Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BOLDOG ISTVÁN (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Először is azt gondolom, ennél a törvénynél tisztáznunk kéne, hogy kiről beszélünk. Én értem Szél Bernadettet, aki itt egy víziót vizionált a vidékről meg mindenről, de én még arra is emlékszem ‑ mert itt ültem, és én voltam, aki felháborodottan utasítottam vissza ‑, amit az ő képviselőtársa négy évvel ezelőtt mondott a kistelepülési polgármesterekre: hatalmaskodó, önbíráskodó Döbrögik. Tessék majd visszakeresni, legyen szíves! Ezt az önök pártjának az egyik akkori képviselője mondta. Én azt gondolom, tisztáznunk kell, hogy ki az a kistelepülési polgármester, és mi az ő munkája. Mivel húsz évig polgármester voltam egy kistelepülésen, egy kicsit belelátok, és mivel rendszeresen tartom a kapcsolatot nemcsak a választókörzetem polgármestereivel, hanem az ország számos pontján élő kistelepülési polgármesterrel is, így nagyon jól tudom, hogy ma is mi a munkájuk.

Nyugodtan mondhatjuk, hogy az ország közel 3200 településén lévő polgármesterek döntő többsége élethivatásának és szolgálatnak tekinti a polgármesterséget, függetlenül attól, hogy függetlenként vagy valamely párt színeiben került abba a pozícióba. Amikor megválasztásra kerül, attól kezdve a legkisebb településtől a legnagyobbig, Budapestig egy cél lebeg a szeme előtt, az, hogy az adott települést a legjobb tudása és tehetsége szerint fejlessze.

Ennek a munkának a megbecsülését véleményem szerint egy sajnálatos módon elhibázott bértáblával elvettük; el kell ismerni, hogy ezt elvettük. Megmondom őszintén, hogy az előttünk lévő törvényjavaslathoz nyújtottam be módosítót, bár én igazából azt szeretném, ha az eredeti táblázatot módosítanánk. Azt gondolom, hogy a települési polgármesterek bérezését törvényben garantálni kell, és el kell ismerni. Most azon ritka pillanatok vannak, amikor Gőgös képviselőtársammal, sőt Hegedűs Lorántnéval is egyetértek.

De mégis mit csinál egy polgármester? Egy polgármester a megválasztása és az eskütétel után 0-tól 24 óráig rendelkezésére kell álljon a település lakosainak. S még csak azt sem mondhatnám, hogy ez csak a tizenfős településeken van így, a 10 ezer fős vagy a 10 ezer fő fölötti településeken pedig nem így van. Nyilván fokozottan igaz ez egy kistelepülésen, ahol mindenki ismeri a polgármestert, ahol mindenki hozzá fordul minden problémával.

Mondok egy példát. Nemrégiben a Dunántúlon egy polgármester elmesélte nekem, hogy éjfélkor csörgött a telefonja ‑ hát mit tehetett, fölvette, mert neki mindig fel kell venni ‑, és a két utcával arrébb lakó idős hölgy telefonált, hogy polgármester úr, óriási baj van, kiment az égő a konyhában ‑ jól értik, a villanyégő ‑, és ki kellene cserélni. És ő természetesen megértette, hogy az idős hölgy megijedt, és csak annyit kérdezett tőle: most menjek, vagy ráér reggel is kicserélni. Na, ilyen egy polgármester egy kistelepülésen. És ez csak egy példa volt a sok közül.

De tudok saját példát is mondani. 1999-ben egy alkalommal hajnali 4 órakor a falum egyik lakója ‑ aki megijedt, mert a nagy esőzéstől befolyt a víz a garázsába ‑ rohant hozzám, hogy polgármester úr, befolyt a víz a garázsba, azonnal tenni kell valamit. Mit tehettem? Fölkeltem, elmentem és szivattyúztuk a vizet. Mert ez is egy polgármester feladata. Egy polgármester feladata, főleg kistelepülésen: minden, amivel a lakosok hozzá fordulnak. Lehet azt mondani, hogy ez nincs leírva az önkormányzati törvényben, és nem ez lenne, de én azt gondolom, egy jó polgármester, aki szolgálatnak és élethivatásnak tekinti azt, amit csinál, úgy cselekszik, hogy azon a problémán, amivel a lakos megkeresi, ő segíteni akar, és ha csak teheti, segít is.

