi álláspontunk szerint ehhez a gazdaság teljesítőképességének növekednie kell.

Tehát egyértelműen azt gondolom, hogy azzal, hogy az idénymunkába való kilépését a közfoglalkoztatottnak lehetővé tesszük, és itt arról van szó, hogy itt van egy közfoglalkoztatási jogviszony, kilép az idénymunkába, majd visszakerül ‑ megszakítva a közfoglalkoztatási jogviszonyát ‑ a közfoglalkoztatásba az idénymunka végén, azzal az a biztonsága megvan az idénymunka elvállalásával is, hogy a közfoglalkoztatásba visszakerülhet, és közben az idénymunkában minden szempontból hasznos gazdasági tevékenységet, munkát végezhet.

Én ezért kérem, hogy a parlament támogassa a javaslatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.)




Felszólalások:  Előző  156  Következő    Ülésnap adatai