Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

NOVÁK KATALIN, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, tisztelt elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársak! Tisztelt Ház! A mai napon arra kérem önöket, hogy támogassák azt a törvénymódosító javaslatot, amely lehetővé teszi, hogy jövő év január 1-jétől a nagyszülők is még aktívabban vehessék ki részüket az unokák nevelésében. Ez egy olyan lépés, amellyel szorosabbá tesszük a nagyszülők és az unokák közötti, tehát a generációk közötti kapcsolatot, és egy olyan lépés, amellyel ismét segítséget tudunk nyújtani a magyar gyermeket nevelő családoknak. De honnan is indultunk és milyen helyzetben vagyunk ma Magyarországon, illetve Európa-szerte? Ha azt mondjuk, hogy demográfiai helyzet, ha azt mondjuk, hogy népesedési kihívások, akkor ma már egyre többen tudják azt, hogy Európát milyen komoly demográfiai krízis sújtja. Ma, tisztelt képviselőtársaim, Európában nincsen egyetlen olyan ország sem, ahol elegendő gyermek születne. Ma már Európában nincsen egyetlen olyan ország sem, ahol akár csak annyi gyermek születne, amennyien elegen lennének az ország népességének a fenntartásához.

Félreértés ne essék, Európa népessége ma is évről évre növekedik. Tavaly többen voltak Európában, mint tavalyelőtt, és így van ez évről évre. Ennek a népességnövekedésnek azonban mára már kizárólagosan a migráció a forrása. Ez azt jelenti, hogy ma már saját erejéből Európa nem képes sem megfiatalodni, sem megújulni, sőt még önmagát sem képes fenntartani, külső erőforrásokra van szükség, külső erőforrások betelepítése mellett döntött számos európai vezető. Mi nem ezt az utat járjuk, mi nem ezt az utat választjuk.

Miért nem? Mert ha megnézzük mi a helyzet Magyarországon, akkor látjuk azt, hogy bizony Magyarországon is 1981 óta évről évre fogy a népesség. 1981 óta minden évben többen halnak meg, mint ahány gyermek születik, 1981 óta közel 10 százalékát veszítettük el a jelenlegi földrajzi területeinken belül élő magyarságnak. Ez azt jelenti, hogy a népességünk folyamatosan fogyatkozik, és erre szeretnénk valami megoldást kínálni, ami a mi esetünkben semmiképpen nem a migráció. Mi azt mondjuk, hogy a mi népesedési problémáinkat nem külső erőforrások bevonásával, nem külső erőforrások betelepítésével, hanem a magyar gyermekek születésének a támogatásával kell megoldani.

Miért is mondhatjuk ezt bátran? Azért, mert a magyar fiatalok családcentrikusak, azért, mert a magyar fiatalok szeretik a gyerekeket, és szeretnének házasságban, sőt gyermekekkel együtt élni. Ha ma megkérdezzük a magyar fiatalokat, hogy mik a terveik a jövőre nézve, azt válaszolják, hogy házasságban szeretnének élni, gyerekeket szeretnének, legalább kettőt átlagosan. Nincs más dolgunk tehát, mint hogy megnézzük, hogy milyen akadályokkal szembesülnek ezek a magyar fiatalok, és ezeknek az akadályoknak a lebontásában segítsük őket. Ez a családpolitika egyik legfontosabb célkitűzése.

Azt szeretnénk, ha Magyarországon minden vágyott, tervezett gyermek megszülethetne. Azt szeretnénk, ha a mai fiataloknak sokkal könnyebb lenne a helyzetük, mint amilyen a szüleiknek és a nagyszüleiknek volt. Azt szeretnénk, hogy a mai fiatalok ne szembesüljenek anyagi akadályokkal akkor, ha gyermekvállalás mellett szeretnének dönteni. Azt szeretnénk, hogy ma bátran mondhasson mindenki igent a gyermekvállalásra, családalapításra Magyarországon. Ezen dolgozunk. És azon is dolgozunk, hogy azoknak, akik már gyermeket nevelnek, akik már gyermekes családban élnek, könnyebb legyen az életük, minél többet tudjanak adni a gyerekeiknek, minél többet tudjanak a gyermeknevelésre fordítani anyagi értelemben is és minőségi idő tekintetében is.

