Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

GŐGÖS ZOLTÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr, a szót. Hát, ez egy nagyon valós probléma, amit a képviselő asszony fölvetett. Hasonlón gondolkodtam én is, hogy mi van akkor, hogyha utána meg elveszik a közmunkásokat, mert nem adnak, és akkor elment a pénz is. Én nagyon biztatnám a képviselőtársaimat, amit Boldog képviselő úr mondott módosító ötleteket, hogy azokat támogassuk, és én is úgy gondolom, hogy nem szabad 1500 főnél határt húzni. Tehát az a legrosszabb, amit tehetünk.

Az államtitkár úrnak meg javasolnám mint közmunkáért felelős állami vezetőnek, hogy miután látszik, hogy itt hosszú távon erre be kell rendezkedni, az is nyilvánvaló, hogy egy százfős közmunkás-foglalkoztatás az egy középvállalat kategória. Azt nagyon nem lehet egy polgármesterre bízni, nem célszerű, ugyanis ott a következő történhet: vagy csak azt csinálják a közmunkások, amihez a polgármester ért, vagy pedig olyan munkát csinálnak, aminek túl sok értelme nincs.

Ezért ha már úgy tűnik, mert akkor ezek szerint úgy tűnik, hogy van forrás arra, hogy közmunkaágon pluszjuttatást adjunk a településeknek, akkor a települések hadd dönthessék már azt el, hogy az adott település profiljának megfelelő közmunkához milyen esetleges vezetői kiegészítést akarnának, nem a polgármesternek, hanem egy olyan személynek, aki mondjuk, abban a tevékenységben jártas és profi.

Ugyanis el lehetne akkor talán érni, hogy sokkal szervezettebb és sokkal hatékonyabb legyen a közmunka. Nagyon-nagyon sok jó közmunkapélda van. Ezek általában mind olyanok, hogy a polgármester szakmájához kötődnek, ahol szerencsés helyzetben úgy jön össze, hogy mondjuk, éppen egy kertész vagy valami olyan vénájú ember, és nagyon jó hatékonysággal tud működtetni ilyen tevékenységet, de már nem biztos, hogy nagyon jó hatékonysággal tud működtetni egy varrodát, mert ilyenre is van példa, vagy éppen vályogvető gépsort vagy egyebet.

Azokat a tapasztalatokat is érdemes figyelni, hogy az egyéb közmunkaformáknál, például az erdészeti közmunka általában hatékony szokott lenni. Azért hatékony, mert ugye az erdészeti vállalkozások keretében zajlik, sőt nagyon régen voltak már ilyen minták, én magam is irányítottam ilyen százfős programot, ahol erdőt telepítettünk. Az egy egyéves program volt, aztán utána még rá plusz egy év az ápolás. Nagyon-nagyon profi és korrekt munkavégzés folyt, cigány származású emberek, zömében azok voltak, hiszen abban a térségben azok éltek.

Erre mondom azt, hogy ha már így gondolkodunk, vagy abban gondolkodunk, hogy pluszforrást teszünk ebbe a rendszerbe, mert akkor ebbe pluszforrást kell tenni, akkor ne keverjük össze ezt a két dolgot. A polgármestereknek a javadalmazását, lássuk be, hogy elhibáztuk, tegyük vissza helyére; a települések meg az alapján, amit Boldog képviselőtársam elmondott, majd el tudják dönteni, hogy az őt képviselő polgármesterük kellőképpen leterhelt-e vagy sem. Felnőtt emberek laknak azon a településen. Ha nem így viselkednek, a következő alkalommal úgyse választják meg őket, tehát innentől kezdve ez nem lehet kérdés. És a közmunka irányítását meg rá kellene bízni olyan szakemberekre, akik mondjuk, ahhoz a tevékenységhez értenek.

Én ezt megfontolásra ajánlanám. Természetesen megnézzük azt a módosítót. De a nem, az általunk kimondott nem az alapjavaslatra vonatkozik, ami egy nagyon szűk területet érint, de hogyha ez azzal a módosítóval javítható, akkor természetesen nyilvánvalóan támogathatónak tartjuk mi is. De mi azt szeretnénk, hogyha a törvény szabályozná, és a települések dönthetnék el, hogy milyen és mennyi javadalmazást adnak a saját polgármesterüknek. Köszönöm szépen a figyelmüket.