Felszólalás adatai

ELNÖK: Köszönöm szépen. Tisztelt Országgyűlés! Miután a képviselő úr nem fogadta el a miniszter úr válaszát, kérdezem a tisztelt Országgyűlést, hogy elfogadja-e azt. Kérem, szavazzanak! (Szavazás.)

Kimondom a határozatot: az Országgyűlés a miniszteri választ 135 igen szavazattal, 123 nem ellenében elfogadta.

Tisztelt Országgyűlés! Szalay Ferenc, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a gazdasági és közlekedési miniszterhez: “Leépít a vasút, és jobb napokra vár a MÁV - avagy mely bátor és igazságos szociáldemokrata gondolatban szerepel az, hogy szabadítsd meg a dolgozót a munkahelyétől?ö címmel. Szalay Ferenc képviselő urat illeti a szó. Parancsoljon!

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! Hív a vasút, vár a MÁV! - szólt jó pár évvel ezelőtt a vasúttársaság reklámja. A legnagyobb állami vállalat bizony ma már nem hív senkit, inkább leépítésektől tartanak az emberek, s bizony jobb napokra vár a MÁV. Közben Kóka János a vállalat privatizációjáról beszél, az egyes ágazatok kiszervezésének lebegtetésével lepi meg nap mint nap az állásuk elvesztésétől tartó több ezer munkavállalót.

Ismerjük meg a Gyurcsány-kormány felszámolási és végkiárusítási receptjét! Elsőként bízz meg olyan vezetőket, akiknek nincs kötődésük a céghez, sőt, szakterületük se legyen a vasút! Mindezért adj nekik milliós fizetéseket! Gondoskodóan járj kedvében a szakszervezetek felső vezetésének különböző nagyságú juttatásokkal! Szeleteld fel a vállalatot állandó öncélú átszervezésekkel! Ügyelj arra, hogy a dolgozók bizonytalanságban éljenek: létszámleépítésekkel, kiszervezésekkel tarts állandó félelmet bennük!

Nézzük akkor, miként működik mindez a gyakorlatban! A MÁV Rt. központi irányításába az elmúlt évben 227 külsős munkatárs került. A 2005-ös évre tervezett létszámleépítés majd 5 ezer dolgozót érint, amely a hírek szerint csak az első része az eltervezett óriási, 10-12 ezer embert érintő elbocsátásnak. A 12 órás üzemidő bevezetésének terve is összefügg az említett leépítésekkel. Annak ellenére történnek mindezek, hogy az emberi erőforrást kiváltó technikai fejlesztések sajnos nem valósulnak meg.

Amióta az önök által favorizált válságmenedzserek irányítják a MÁV-ot, a 2004-ben mért hosszú lejáratú hitelállomány 123 milliárd forintról a duplájára, 246 milliárd forintra nőtt. A 2004. évi drámai, 50,7 százalékos eladósodottsági mutató 2005-re 80,6 százalékra nő, amely már minden banki kockázatvállalási hajlandóságot meghalad. A MÁV hiánya 2005-ben már akkorára dagad, amely szinte kezelhetetlen lesz. A dolgozók úgy sejtik, hogy a hatalmas összegek felhalmozásának egyetlen, jól körülhatárolható oka van, mégpedig a cég teljes kiárusításának megkönnyítése.

Tisztelt Államtitkár Úr! A dolgozók a következő kérdéssel fordulnak önhöz. Ön szerint mely haladó, lendületes, bátor és igazságos szociáldemokrata gondolatban szerepel az, hogy szabadítsd meg az egyszerű embert a munkahelyétől? Hány embert érintenek majd a Gyurcsány-kormány leépítései a MÁV-nál? Mi a valós oka a 12 órás üzemidő bevezetésének? Mi az oka a hitelállomány egy év alatti megduplázódásának s az eladósodottság ilyen mértékű növekedésének? A MÁV az elmúlt években közel ötven, százszázalékos tulajdonú leányvállalatot alapított, további ötvenben pedig üzletrésszel van jelen. Az elmúlt három évben mennyi munkavállalót érintett mindez, s hány milliárdjába került ez az adófizetőknek?

Várom megtisztelő válaszát. Köszönöm. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Az interpellációra Dióssy Gábor, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium államtitkára válaszol. Parancsoljon, öné a szó.

