Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

BODÓ SÁNDOR pénzügyminisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt fekvő törvényjavaslat több, foglalkoztatást érintő törvény módosítását tartalmazza. A módosítások kisebb mértékűek ugyan, de céljukat és tartalmukat tekintve fontosak.A kormány által benyújtott jelen javaslat célja egyrészt az, hogy a különböző szintű törvényi rendelkezések közötti összhangot megteremtse, másrészt az, hogy az egységes jogalkalmazást biztosítani tudja. A javaslat oly módon módosítja a foglalkoztatási törvényt, hogy megteremti a Nemzeti Foglalkoztatási Alapból nyújtott támogatás visszakövetelése, az ügyleti és késedelmi kamat, továbbá a méltányossági jogkör gyakorlása körében az általános közigazgatási rendtartásról és az adóhatóság által foganatosítandó végrehajtási eljárásokról szóló törvény szabályaival történő még teljesebb összhangot.

Új elemként meghatározza a javaslat a szabadságvesztés büntetését töltő, reintegrációs őrizetben lévő személy álláskereséséhez kapcsolódó szabályokat is. Az új szabályozás a reintegrációs őrizetben lévő fogvatartott társadalomba történő sikeres visszaintegrálódását szolgálja. Ehhez szükséges, hogy a fogvatartott ténylegesen munkahelykereső tevékenységet folytathasson, és ezt megelőzően álláskeresőként is megjelenhessen a munkaerőpiacon, mert erre jelenleg nincs lehetőség. A módosítás elfogadásával a reintegrációs őrizet hatálya alatt álló fogvatartottak álláskeresőként nyilvántartásba vehetővé válnak, valamint jogosultak lesznek az álláskeresési ellátásokra is. Ezzel a reintegrációs őrizet céljai megvalósíthatókká válnak.

Módosulnak a képzési támogatásra vonatkozó szabályok is. A hatályos rendelkezések nem teszik lehetővé, hogy 30 óránál magasabb óraszámú képzésben vegyen részt az a szülő, aki gyermekgondozást segítő ellátásban vagy gyermekgondozási segélyben részesül és nem álláskereső. Ugyanakkor ez a személyi kör a gyermek féléves korát követően időkorlátozás nélkül folytathat keresőtevékenységet. A javaslat szerint a gyermekgondozást segítő ellátásban gyermekgondozási segélyben részesülők esetében megszűnik a heti 30 órás tanfolyami korlát. Ezen túlmenően a képzési támogatást igénybe vevő személy számára támogathatóvá válik a képzéssel kapcsolatos költségek megtérítése is.

Jelenleg a munkaerőpiaci szolgáltatások igénybevétele és a képzési támogatás nyújtása esetén téríthető meg a gyermek felügyeletével és a hozzátartozó gondozásával kapcsolatban felmerült indokolt költség. A javaslat szerint bértámogatás nyújtása esetén is biztosíthatóvá válik ezen költségek megtérítése. A módosítás célja tehát a hozzátartozójukat gondozók, valamint a kisgyermekes nők munkába állásának elősegítése.

A jogszabályi koherencia megteremtése érdekében pontosításra kerül továbbá a fogyatékossággal élő és a megváltozott munkaképességű személy, valamint a hozzátartozó fogalma. Az uniós szabályoknak való megfelelés érdekében pedig az Európai Szociális Alap adatbázisában szereplő közös kimeneti és eredménymutatókhoz kapcsolódóan szükséges a módosítás.

A javaslat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény tekintetében rendelkezik a kollektív szerződéseknek a munka törvénykönyvétől való eltéréséről. A törvény jelenleg nem tartalmaz az eltérés tekintetében egyértelmű rendelkezést, ezért a javaslat rendezi, hogy a munka törvénykönyve közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabályaitól hogyan térhet el a kollektív szerződés.

A módosítást követően a tankerületi központok esetében is mérhetővé válik a közalkalmazotti szakszervezeti reprezentativitás. A távmunka szabályait is módosítja a javaslat a munkavédelemről szóló törvényben.