Erről szól a családbarát kormányzás, erről szól a családközpontú döntéshozatal. Ezt a családbarát kormányzást folytatjuk már 2010 óta következetesen. Ez a családbarát kormányzás teszi azt lehetővé, hogy abból az igen nehéz helyzetből, ahonnan 2010-ben indulni kényszerültünk, igyekezzünk kiverekedni magunkat, és jussunk minden évben egyről a kettőre és így tovább.

Ez a családbarát kormányzás teszi azt lehetővé, hogy ma már meglátszanak az eredményei is az eddigi kilenc évnek. Ma többen kötnek házasságot, mint az elmúlt húsz évben bármikor, több gyermeket vállalnak átlagosan a fiatalok, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Ha állandósult volna az a gyermekvállalási kedv, ami 2011-ben jellemezte ezt az országot vagy akár 2010-ben, akkor bizony ma 88 ezerrel kevesebb gyermek lenne Magyarországon, 88 ezerrel kevesebb gyermek született volna meg.

(10.20)

De ha a házasságkötések és a válások számát nézzük, ha azt nézzük, hogy ez a mutató, mind a házasságkötések, mind a válások számára vonatkozó mutató állandósult volna a 2010-es szinten, ami egy akkori mélypontot jelentett, és az elmúlt évtizedek mélypontját jelentette, akkor mondhatjuk azt, hogy ma közel 200 ezerrel, több mint 188 ezerrel kevesebben élnének házasságban, mint ahányan ma élnek.

Tehát láthatjuk azt, hogy megvannak a családpolitikának, a családközpontú kormányzásnak már az eredményei. Én ebben a tekintetben mindig óvatosan fogalmazok, nem dőlhetünk hátra, sok teendő van még előttünk, és azt is látjuk, hogy újabb lehetőségek kellenek ahhoz, hogy a gyermekvállalási kedv növekedését fenn tudjuk tartani.

Az előző kilenc évben, 2010 óta számos lépést tettünk annak érdekében, hogy könnyebb legyen a gyermekvállalás Magyarországon és hogy könnyebb legyen gyermeket nevelni Magyarországon. Erről szól a családi adókedvezmény, erről szól a gyed extra, vagy éppen erről szól az otthonteremtési program, csak hogy néhányat emeljek ki az elmúlt kilenc év legfontosabb lépései közül. És erről szól a családvédelmi akcióterv is.

Miért döntöttünk a családvédelmi akcióterv bevezetése mellett? Azért, mert úgy látjuk, hogy további segítségre van szüksége a magyar családoknak, tudunk még hova előre lépni, és azért van erre lehetőségünk, mert a magyar emberek szorgalmának köszönhetően az ország gazdasági mozgástere megnőtt, van lehetőségünk arra, hogy még többet fordítsunk a családok támogatására. Felhívnám a figyelmet arra a számra, ami a költségvetési ráfordításainkat tükrözi az elmúlt években. 2010-ben, tisztelt képviselőtársaim, 960 milliárd forintot fordítottunk családtámogatásokra. Idén ez az összeg, 2019-ben meghaladja a 2000 milliárd forintot. Több mint duplájára tudtuk megemelni a családokra fordított költségvetési támogatások mértékét, és nem állunk meg itt sem. Látni fogják a jövő évi költségvetésben, hogy még ennél is több jut 2020-ban a magyar családoknak. Tehát évről évre növelni tudjuk a költségvetési ráfordításaink mértékét.

