Készült: 2024.04.29.20:25:22 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

88. ülésnap (2015.06.17.), 106. felszólalás
Felszólaló Hegedűs Lorántné (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka vezérszónoki felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 7:48


Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

HEGEDŰS LORÁNTNÉ, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Előterjesztő Képviselőtársam! Mielőtt elkezdeném a beszédemet, röviden hadd reagáljak arra, amit Gőgös képviselőtársam is most itt az előbb elmondott. Ez már tulajdonképpen bizonyos értelemben az én beszédemhez is csatlakozik, nevezetesen az, hogy nem a kistelepülési polgármesterek fizetésének emelése okozná majd az államháztartás csődjét.

Az biztosan nem fogja okozni az államháztartás csődjét, hiszen sajnálatos módon ‑ mint tudjuk ‑ mind a mai napig, és most már a 2016-os költségvetés is így van megszavazva, a feladatfinanszírozás rendszerében az általános működési keretből nem lehet kifizetni a polgármesterek fizetését. E tekintetben mi több alkalommal nyújtottunk be módosítót a Ház elé, hogy lehessen kifizetni, éppen azért, mert sok esetben kifejezetten nehézségekbe ütközik a bérszámfejtése ezen kistelepülési önkormányzatok polgármesterének, akkor, hogyha főállásban akarják ezt ellátni. Sokszor azért is jelentkeznek úgy, hogy ők társadalmi megbízatásban fogják ellátni ezt a feladatot, mert esélyük sincs arra, hogy megkapják a főállású bért.

És milyen jó lenne, hogyha egyébként ezt ‑ ez egyetlen félmondatos kiegészítés egyébként a költségvetéshez, annak a 2. melléklet (1) bekezdéséhez ‑ ezentúl az általános működési keretből is finanszírozni lehetne. Ez hallatlan megkönnyebbülést tudna egyébként okozni a különböző kistelepülési önkormányzatoknak, hiszen saját bevételből tényleg nagyon-nagyon nehéz kigazdálkodni ezeket a béreket.

A másik, amit egyébként szintén elmondott Gőgös képviselőtársam, hogy Boldog képviselő úr két alkalommal, én magam egy alkalommal, és Ikotity képviselőtársunk is egy alkalommal nyújtott be ilyen értelmű módosítást a Ház elé, tehát az a ‑ mondjuk így ‑ bértábla, ami jelenleg az Mötv.-ben szerepel, és ami meghatározza, hogy egy-egy polgármester mennyi fizetést vehet fel, vagy mennyi fizetést kaphat, az legyen módosítva.

(13.00)

Ha mondjuk, a mi javaslatunk lenne elfogadva, az egy évben összességében egymilliárd forintnál nem jelentene többet. Tisztelt előterjesztő képviselőtársam, ez az előttünk fekvő törvényjavaslat mennyit fog jelenteni? Mennyi pluszkiadást fog jelenteni adott esetben a kormányzat számára? Nagyon jó lenne, ha konkrét számokat láthatnánk, konkrét számításokról tudhatnánk, hiszen ahhoz képest tudjuk meghatározni, hogy mennyire jó vagy rossz javaslattal állunk szemben.

Hogy mennyire igaz az, hogy a kistelepülési polgármesterek bére nagyon alacsonyra lett megszabva, azt azok a történetek támasztják alá, amelyeket szerte Magyarországról hallunk, egyre többet sajnos, hogy megválasztott polgármesterek döntenek úgy, hogy elmennek külföldre dolgozni. Ez a legszomorúbb egyébként, amikor a felelős településvezető dönt úgy, hogy otthagyja a települését, mert nem tud megélni abból a pénzből, amit neki törvény szerint ki kellene fizetni. A saját falujában vagy a faluja környékén nem talál magának munkát, és úgy dönt, hogy otthagyja a szülőfaluját és elmegy külföldre. Higgye el, tisztelt képviselőtársam, hogy sajnos több ilyen esetről tudunk. Azt gondolom, ez nagyon rossz példa, még akkor is, ha kényszerből lépik meg ezeket a döntéseket a polgármesterek, de rendkívül rossz példával járnak elöl ők, az elöljárók a falu népe számára, mert nem otthon próbálnak boldogulni mindenáron és megtalálni a megoldást, hanem külföldre mennek. Ezeket a helyzeteket kellene a továbbiakban megelőzni azzal, hogy tisztességes bért kapnak.

Az, hogy most éppen a közfoglalkoztatáshoz kötjük, hogy ők pluszjövedelmet kaphassanak, egy vitatható kérdés. Jó, ha máshogy nem tudják megoldani, legyen így. De hozzáteszem, a helyi kultúra szervezéséért, a közművelődés szervezéséért, értékvédelemért, sportesemények szervezéséért és így tovább, annyi minden másért lehetne egyébként a polgármestereknek pluszkiegészítést adni. Nem értem, hogy azokért vajon miért nem adunk. Akkor azokért is adjunk, és talán összességében kigömbölyödik egy akkora javadalommá az ő jövedelmük, ami már az ottani megélhetést biztosítja. Az is egy rendkívül kellemetlen és visszatetsző kérdés, és sok esetben fel is merült a polgármesterek fizetésével kapcsolatban, hogy az általuk foglalkoztatott, esetleg szakképzett besorolású közfoglalkoztatott több pénzt kap, mint ő maga, amikor pedig elvileg ő lenne a munkáltató. Hogyan lehet ilyen értelemben megteremteni egy falusi közösségben a polgármesteri tisztség tekintélyét, ha a beosztottja is többet keres, mint ő maga?

Lehet, hogy ezért kötötték ehhez a kiegészítő javadalmat, hogy ez a méltatlan szituáció már ne fordulhasson elő, mindazonáltal úgy gondoljuk, hogy ez egy eléggé öszvér megoldás, és nem zárja ki azt, hogy egyébként önök támogassák a mi javaslatunkat is, vagy akár Boldog képviselőét. Habár, hozzáteszem, a második, ön által beadott javaslat szerint egy magasabb fizetési kategóriába kerülnének az 5-10 ezer fő közötti települési polgármesterek is. E tekintetben vita van közöttünk, mert ennek az indokoltságát nem látom annyira megalapozottnak, mint a kistelepülési önkormányzatok polgármesterei esetében, de tételezzük fel, hogy ez legyen a legkisebb ellentét közöttünk. Nem gondolom, hogy kizárja egyébként, hogy ez a másik törvényjavaslat is a Ház elé kerülhessen és elfogadásra kerüljön.

Egyébként pedig, ami még beiktatásra került a törvényjavaslatba, annak a bakinak a kiküszöbölése, hogy ne 1500, hanem 3 ezer fő alatt legyen az összeférhetetlenség, illetve az egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésének tilalma. Ez rendben van, ezt támogatjuk.

Azt viszont nem igazán értem, illetve nagyon kérem, mondják már meg nekem, hogy ha a törvényességi felügyeleti eljárás eddig nem terjedhetett ki és most már kiterjedhet arra, hogy munkaügyi közszolgálati viták esetében a munkavállaló javára történő jogszabálysértés esetén is a felügyeleti eljárás kezdeményezhető, akkor a munkavállaló kárára történő jogszabálysértés esetében vajon miért nem. Tehát miért mindig csak a javára adott esetben? Értem, hogy ennek megvan a történelmi előzménye, és most ezt a szituációt kell ilyen módon utólagosan is rendezni, de azt gondolom, hogy ennek az ellentéte is előfordulhat egy településen, talán érdemes lenne ezt a helyzetet kicsit kiterjeszteni. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a Jobbik padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  106  Következő    Ülésnap adatai