(A jegyzői székben dr. Szűcs Lajost Földi László váltja fel.)

Előttünk fekszik ez a javaslat. Az én módosítóm még nem került a Ház elé, bár bizakodó vagyok, hogy előbb-utóbb az is idekerül. Őszintén meg kell mondanom, hogy a javaslat sok javítanivalót kíván maga után. Mivel a polgármesterek fizetései, jövedelmi viszonyaik javítása érdekében mielőbb tenni kellene, úgy gondoltam, elmondom azokat a problémákat, amiket én is látok és polgármestertársaim is látnak ezzel a javaslattal kapcsolatban. Hogy mielőbb lehessen dönteni, természetesen támogatom a javaslatot, de szeretném, ha javítanánk ezen a javaslaton, mégpedig azért, mert véleményem szerint nem igaz az, hogy csak az 1500 fő alatti településeken kell segíteni a polgármestereken.

(13.20)

A polgármestereken bizony még az 5-10 ezer fő közötti bértáblában is segíteni kell, mert ott is csökkent a fizetésük. Olyan polgármestereknek csökkent a fizetése, akik 5-10-15-20 éve látták el ezt a szolgálatot. A mostani javaslat orvosolhat ezen valamit, főleg akkor orvosolhat, hogyha nem kötjük meg az 1500 főt. Miért ne kössük meg az 1500 főt? Ne kössük meg azért például, mert az én körzetemben van egy olyan település, ahol 1700-1800 ember él, és kétszer volt idáig a legjobb közmunkát végző településekben. Ez a település Tiszatenyő, melynek a polgármestere e szerint a javaslat szerint egyébként a kiváló közmunkájáért ‑ amit elismer a Belügyminisztérium, már kétszer ismerte el ‑ nem kaphatna egyébként semmilyen plusztámogatást csak azért, mert 200 fővel több ember él ezen a településen, mint egy másik településen, és nála, még egyszer mondom, az országban a legjobb közmunka volt kétszer idáig. Ezen a településen házat építenek saját maguk által vert vályogból, állattenyésztés van, sajtüzem van, savanyítóüzem van, szódagyár van, kertészet van, állattenyésztés van. Soroljam még?

Nem jó azért sem az 1500 főt megkötni, mert mondanék egy másik települést, ez a másik település pedig Cibakháza, ahol több mint 4 ezren élnek. Kérem szépen, ezen a településen a több mint 100 közmunkással halivadék-tenyésztés van, van kertészet, saját maguk gyártják a burkolókövet, amiből saját maguk csinálták meg a piacot, saját maguk végzik az összes karbantartást, és gyakorlatilag az állattenyésztéstől a faipari kisüzemig mindenük van. Nem hiszem, hogy ennek a településnek a polgármestere, csak azért, mert 4 ezer fő él a településen, ne kaphatna pluszjuttatást. Mint ahogy nem hiszem azt sem, hogy akár egy 6-8 ezer fős településen nem lehetne ez, mert ott is a polgármesternek aktívan be kell kapcsolódnia ebbe a munkába, ugyanis anélkül nem megy a dolog. Valószínű egyébként, hogy minden településtípusnál ‑ létszámtól függetlenül ‑ a polgármesternek vannak olyan munkái, amelyekbe be kell neki kapcsolódni.

De mért nem jó még az 1500 fő, és miért nem jó az, hogy közmunkához kötjük? A véleményünk szerint azért, mert vannak olyan települések, ahol ugyan 1500 fő alatti lakosságszám él, de nincs közmunka, vagy nagyon minimális van. Miért nincs közmunka? Azért, mert vagy olyan település mellett vannak, ahol nagyon sok munkahely van és mindenki átmegy oda dolgozni, vagy egyébként saját maga a polgármester addig járt, amíg a saját kistelepülésén, akár a 700 fős településén is lett annyi munkahely, hogy elfogytak a munkanélküliek. Most az ő munkáját ne becsüljük meg, mert ő mindent elkövetett azért, hogy legyen munkahely a településén? Ő nem kaphat bérkiegészítést? Ezért, amit én benyújtottam javaslatot ehhez a törvényhez, módosítót, az arról szól, hogy töröljük el a településplafont, a képviselő-testületek, az önkormányzatok, akik tudják magukat kormányozni, minden esetben el tudják dönteni azt, hogy végez-e a polgármester pluszmunkát akár a közmunkásokkal, akár más területen ‑ majd fogom mondani ‑, vagy nem végez, megérdemli-e, hogy egyébként emeljenek, adjanak neki pluszjuttatást vagy ne adjanak neki pluszjuttatást. Úgy gondolom, ezt minden esetben el tudja dönteni egy képviselő-testület, mint ahogy a törvény elfogadása előtt is minden esetben a képviselő-testület el tudta dönteni, hogy éppen az előző törvényben, az előző önkormányzati törvényben meghatározott település fizetési kategóriában az alsó, a középső vagy a fölső szintjére vitte egy polgármester fizetését. Mindig a testület döntötte el, nem volt fix összeg, ott tól-ig határ volt és a testület döntötte el. Én azt gondolom, hogy ez most is megvalósítható.