De úgy látjuk, hogy még mindig van hova előre lépni, ezért is döntött úgy a kormány, hogy bevezeti a családvédelmi akciótervet. A családvédelmi akcióterv, amit miniszterelnök úr februárban hirdetett meg, hét pontot tartalmaz. Ennek a hét pontnak az egyike a bölcsődefejlesztésekre vonatkozik, a bölcsődei hálózat további bővítésére. Vállaltuk azt, hogy a jelenlegi 50 ezerről 70 ezerre bővítjük a bölcsődei férőhelyek számát. Azonban nem a számokról szól ez a lépés, ez arról szól, hogy minden olyan családnak, ahol a szülők dolgoznak, és ahol pici gyermeket, három év alatti gyermeket nevelnek, és nem tudják a családon belül megoldani a gyermek felügyeletét, és nem szeretnének nagyon sokat fizetni olyan segítségért, amely a gyermek felügyeletében a család szolgálatára lehet, igénybe tudják venni a bölcsődei ellátást közel az otthonukhoz.

Ezért alakítottuk át a bölcsődei ellátás rendszerét, ezért tettük ezt többszereplőssé, ezért vezettük be a hagyományos bölcsődék mellett a minibölcsődéket, a családi bölcsődéket és a munkahelyi bölcsődéket is. Minél több lehetőséget szeretnénk adni a magyar családoknak arra, hogy el tudják helyezni akár ezeket a pici gyermekeiket is, ha dolgoznak, hiszen egyre többen dolgoznak Magyarországon.

Úgy látjuk, hogy a bölcsődei férőhelyek iránti igények egyre növekednek, ezért is döntöttünk úgy, hogy tovább fogjuk növelni a bölcsődei férőhelyek számát, hogy elérjük azt, hogy minden gyermek számára legyen megnyugtató bölcsődei elhelyezés Magyarországon, ahol erre igény van. Azt hozzátenném, hogy annak ellenére döntöttünk a további bővítés mellett, hogy a három év alatti gyermekek számát tekintve, ha ehhez viszonyítjuk a bölcsődei férőhelyek jelenlegi számát, akkor ez az arány ilyen magas még soha nem volt Magyarországon, mint amilyen most.

A családvédelmi akciótervnek ez tehát az első pontja. Van további négy olyan pont, amelyek július 1-jével indulnak el. Az egyik ilyen a babaváró támogatás. Ez egy olyan lehetőség a magyar fiataloknak, amilyenhez hasonló még soha nem volt Magyarországon, sőt mondhatom azt, hogy ilyen nemzetközi szinten sem létezik. A babaváró támogatás egy olyan mozgásteret ad a családalapítás előtt álló, a közös életüket kezdő fiataloknak, amelynek köszönhetően akkor és annyi gyermeket tudnak vállalni, amikor és amennyit szeretnének. Hiszen ez a célunk, minden fiatal számára lehetővé tenni azt, hogy akkor és annyi gyermeket vállaljon, amennyit szeretne.

A babaváró támogatás egy 10 millió forintos kamatmentes kölcsönként indul, de ha a gyermekek a tervezettnek megfelelően megszületnek, akkor akár teljes egészében támogatássá is válhat. Ez azt jelenti, hogy ezt a 10 millió, teljesen szabadon felhasználható forintot nem kell visszafizetniük egyáltalán. Tehát 10 millió forinttal több áll rendelkezésükre ahhoz, hogy el tudják kezdeni a közös életüket. Ez tehát a babaváró támogatás, amelynek elindításában július 1-jétől eltökéltek vagyunk, érje azt bármilyen támadás belföldről vagy külföldről.

Egy másik lehetőség a családvédelmi akciótervben a CSOK-kölcsön kiterjesztése. A CSOK, az otthonteremtési program rendkívül népszerű, nagyon sokan élnek ezzel a lehetőséggel, hiszen mindenki arra vágyik, hogy megfelelő otthont, megfelelő körülményeket biztosítson a családja számára. Azt látjuk, hogy nagy az igény a használt ingatlanok vásárlásához felvett CSOK iránt is. Azt is látjuk, hogy ha bevezetjük, márpedig július 1-jétől bevezetjük azt a lehetőséget, hogy a használt lakáshoz felvett CSOK, tehát vissza nem fizetendő támogatás mellé egy kedvezményes kölcsönt is kaphassanak az érintettek, akkor még többen tudnak önálló otthonhoz jutni, saját tulajdonú otthonhoz jutni. Ezért terjesztjük ki a kedvezményes, garantáltan 3 százalék alatti kamatozású CSOK-kölcsön lehetőségét a használt ingatlanok vásárlásához is. Ez is július 1-jével indul.