DIÓSSY GÁBOR gazdasági és közlekedési minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Úgy vélem, képviselő úr sem gondolhatja komolyan azt, hogy ez a kormány vagy bármelyik másik kormány a MÁV Rt. kiárusításához, sőt, ahogy ön fogalmazott, akár felszámolásához fogna hozzá. A Magyar Államvasutakra szükség van, olyan vasúttársaságként van rá szükség, amely költségeivel hatékonyan gazdálkodik, európai színvonalú, megbízható szolgáltatást nyújt az utazóközönség számára. E követelmények jegyében a MÁV folyamatos feladatát képezi a forgalomésszerűsítési intézkedések megtétele, a teljesítményekhez igazodó foglalkoztatás megvalósítása, az alaptevékenységekhez közvetlenül nem tartozó feladatok gazdaságosabb ellátása kiszervezés útján.

Ami a létszámcsökkentést illeti, arról a részvénytársaság természetesen folyamatosan egyeztetett a reprezentatív vasutas-szakszervezetekkel. 2004. április 23-án pedig foglalkoztatási megállapodást kötött e szervezetekkel. A megállapodás szerint a 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban megvalósításra kerülő mintegy 20 százalékos mértékű létszámcsökkentés - amely közel 11 ezer munkavállalót érint - szociális gondoskodás mellett, többlet-végkielégítéssel, aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök igénybevételével, az újrafoglalkoztatás lehető legnagyobb mértékű és példamutató biztosításával valósul meg. Nem arról van tehát szó, hogy a MÁV Rt. úgymond megszabadítja az egyszerű embereket munkahelyeiktől - ahogy ön fogalmaz -, hanem arról, hogy saját jövője érdekében olyan racionalizáló intézkedéseket tesz meg, amelyeket egyébként már az előző kormányok is meg kellett volna hogy tegyenek.

A veszteséges gazdálkodásnak és az ezzel összefüggő adósságnak egyébként régebbre visszanyúló okai vannak, amelyeket természetesen nem lehet egy-két év alatt megoldani. Így elég csak utalnom például az áruszállítási piac kilencvenes évek elején történt összeomlására, ezzel kapcsolatban s ezzel párhuzamosan az áruszállítási teljesítmény drasztikus visszaesésére, amely valamennyi kelet-európai vasútra jellemző, illetve a bevételekkel és a támogatásokkal nem fedezhető személyszállítási költségekre.

(15.20)

A hitelállomány növekedéséhez pedig az is hozzájárult, hogy az európai uniós csatlakozás kapcsán az uniós elvekkel összhangban felül kellett vizsgálni a társaság finanszírozási szerkezetét. A támogatási igény és a ténylegesen adott támogatások közötti rést, a korábbi szanálási megoldásokkal szemben, a kormányzati garanciavállalással felvett hitelek hidalják át. A hosszabb távú megoldás érdekében a kormány elé visszük az új vasúti stratégiát, amely a vasúti közlekedés megújítását, újraszabályozását tartalmazza, a szükséges fejlesztésekkel együtt.

Határozottan vissza kell utasítanom a képviselő úr azon sommás és igaztalan megállapítását, miszerint a vasút kiárusítása lenne a végcél. Szó nincs erről. Miről van szó? Arról, hogy a társaság nehéz pénzügyi helyzetének javítása érdekében a vasúti alaptevékenységhez közvetlenül nem kötődő feladatok kiszervezése van folyamatban. Ez a folyamat egyébként immár megközelítőleg tíz éve tart. A vasúti stratégia számol az árufuvarozás önálló társaságba vitelével, későbbi privatizációjával, amit szinte valamennyi európai vasút egyébként már megtett, illetve megtesz.

Végül reagálnék a képviselő úr utolsó megjegyzésére, amely szintén nem fedi a valóságot, miszerint a MÁV Rt. az elmúlt években, ahogy ön állítja, 50 darab vállalatot alapított volna. Ebben a kormányzati ciklusban a MÁV Rt. mindösszesen két társaságot alapított többségi tulajdonhányaddal, és csupán egyetlen kft.-ben szerzett tulajdonjogot. Mindez összesen 112 főt érintett, amely a társaság munkavállalóinak kevesebb mint fél százalékát teszi ki.

Kérem a képviselő urat és a tisztelt Házat, hogy válaszomat elfogadni szíveskedjék. Köszönöm szépen. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

Felszólalások:   50-56   56-62   62-68      Ülésnap adatai