Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Szél Bernadett képviselő asszony, az LMP részéről: „A Fidesz igazságtalan adórendszere az akadálya a határozott béremelésnek.” címmel. Képviselő asszonyé a szó.

DR. SZÉL BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ma reggel többen érdeklődéssel hallgathattuk a rádióban, hogy Orbán Viktor miniszterelnök úr szerint a munkaalapú társadalom sikeres. Erre azt tudom mondani, hogy ismét bebizonyosodott, hogy az LMP teljesen mást tekint sikernek, mint miniszterelnök úr. Ugyanis nem tudjuk azt sikernek tekinteni, hogy több százezer magyar honfitársunknak külföldre kellett menekülnie. Nem tartjuk egyáltalán sikernek azt, hogy a gyermekvállalási korban lévő nők 8-10 százaléka már külföldön él, szül gyermeket és neveli azt fel. Nem tartjuk egyáltalán sikernek azt, hogy külföldi vendégmunkásokat szervezetten és tömegesen telepít be a Fidesz annak érdekében, hogy el tudják végezni azt a munkát, amit a magyarok már azért nem végeznek el, mert külföldön vannak.

Olyan munkaerőhiány van a magyar gazdaságban, hogy parlamenti vitanap is lesz róla; az egész ellenzék támogatta, köszönet érte. Most szerdán erről fogunk beszélni, hogy ez milyen szerves összefüggésben van a bérválsággal. Eközben egy olyan országban élünk, ahol a minimálbér a létminimumot, hogy úgy fogalmazzak, alulról figyeli. És még ha önök most meg is emelik, akkor is alatta marad. Az átlagbér alatt dolgozik a magyarok kétharmada. Ők azok egytől egyig, akik az egykulcsos adórendszer kárvallottjai. Egyáltalán önök a Fideszben egy olyan országot hoztak létre, amelyben dolgoznak-dol­goz­nak a magyar emberek, de nem élnek meg a fizetésükből.

A Fidesz egyenlővé vált a bérválsággal. És miniszterelnök úr bemegy a rádióba, és közli, hogy itt mekkora sikert tett le ő az asztalra. Egyébként ez azért is furcsa, mert ha ez akkora siker, amit önök hat évig csináltak, akkor miért beszélt fordulatról miniszterelnök úr egy másik konferencián. Azért egy mondatot beszéljünk a minimálbérről, mert ugye, Orbán Viktor úr azt mondta, hogy a kormány a minimálbéren keresztül tudja alapvetően befolyásolni a magyarországi béreket. Hát, ha egy miniszterelnöknek ez a hozzáállása, akkor azt kell mondjam, hogy ez a miniszterelnök nem túl ambiciózus. Mi lesz például azokkal a dolgozókkal, akik a minimálbér fölött keresnek? Az önök tervei szerint ezek az emberek, akik tehát minimálbér fölött keresnek, egy fillérrel sem fognak többet hazavinni a nagy emelkedések után.

Be kellene látni azt végre, hogy ha igaz az a mondás, hogy fejétől bűzlik a hal, akkor, azt gondolom, az is igaz, hogy a radikális bérrendezés gátja nem más, mint maga az egykulcsos adórendszer Magyarországon. Ugye, ma reggel az is kiderült, hogy a miniszterelnök úr a többkulcsos adórendszert a teljesítmény gátjának gondolja. Nagyon érdekes, mert 2010. február 9-én a hvg.hu oldalán még azt lehetett olvasni, hogy Orbán Viktor szerint többkulcsos adórendszer kell. Olyannyira biztos volt a kampányban miniszterelnök úr a gondolataiban, hogy meg is indokolta azt, hogy miért. „Orbán: többkulcsos adórendszer kell” ‑ ez a cikk címe. Idézem az újságot: Arra a kérdésre, hogy egykulcsos adórendszerben gondolkodnak-e, mármint a Fidesz, közölte: ha az adórendszer nem veszi figyelembe, hogy a megkeresett összegből hányan élnek, hány embert tartanak el, akkor az sosem lesz igazságos. Ebből következik, mondta miniszterelnök úr, hogy nem lehet egy kulcs, több kategóriának kell lennie ‑ mondta a miniszterelnök úr. (Dr. Rétvári Bence: Ez a családi adózás.) Tehát akkor mi történt a Fideszben a kampány után, hogy amint kormányra kerültek, rögtön a teljes ellenkezőjét kezdték el annak csinálni, mint amivel kampányoltak? Több kulcsról beszélt a miniszterelnök úr, itt van, „Orbán: többkulcsos adórendszer kell”, 2010. február 9.! (Dr. Rétvári Bence: Az emberek számától függ, ez a családi adózás.) Ehhez képest kormányra kerültek, és itt van az egy kulcs!