Gondolunk azokra is, akik a gyermeknevelés mellett jelzáloghiteleket kell hogy törlesszenek. Ezeknél a családoknál, ha újabb gyermeket vállalnak, akkor csökkentjük a fennálló jelzáloghitel összegét. Hiszen nagyon nehéz egy további gyermek vállalása mellett dönteni, ha tudják azt, hogy havonta még a hitel törlesztőrészleteit is ki kell gazdálkodniuk. Ezért, ha egy második gyermek érkezik a családba, akkor július 1-jétől, a július 1-je után született gyermekek után már a várandósság harmadik hónapjának lejárta után igényelhetik a fiatalok a fennálló jelzáloghitel 1 millió forintjának elengedését. Bővítjük a harmadik gyermek érkezésekor leírható összeget is. Ez annyit jelent, hogy ha jön a harmadik gyermek a családba, akkor 4 millió forinttal csökkenthetik a fennálló jelzáloghitel összegét.

Ez magyarul annyit jelent, hogy ha mondjuk, egy egygyermekes család még tervez további két gyermeket, akkor számíthatnak arra, hogy 5 millió forinttal kevesebbet kell majd törleszteniük a fennálló hiteleikből, és ez természetesen a CSOK-kölcsönre is vonatkozik. Ha kétgyermekes a család, akkor is számíthatnak arra, hogy további egy gyermek érkezésekor 4 millió forinttal kevesebbet, akik pedig negyedik, ötödik, hatodik további gyermekeket terveznek, további gyermekenként 1-1 millió forinttal csökkentjük a fennálló jelzáloghitelüket.

Szintén július 1-jével indul a családvédelmi akcióterv negyedik olyan pontja, illetve ha a bölcsődefejlesztéseket számítom, akkor az ötödik pontja, amely a nagycsaládosok autóvásárlásához nyújt segítséget. Ez annyit jelent, hogy azok a nagycsaládosok, akik egy legalább hétszemélyes személyautót vásárolnak, 2,5 millió forintot kaphatnak ehhez támogatásként, ha új személyautóról van szó, legalább hétszemélyes új személyautóról. Ez akkor is segítséget jelenthet, ha egy negyedik gyermeket tervez a család, és pontosan tudjuk, hogy négy gyermeket már nem lehet utaztatni egy klasszikus autóban, egy ötszemélyes személyautóban, ehhez kapnak segítséget ezek a nagycsaládosok.

De akinek van három gyermeke vagy próbált már három gyerekülést beszuszakolni a hátsó ülésre, az is pontosan tudja, hogy amikor a három gyerekülést kell betenni és a gyerekekhez, az egész családhoz kapcsolódó összes csomagot, akkor bizony szintén nagy segítség, ha ezt nem egy klasszikus személyautóba, hanem egy hétszemélyes személyautóba tehetik be. Ehhez kapnak segítséget, akár vásárláshoz, akár zárt végű lízinghez, tehát lízingeléshez a családok július 1jétől.

Van még két pontja a családvédelmi akciótervnek, amely jövő év január 1-jével indul. Itt azokra gondolunk egyrészt, akik legalább négy gyermeket nevelő édesanyák, akik legalább négy gyermeket vállaltak életük során és neveltek fel, megkapják jövő év január 1-jétől a teljes személyijövedelemadó-mentességet. Ehhez a lehetőséghez hasonló nincsen sehol a világon. Ez annyit jelent, hogy azok az édesanyák, akik legalább négy gyermeket felneveltek, nem kell hogy fizessenek személyi jövedelemadót egész életükben. Ezt a lehetőséget kínáljuk jövő év január 1-jétől, amely egyrészt egy nagyobb anyagi mozgásteret, egy nagyobb biztonságot jelent ezeknek a szülőknek, ezeknek a családoknak, másrészt pedig egy elismerést a közösség részéről: jelezzük azt, milyen értékes számunkra az a szolgálat, amit ők a négy gyermek vállalásával, nevelésével elvégeztek.

