Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Tisztelt Országgyűlés! Korózs Lajos, az MSZP képviselője, azonnali kérdést kíván feltenni a nemzetgazdasági miniszterhez: „0,9 százalék” címmel. Miniszter úr halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt válaszadásra Cseresnyés Péter államtitkár urat jelölte ki. Kérdezem, elfogadja‑e képviselő úr a válaszadó személyét.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Igen, elfogadom.

ELNÖK: Igen. Öné a szó.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! Államtitkár Úr! A múlt héten két olyan dolog volt, ami borzolta a kedélyeket az idősek társadalmában. Az egyik: megjelent a Magyar Közlönyben az a kormányrendelet, amely a január 1-jei nyugdíjemelést kihirdeti, amit egyébként sejtettünk, hiszen a költségvetési törvény már ezt irányozta elő: 0,9 százalékkal fog emelkedni jövő januárban a nyugdíj mértéke. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy átlagosan alig éri el az ezer forintot, hiszen ma az átlagnyugdíj mintegy 120 ezer forint. Csak azt szeretném megjegyezni, államtitkár úr, hogy a nyugdíjasok társadalmának közel kétharmada nem kapja meg az átlagnyugdíjat. Ez a 0,9 százalékos emelés a szülői nyugdíj esetében, a házastársi pótlék esetében vagy az árvaellátás esetében néhány száz forintot fog eredményezni. Azt gondolom, hogy az az egész technika elhibázott, amely kizárólag az inflációkövetést veszi alapul a nyugdíjak kiszámításánál.

A másik ilyen felháborító dolog volt a szolnoki polgármester elszólása vagy kiszólása azon a közgyűlési meghallgatáson, ahol idős asszonyokat, civilszervezeti vezetőket becsmérelt. Meg kell hogy jegyezzem, hogy ez ‑ ugyan nem a nyugdíjemeléshez kapcsolódik ‑ méltatlan a polgármesteri poszthoz, méltatlan egy közfunkcióhoz, és remélem, hogy mint az ottani Fidesz-frakció egyik oszlopos tagja felmentésre kerül a pozíciójából. Azt gondolom, hogy nem lehet becsmérelni idős embereket, nem lehet becsmérelni azokat az idős embereket, akik évtizedeken keresztül dolgoztak, járulékot és adót fizettek ebben az országban, és egy tisztességes nyugdíjemelést megszolgáltak évtizedeken keresztül.

Várom megtisztelő válaszát, ami arra kéne hogy irányuljon, hogy remélhetnek‑e nagyobb nyugdíjemelést januárban, és megváltoztatják‑e az emelés technikáját. Köszönöm szépen. (Taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megadom a szót Cseresnyés Péter államtitkár úrnak. Parancsoljon, államtitkár úr!

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ha megengedi, én a nyugdíjjal kapcsolatos felvetéseire reagálnék csak. De mielőtt néhány szóval, néhány mondattal megtenném ezt, szeretném leszögezni, hogy a kormány költségvetési politikájának kiemelt prioritása a nyugdíjak vásárlóértékének megőrzése úgy, ahogy ezt tapasztalhatja, ha objektív módon figyelte az elmúlt években a nyugdíjak alakulását. Ez a prioritás biztosítja azt, hogy a nyugdíjak nem veszíthetnek az értékükből az infláció miatt, ezért törvényi szinten biztosított, hogy a nyugdíjakat a tárgyévre tervezett fogyasztói árindexnek megfelelő mértékben emelni kell. Amennyiben az infláció a kormány előrejelzése alatt marad, akkor a nyugdíjak a reálérték felett emelkednek, ellenben ha az infláció magasabb, akkor az adott év novemberében az első nyolc hónap tényadatai alapján a várható infláció figyelembevételével kompenzációra kerül sor. Az ily módon szabályozott emelés tehát a nyugdíjasokat egyik esetben sem érintheti hátrányosan, hisz reálértéken számítva vagy emelkedik a nyugdíjuk, vagy az év végi kompenzációnak köszönhetően megőrzi az értékét.

Arra, hogy eddig emelkedett ez a bizonyos reálérték, szeretnék néhány számot mondani. A kormány költségvetési és gazdaságpolitikájának köszönhetően a 2011-2015 közötti időszakban összesen 21,1 százalékkal, a nyugdíjas-infláció figyelembevételével pedig reálértéken 8,8 százalékkal nőttek a nyugellátások. Tehát a Fidesz-KDNP-kormány összességében kompenzálta az MSZP által megszüntetett 13. havi nyugdíjat. Az MSZP kormányzása alatt ugyanis 2009-2010-ben a nyugdíjak reálértéke 9,3 százalékkal csökkent, döntően a 13. havi nyugdíj részleges, majd teljes megszüntetése miatt. Köszönöm a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen államtitkár úr válaszát. Viszonválaszra megadom a szót a képviselő úrnak.

KORÓZS LAJOS (MSZP): Azért illenék különbséget tenni aközött, hogy milyen politikai szándék vezérel egy kormányt, amikor intézkedéseket hoz. A külső gazdasági hatások következtében került felfüggesztésre a 13. havi nyugdíj kifizetése, hangsúlyozom: a világgazdasági válság következtében. Hat éven keresztül teljes, az utolsó évben pedig félhavi 13. havi nyugdíjat fizettünk.

Képviselőtársaim, figyelmeztetném önöket arra, hogy a nyugdíjas fogyasztói kosárban szereplő termékcsoportok nemcsak azért érdekesek és térnek el a fogyasztást illetően a társadalom egészének a fogyasztási szokásaitól, mert abból vagy bizonyos termékcsoportból többet fogyasztanak ‑ például a nyugdíjasoknál ilyen a gyógyszer ‑, hanem azért is, mert a saját fogyasztásán belül bizonyos tételek nagyobb súlyt képviselnek.

(14.30)

Ebből adódóan, ha kizárólag inflációkövető a nyugdíjemelés mértéke, minden olyan nyugdíjas, aki az átlagnyugdíj alatti nyugdíjjal rendelkezik, mindig rá fog fázni mindaddig, amíg ez az árképzés, illetve jövedelemképzés fog dominálni az országban. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Viszonválasz illeti meg államtitkár urat. Öné a szó, államtitkár úr.

CSERESNYÉS PÉTER nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Szeretném az egyik mondatát korrigálni annyiban, hogy nemcsak a külső gazdasági körülmények miatt vették önök el a 13. havi nyugdíjat a nyugdíjasoktól 2009-ben, hanem azért, mert egy meggondolatlan gazdaságpolitikát folytattak, ami azt eredményezte, hogy nagyon nagy költségvetési hiány keletkezett. És ezt a gazdaságpolitikát nyögi még most is Magyarország, mert teljesen más alapokról máshová lehetett volna eljutni, mint ahová most egyébként sikerült eljutni úgy, hogy a költségvetési hiányunk folyamatosan 3 százalék alatt van, a GDP-hez arányosított adósságállományunk folyamatosan csökken, a bérek reálértéke növekszik. És így, ahogy mondtam, bár lehet, hogy ön nem akarja elismerni a tényeket, a nyugdíjak reálértéke is folyamatosan növekszik.

Természetesen azzal, hogy nemcsak a nyugdíjakat emeltük, hanem közben, emlékezzünk rá, a rezsicsökkentéssel a nyugdíjasokat terhelő költségek is jelentős mértékben csökkentek, ez így együtt adja azt a reálnyugdíj-növekedést, amit én említek, és amit ön elhallgat. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)

Felszólalások:   177-184   185-194   195-196      Ülésnap adatai