Tisztelt Államtitkár Úr! Ahelyett, hogy itt kiabál nekem, kérdezze meg inkább, tegye föl azt a kérdést 2,5 millió magyar állampolgárnak, akik többet adóznak, mióta önök kormányon vannak, hogy örülnek‑e az egykulcsos adórendszernek. Ugyanis a mérések azt igazolják, hogy nem. A magyar emberek kétharmada azt gondolja, hogy az egykulcsos adórendszer úgy rossz, ahogy van, mint ahogy Orbán Viktor is gondolta 2010-ben. Ezek az emberek, 2,5 millió magyar ember éves szinten akár átlagosan 50 ezer forinttal is többet adózik, amióta a Fidesz-KDNP kormányoz. Ezzel szemben a Lehet Más a Politika három adókulcsot is alkalmazna. Nálunk, aki minimálbéren van, 24 ezer forinttal keresne többet, aki átlagbéren van, 37 ezer forinttal keresne többet, de még aki a kétszeresét keresi az átlagbérnek, az is jobban járna.

(13.40)

Persze hozzátéve, hogy mi nem a haveroknak osztogatnánk, vagy nem hagynánk az offshore bárókat itt virulni Magyarországon, az a pénz mind menne oktatásba és egészségügybe. Úgyhogy ezúton is felszólítom önöket, hogy ne hadováljanak itt arról, hogy a mi adórendszerünk nem jó. Erre szokták mondani, hogy más szemében a szálkát, a maguk szemében pedig a gerendát sem veszik észre. A Fidesz az adóemelés kormánya, hiszen sok millió magyar ember rosszul járt azzal, hogy önök kormányra kerültek; persze, az offshore-os barátaik nem, azok az emberek ugyanúgy élősködnek Magyarországon, mint a Fidesz előtt. (Németh Szilárd István: Na, még fél perc!)

A holnapi napon folytatódnak a bértárgyalások. Én szeretném leszögezni azt, hogy mi úgy látjuk, hogy teljesen rossz pályán mozognak, nem a jó kérdésekről beszélnek. Most ott arról folyik a vita, hogy hogyan lehetne kompenzálni a vállalkozásokat a béremelésért cserébe. Mi pedig azt mondjuk, hogy arról kell beszélni, hogy hogyan lehet Magyarországon egy olyan igazságos adórendszert bevezetni, ahol aki létminimum alatt keres, az semmit nem adózik. Ugyanis akinek kenyérre, tejre nem telik ebben az országban, az ne adózzon annyit, mint az, aki Mercedesszel meg Isten tudja, milyen autókkal jár.

Úgyhogy innentől elkezdve azt tudom önöknek mondani, hogy szégyelljék magukat, ha csak aprópénzzel akarják a magyar állampolgárokat kifizetni.

ELNÖK: Ismét Cseresnyés Péternek adom meg a szót. Parancsoljon!

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Lehet, hogy a hadoválásról is érdemes lenne egy vitanapot szervezni, hogy ki és hogyan hadovál itt a parlamentben, és a siker meghatározásáról, a siker fogalmának a meghatározásáról is érdemes lenne beszélni. De azért nehéz, hisz mi már többször beszéltünk és talán vitatkoztunk is egymással a parlamentben e témában, mert képviselő asszony mindig úgy szólal fel, mintha tegnap vagy éppen ma kezdődött volna el Magyarország történelme, vagy éppen tegnap vagy ma kezdődött volna el egy gazdasági folyamat, amit éppen kritizál.

És éppen azért vagyok kénytelen, mert minden felszólalását ez jellemzi, visszautalni megint arra, hogy honnét indultunk. Mi volt 2010-ben? Mi volt az az állapot, ahonnét eljutottunk odáig, hogy ön most már bátran mondhat a parlamentben olyat, hogy számonkérnek rajtunk valamit, vagy elvárják, hogy megcsináljunk valamit, mert ha 2010-ben nem ez a kormányzat kormányzott volna, vagy 2010 óta nem ez a kormány kormányzott volna, és nem azt a gazdaságpolitikát folytatta volna, amit tett, akkor lehet, hogy nem arról kellene itt beszélnünk, hogy mennyivel kellene emelnünk az emberek bérét, hanem sokkal rosszabb helyzetről és helyzetekről kellene tárgyalnunk.