És van még egy lehetőség a családvédelmi akciótervben, amelyről a mostani törvénymódosítás is szól. Ez a nagyszülői gyed bevezetése. Jövő év január 1-jétől a nagyszülők is gyedre mehetnek a gyermekekkel bizonyos feltételek fennállása esetén, amennyiben az Országgyűlés a törvénymódosító javaslatokat elfogadja. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy segítsünk azoknak a családoknak, ahol vagy mind a két szülő dolgozik egy kisgyermek mellett, és nincsen más segítség, amit igénybe tudnának venni, viszont ott vannak a nagyszülők vagy legalább egy nagyszülő, aki aktívan bekapcsolódna a gyermek nevelésébe, vagy akár olyan egyszülős családoknak is segítséget nyújthat, ahol az egyedül nevelő szülő dolgozik, korán visszatér a munkahelyére, és van egy olyan nagymama vagy nagypapa, aki részt vállalna a kisgyermek otthoni nevelésében.

(10.30)

Ott lesz a bölcsődei férőhely is mint lehetőség, de ha a nagyszülők készen állnak erre és szívesen veszik ki a részüket az unokák neveléséből, akkor ennek is szeretnénk a feltételeit megteremteni. Ezért kérem, hogy támogassák a mostani törvénymódosító javaslatot, amely a nagyszülői gyed bevezetéséhez adja meg a jogszabályi lehetőségeket.

Ez a törvényjavaslat a következő két törvény módosítását tartalmazza: ez a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény, illetve az egyes szociális, gyermekvédelmi tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2018. évi CXVII. törvény. Ezt a két törvényt módosítanánk annak érdekében, hogy jövő év január 1jétől a nagymamák, nagypapák, valamelyikük otthon maradhasson az unokával, ha erre igényük van és lehetőségük van.

A nagyszülői gyed azt a lehetőséget teremti meg, hogy az unoka kétéves koráig  ha ikerunokákról van szó, akkor az ikrek hároméves koráig  valamelyik nagyszülő otthon maradhasson, igénybe vehesse a gyed lehetőségét. A jogszabály-módosítások egyrészt fogalmakat tisztáznak, másrészt kibővítik a rendelkezésre álló lehetőségek körét, hiszen jelenleg a nagyszülők nem mehetnek el gyedre az unokák után.

Vannak bizonyos feltételei is annak, hogy a nagyszülők igénybe vehessék majd a nagyszülői gyedet. Leginkább az a feltétel, hogy ez egy közös igény legyen a család részéről; hogy ez legyen az a lehetőség, amire a szülők is vágynak és a nagyszülő is, és a gyermeknek ez a legnagyobb érdeke. Ezért tehát azt szabjuk feltételül, hogy a szülők ebbéli szándékukat nyilvánítsák ki, illetve hogy a szülők is jogosultak legyenek a gyedre. Tehát azok a szülők tudják átadni az ő gyedre való jogosultságukat a nagyszülőknek, akik maguk is gyedjogosultsággal rendelkeznek.

Milyen feltételek vannak még? A nagyszülőnek is kell gyedjogosultsággal rendelkeznie. Ez tehát annyit jelent, hogy a gyermek születését megelőző két éven belül legalább 365 napon át biztosítottnak kell lenni a nagyszülőnek. Ez praktikusan annyit jelent, hogy dolgozó nagyszülőknek, akik az előző években is dolgoztak, nyílik meg a nagyszülői gyed lehetősége.

Feltétel az is, hogy a gyermeknek mind a két szülője  ha a gyermekét egyedül nevelő szülőről van szó, akkor természetesen az a szülő  dolgozzon, tehát keresőtevékenységet végezzen.

Az is egy feltétel, hogy a gyermek gondozása a nagyszülői gyed igénybevétele esetén a szülő háztartásában történjen. Ez a gyakorlati életben azt jelenti, hogy természetesen a nagymama vagy a nagypapa elviheti magához napközben a gyereket, de alapvetően a kisgyermeknek, az unokának a szülőkkel kell élnie.

