Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DEMETER ZOLTÁN, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselőtársaim! Az előző ciklusban, tehát 2010-14 között úgy határoztunk, hogy több mint húsz évvel a rendszerváltás után a politikában is megújulásra van szükség. A 2002-2010 közötti időszak szocialista kormányzása nagyon nehéz örökséget hagyott a második Orbán-kormányra. Tudjuk, hogy a hagyaték egy csődbe ment ország gazdaságilag és morálisan is, és tulajdonképpen csak a kormány intézkedései ‑ a közös teherviselés elve és számos intézkedés ‑ hozták meg azt, hogy nem jutottunk Görögország sorsára.

Tehát a szocialisták által ránk hagyott tragikus helyzetben lévő államháztartás is indokolta, hogy a racionalitás és a hatékonyság jegyében a karcsúsítást magunkon is kezdjük. Úgy gondolom, hogy ez a választópolgárok részéről is egy nagyon komoly elvárás volt, hiszen pontosan 2010-ben a kampány időszakában azt mondtuk és azt ígértük, hogy a hatékonyság jegyében kevesebb politikusra lesz szükség, és ezért a felhatalmazással élni is fogunk, ha kormányra kerülünk.

Tudjuk, hogy ez így is történt, és én tulajdonképpen történelmi jelentőségűnek tartom azt, hogy a Magyar Országgyűlés 2014-től kezdődően gyakorlatilag feleannyi országgyűlési képviselővel látja el a feladatát. Természetesen ez a törvény vonatkozott a megyei önkormányzatok képviselői számát tekintetbe véve is, hiszen ott is a képviselők száma megfeleződött, valamint a települési önkormányzaton szintén ez a felező elv vagy felező szabály érvényesült.

A létszámcsökkentéssel, a bérplafon megállapításával együtt szigorú összeférhetetlenségi szabályokat is bevezettünk. Egy nagyon fontos változás ebben a ciklusban az, hogy 2014-től polgármesterek már nem lehetnek vagy lehettek országgyűlési képviselők, és ami ugyanilyen fontos változás, hogy országgyűlési képviselők más keresőtevékenységet nem folytathatnak, tehát úgy is mondhatnánk vagy fogalmazhatnék úgy, hogy főállású képviselőként tevékenykedünk.

Közel hasonló szigorú szabályokat vezettünk be a politika és a közigazgatás alacsonyabb színterein is, de szigorúbbat semmiképpen sem szerettünk volna, e helyzet azonban előállt egyes módosításoknak köszönhetően.

Ez a beterjesztett javaslat kimondja, hogy szükség van a korábbi szabályozás visszaállítására, amely az egyéb, munkavégzésre irányuló jogviszony létesítésére vonatkozó tilalmat csupán a 3000 fő feletti lakosságszámú település főállású polgármestereivel szemben fogalmazza meg. A kistelepülések polgármestereinek így a jövőben talán még több lehetőségük lesz arra, hogy megbízatásuk mellett keresőtevékenységet végezzenek, vagyis a megélhetésüket biztosítsák.

Tisztelt Képviselőtársaim! A rendszerváltozás előtt az önkormányzatiságra épült fel a magyar demokrácia, amely azt jelentette, hogy a települések önmaguk dönthették el azt és dönthetik el ma is, hogy ki legyen az adott település polgármestere, és kik legyenek a képviselők, akik képviselik a települések fejlődését és előrehaladását. Ezt azért szeretném hangsúlyozni most ezen alkalommal, mert ahogyan elhangzott, a közelmúltban és tulajdonképpen a választások ideje óta többször kaptunk jelzést, én magam is kaptam jelzést polgármesterektől, hogy ezen kistelepülések vezetőinek a megbecsülése nincs arányban az általuk elvégzett munkával.

Borsod megyében, a választókerületemben 82 település található, 3 város, és a maradék 79 településből 72 település 1500 fő alatti település. Tudjuk azt, hogy ezeken a településeken a szakképzetlen munkaerő miatt egyedüli lehetőséget a közmunkaprogram nyújt az itt élő embereknek nagyobb számban, és éppen ezért a polgármesterekre és természetesen az általuk vezetett képviselő-testületekre is több feladat hárul, attól függetlenül, hogy megalakult a járási rendszer és megalakultak a kormányhivatalok, de a polgármesteri munka, amit el kell végezni, ahogyan elhangzott az előterjesztői szónoklatban is, természetesen nem lett kevesebb, mert más feladatok kerültek előtérbe.

Tehát az 1500 vagy annál alacsonyabb lélekszámú települések jelentős részén a közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési feladatok ellátása tulajdonképpen rendszeres feladatot jelent a polgármesterek számára. Éppen ezért a jogintézmény hatékony működése érdekében indokolt a polgármesterek bevonása a közfoglalkoztatással kapcsolatos szervezési feladatokba, amelyet természetesen anyagilag is szükséges elismerni. Ehhez azonban szükséges az összeférhetetlenségi szabályok módosítása, hogy a közfoglalkoztatással kapcsolatos megbízatás a jelzett települések polgármestereinél ne eredményezzen összeférhetetlenséget.

Tisztelt Képviselőtársaim! Szeretném felhívni még képviselőtársaim figyelmét, hogy a helyi önkormányzatok döntéseinek törvényességi felügyeleti szabályait úgy alakította ki a jogalkotó, hogy ne keletkezzenek párhuzamos eljárások. Ezért a törvényességi felügyelet többek között nem terjed ki azon önkormányzati döntésekre, amelyek esetén munkaügyi vagy közszolgálati vitának van helye. Így azonban a törvényességi felügyelet jelenlegi eszközrendszere nem biztosít lehetőséget a kormányhivatal számára, hogy fellépjen azon önkormányzati döntésekkel szemben, amikor a döntés a munkavállaló javára történő törvénysértést tartalmaz. A tervezett szabályozás ezt a lehetőséget teremti meg, a nemrégiben tapasztaltak alapján nem véletlenül.

Úgy gondolom, hogy a kistelepülések munkájának elismerése érdekében nagyon fontos, sőt szükséges a törvényjavaslat elfogadása, azonban ez a javaslat sarkalatos törvény, amit csak az ellenzékkel együtt lehet majd elfogadni (Gőgös Zoltán: Ezt nem, gyerekek!), ezért ha önök is komolyan gondolják, hogy ez a helyzet valóban megoldásra szorul, akkor tisztelettel kérem önöket, hogy támogassák ezt a javaslatot. Köszönöm figyelmüket. (Taps a kormánypárti sorokból.)