A munkavégzés új formáinak elterjedése miatt a vállalkozások versenyképességének megőrzését szolgálja a távmunkára vonatkozó külön munkavédelmi előírások egyszerűsítése. A távmunkát érintő szabályok korszerűsítése a munkáltatói adminisztratív terhek csökkentése mellett biztosítja, hogy a munkavállalóknak az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó jogai ne sérüljenek.

A gyakorlati tapasztalatok alapján egyértelműsíti a javaslat a munkavédelmi képviselőre vonatkozó szabályokat, pontosítva a jogosultságait és a feladatait. A javaslat szerint a munkavédelmi képviselő minden esetben jogosult részt venni az őt megválasztó munkavállalókat érintő balesetek és foglalkozási megbetegedések kivizsgálásában, a megelőzés és a munkavállalók érdekében. A javaslat pontosítja továbbá a munkavédelemről szóló törvény szó- és fogalomhasználatát, így a közúti közlekedés fogalmából a helyi és helyközi menetrend szerinti járat kitételt törli a javaslat, mivel nem csak menetrend szerinti járatokkal lehetséges a közúti közlekedés.

A javaslat a bérgaranciáról szóló törvény rendelkezéseit is módosítja. A módosítások az eljárási szabályoknak az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvénnyel való összhangját biztosítják. A javaslat elhagyja a speciális esedékességi szabályt, amelynek következtében a többi felszámolási költséghez hasonló általános szabály érvényesülésével a bérgarancia-igények kielégítési arányának nagymértékű növekedését teszi lehetővé.

(14.40)

A javaslat a gyakorlati tapasztalatokra tekintettel és a bérgarancia-törvényben meghatározott egyéb szankciók eredményességét figyelembe véve a csekély visszatartó erővel és hatékonysággal bíró késedelmi kamatra vonatkozó rendelkezések hatályon kívül helyezésére tesz javaslatot.

A munkaügyi ellenőrzésről szóló törvényt a gyakorlati ellenőrzési tapasztalatokhoz és az irányadó bírósági gyakorlathoz igazodóan módosítja a javaslat, emellett pontosítja az utóellenőrzésre vonatkozó szabályokat, csökkentve ezzel az adóhatóságra mint általános végrehajtó szervre nehezedő terheket, rendelkezik a kötelezett által benyújtott fizetési kedvezmény, részletfizetés elbírálásáról a végrehajtás elrendelése előtt.

A javaslat megteremti továbbá a munkáltatói kérelemre történő hatósági bizonyítvány kiállításának a lehetőségét is. A hatósági bizonyítvány igazolja, hogy a munkáltató nem követett el olyan munkaügyi jogsértést, amely miatt a hatósági nyilvántartásban szerepelnie kellene. Ennek különösen a hazai cégek külföldi közbeszerzési eljárása során lehet nagy jelentősége, a jelenlegi joggyakorlat szerint ugyanis nem az ügyfeleknek kell a munkaügyi hatóságtól hatósági bizonyítványt kérnie arra nézve, hogy szerepelnek-e a hatóság által vezetett nyilvántartásban, hanem az adott pályázat elbírálójának kötelessége megtekinteni azt az interneten. A gyakorlati tapasztalatok szerint azonban számos hazai cég a külföldi közbeszerzési eljárások során csak a magyar hatóság által kiállított bizonyítvány benyújtásával tudja igazolni, hogy nem követett el olyan munkaügyi jogsértést, amely miatt a hatósági nyilvántartásban szerepelnie kellene.

A javaslat az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt az adóhatóság részére teljesített bejelentés visszavonására és módosítására biztosított határidő tekintetében módosítja. A gyakorlati igényeket figyelembe véve a korábbinál hosszabb bejelentési határidőt biztosít, ezzel elkerülhetővé válik a felesleges termelői adminisztráció, valamint hatékonyabb lesz a munkavégzés, különösen az agrárágazaton belül, a mezőgazdasági munkavégzés tekintetében.

A javaslat pontosítja több esetben a fogalom- és szóhasználatot, valamint a téves vagy elírt jogszabályhelyeket is korrigálja, ezzel megkönnyítve a jogalkalmazást.

Tisztelt Országgyűlés! Az elhangzottak ismeretében kérem, hogy a vita során támogassák a kormány által benyújtott javaslatot. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)