Feltétel az is, hogy a szülők vagy a gyermekét egyedül nevelő szülő nyilatkozzon, nyilatkozzanak arról, hogy hozzájárulnak a gyermekgondozási díjnak a nagyszülő általi igénybevételéhez.

Az is feltétel, hogy erre a gyermekre tekintettel másnak ne biztosítsanak, ne folyósítsanak a gyermekgondozáshoz kapcsolódó ellátást. Tehát ilyenkor a nagyszülő lesz jogosult erre az ellátásra.

A nagyszülő számára csak az otthon való munkavégzést tesszük lehetővé. Tehát az nem lehetőség, hogy a nagymama vagy a nagypapa elmegy nagyszülői gyedre, és utána bölcsődébe adja az unokát, és ő elmegy dolgozni. Ez a nagyszülői gyed nem erről szól. Ez arról szól, hogy tényleg olyan nagymamák, nagypapák kapjanak segítséget, akik aktívan kiveszik a részüket az unoka neveléséből. Tehát ilyenkor a nagyszülő  a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama alatt  nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés az otthonában történik. Tehát az otthonában dolgozhat.

Az is feltétel, hogy ne nyugdíjas nagyszülőkről legyen szó. Tehát nyugellátásban vagy ehhez hasonló ellátásban nem részesülhetnek a nagyszülők a nagyszülői gyed folyósítása alatt. Tehát ez a lehetőség a munkaerőpiaci értelemben aktív nagyszülőknek jár, ők élhetnek azzal a lehetőséggel, hogy otthon maradnak az unokák valamelyikével.

Azt is rögzíti a jogszabályjavaslat, hogy a nagyszülő több unoka után többszörösen is igénybe vehesse a nagyszülői gyedet. Ez annyit jelent, hogy ha, mondjuk, két vagy három unokával lenne párhuzamosan nagyszülői gyeden otthon az illető nagyszülő, akkor a többszörösét, két- vagy háromszorosát is megkaphatja havonta a nagyszülői gyed összegének. Tehát minden nevelt unoka után ellátásra, illetve annyiszoros ellátásra jogosult.

Ez tehát az a javaslat, amiben kérem a támogatásukat; ez tehát az a törvénymódosító javaslat, amely lehetővé teszi azt, hogy jövő év január 1-jétől a nagyszülők is otthon lehessenek az unokákkal, így segítsék azokat a szülőket, akik pici gyermekeket nevelnek, és közben korán visszatérnek a munkaerőpiacra. Én bízom benne, hogy sokan fognak élni ezzel a lehetőséggel, hiszen gondoljanak bele, hogy a nagyszülői gyed egy átlagfizetés esetén 208 ezer forintos havi támogatást jelent, tehát 208 ezer forintos támogatás fejében tud az a nagyszülő az unokájával otthon lenni. És ez azt jelenti, hogy utána ugyanúgy visszatérhet a munkaerőpiacra, ha így kívánja. De mivel a nyugdíj szempontjából jogosultsági időnek minősül majd ez a gyermekkel, unokával otthon töltött időszak, természetesen utána nyugdíjba vonulhat úgy, hogy ezt az időszakot is be tudja számítani a nyugdíjba vonuláshoz szükséges időszakhoz.

Én abban bízom, hogy ennek a törvénymódosító javaslatnak az elfogadásával ismételten egy lépést tudunk tenni a családbarát Magyarország irányába, ismét növelni tudjuk a családoknak nyújtott támogatás összegét. És én abban bízom, hogy a családtámogatások végre jelenthetnek egy olyan kérdést Magyarországon, amelyben nemcsak a magyar emberek, nemcsak a választóink között van konszenzus, egyetértés, nemzeti egyetértés, hanem a parlamenti pártok között is ki tud alakulni egy olyan támogatás, amellyel nem megakadályozzák azt, hogy még többet tudjunk adni a családoknak, hanem segítik azt.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok soraiból.)