Pontosan azért nem kötném a közmunkához csak, hogy kaphasson a polgármester pluszjuttatást, mert az 1500 fő alatti településeknél sem lehet csak ahhoz kötni, mert nincs mindig közmunka. Az én javaslatom szerint egyébként az egyéb, a munkakörébe nem tartozó településfejlesztési és közösségszervezési feladatokat is bele lehetne ebbe vonni, azért is kaphatna pluszjuttatást. Ha nincs közmunkája, akkor bizony vannak olyan településfejlesztési feladatok, csak hogy mondjak egyet, mint a pályázatfigyelés, pályázatírás. A kistelepülésen a polgármesterek írják a pályázatokat, de egyébként a kistelepülésen ‑ csak közösségszervezést mondjak ‑ azokat a rendezvényeket, amelyeket mondjuk, egy Budapesten mindenféle rendezvényszervezők szerveznek, azt a polgármester csinálja. Az alföldi betyárételfőző fesztivált mindig én szerveztem ‑ ma is, de az egy másik kérdés, ma már nem vagyok polgármester ‑, azt mindig a polgármester szervezi meg.

Tehát nincs ilyen, nem lehet ilyen kitételt tenni, hogy egy adott feladatra ‑ ebben teljesen egyetértünk Gőgös úrral ‑, nem lehet azt mondani, hogy csak egy ilyen feladatra, igenis vannak olyan feladatok, amiket még lehet úgymond jutalmazni a polgármestereknél. Azt szeretném elérni s ahhoz kérem az önök támogatását, hogy tényleg tegyünk a polgármesterekért, hogy azok a polgármesterek, akik mindent elkövetnek a településükért, nagyon jól dolgoznak, kapjanak bérkiegészítést, ha már elrontottuk a bérüket, és ezt a bérkiegészítést ne kössük csak a közmunkához, hanem adjunk szabad kezet a testületeknek. Majd az önkormányzatok, a képviselő-testületek el tudják dönteni, hogy a közfoglalkoztatásban végzett munkájukat jutalmazzák, vagy a közösségszervezési feladatokat jutalmazzák, mert lehet, hogy pont egy jó sportcsapatot vagy bármi mást szervez meg, egészségügyi előadásokat szervez meg, vagy éppen egészségfelmérést szervez meg a polgármester, amiért kaphatna pluszjuttatást. Vannak nagyon aktív polgármesterek, akik ezeket mind meg tudják tenni, úgyhogy én azt gondolom, hogy ez nagyon fontos.

Lehet, hogy a Házban, nem mindig nagyon lehet ilyet ebben a Házban, de azért én Nyirő Józseftől szeretnék idézni, akit, tudom, hogy itt sokan tisztelnek és vannak, akik meg nem; Nyirő József azt mondja, hogy a győztesek soha nem adják fel, akik feladják, azok soha nem győzhetnek. A magyar polgármesterek, akik élethivatásszerűen, lelkiismeretesen látják el a munkájukat, azt gondolom, hogy győztes típusok, akik soha nem adják fel azt, hogy a településüket fejlesszék, és soha nem fogják feladni azt, hogy egy-egy településen jobb életet teremtsenek.

Én azt kérem, hogy ezért támogassuk ezt a javaslatot és ezért támogassák azokat a módosítókat, amiket én benyújtottam. Köszönöm szépen. (Taps.)