De hogy tisztában legyen azzal, hogy honnét indultunk, néhány számot hadd ismételjek el megint önnek! Körülbelül 3 millió 800 ezer volt a foglalkoztatottak száma 2010-ben, ez körülbelül 55 százaléka volt a magyar munkaképes korú lakosságnak; most, jelen pillanatban közel 70 százalékos a foglalkoztatottság, és 4,4 millióan dolgoznak Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy 680 ezerrel többen dolgoznak a munkaerőpiacon, és ebből körülbelül 460-470 ezren a versenyszférában (Dr. Hadházy Ákos közbeszól.) tudtak elhelyezkedni. Nem, képviselő úr, nem a londoniban, ezt önök szeretik hangsúlyozni, nem a londoni munkaerőpiacon; a magyar munkaerőpiacon, a statisztika ezt mondja, kár, hogy ezt kiabálják, mert nincs igazuk. Ebből látszik, hogy csúsztatnak minden egyes felszólalásukban.

Tehát a magyar munkaerő jelentős része a versenypiacon tudott elhelyezkedni. Miután a magyar gazdaság rendbe jött, többek között annak köszönhetően, hogy teljesen más adópolitikát folytatott ez a kormányzat, mint az előző kormányzatok, ennek eredményeképpen el lehetett kezdeni a béremelés folyamatát is. 2013 óta folyamatosan emelkednek Magyarországon a bérek reálértékben, és ez a fontosabb, ez érdekel mindenkit, hogy azt a pénzt, amit hazavisz a családjának, azt hogyan tudja elkölteni, mennyi mindent tud belőle vásárolni a boltban, a piacon, és ez folyamatosan felértékelődik, és egyre többet ér.

Ahogy már elmondtam az előző felszólalásban: reálértékben a bérek ez idáig 2010 óta több mint 23 százalékkal nőttek. Ennyivel ér többet a bérük az embereknek, az átlagbérük az embereknek. Ha csak az utolsó egy évet nézzük, akkor olyan mértékű reálbér-növekedés következett be Magyarországon, amelyik egyhavi bérrel növelte meg a bérét mindenkinek. Ez azt jelenti, hogy jelentősen, 7 százalékot meghaladó módon nőtt a reálbér. És ez a béremelkedés az előrejelzések szerint várhatóan növekedni fog a további időszakban is.

Bizonyítja ezt az az ajánlat is, amit a kormányzat tett a versenyszféra és a munkavállalók asztalára, amelyik egy jelentős minimálbér és egy garantált bérminimum, a szakmunkásbér minimumát határozta meg. Ez egy 15-25 százalékos jövő évi emelést ajánlott meg, és a következő évben egy 8-12 százalékos emelést ajánlott meg a két kategóriában, úgy ‑ és itt szeretnék visszautasítani minden olyanfajta megfogalmazást és vádat, amelyik ezt a kormányt adóemelésekkel vádolja ‑, hogy közben járulékcsökkentés, egy jelentős járulékcsökkentés következhet be. Tehát nemhogy adóemelést tett volna le az asztalra a kormányzat, és adóemelést akarna bevezetni, hanem jelentős mértékben csökkenti az adókat. Ezt megtette az elmúlt évben, ennek az évnek a kezdetétől személyi jövedelemadó tekintetében, járulékcsökkentés tekintetében fog következni egy jelentős adócsökkentés. Ez azt jelenti, hogy 4 százalékpont, de lehet, hogy ennél picit még talán több is lesz, 4 százalékpont csökkentés jövő évben, és a rákövetkező évben újabb 2 százalékpontos járulékcsökkentés fog bekövetkezni. Ez tulajdonképpen segíti a cégeknek a versenyképességét is, hiszen a munkabérre rakódó teher csökken ezáltal, így meg tudják emelni a béreket, így tudja közvetett módon a kormányzat az adópolitika segítségével támogatni a béremelést; közvetett módon, ahogy mondtam, hiszen közvetlenül mindössze a minimálbér és a garantált bérminimum meghatározásában, megállapításában van szerepe.

Ez a politika, ez a munkaadókkal és a munkavállalókkal folytatott tárgyalássorozat vezethet oda, és folyamatos kapcsolattartás vezethet oda, hogy folyamatosan növekednek reálértékben a bérek az elmúlt időszakban, és várhatóan ez folytatódni fog. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   9-12   13-16   17-20      Ülésnap adatai