Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

FONT SÁNDOR, a Fidesz képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az államtitkár úr által ismertetett törvényjavaslat egy ’93 óta élő állattenyésztési törvény aktualizálását jelenti, 26 év után nyúlunk ehhez a területhez, valamint egy EU-jogharmonizációs kötelezettségnek próbálunk eleget tenni; a tenyészállatok szaporítóanyagainak felhasználásáról és egyéb rendelkezésekről 2016-ban született meg egy EU-s jogszabály, amelyet a tagállamoknak harmonizálni kell. Többek között ezt a célt szolgálja a benyújtott törvénytervezet. Nyilvánvaló, hogy olyan célokat fogalmazunk meg az állattenyésztési törvényben, amely az állatgenetikai erőforrások védelmére irányul, emellett viszont szeretnénk, hogy a biodiverzitás fenntartható legyen, megvalósítható legyen az agrártermelés célja, és biztosítható legyen a termelés folytonossága, annak folyamata. Ez egy összetett feladat, ennek érdekében, hogy mindezeket a célokat meg tudjuk valósítani, iránymutatások, előírások, tiltások szerepelnek az előterjesztésben. Ahogy az államtitkár úr is említette, komoly előkészületek történtek, szokásunknak megfelelően az állattenyésztő szervezetek, a védett és őshonos állatokat fenntartó szervezetek bevonásával történt az előterjesztés megvalósítása. Természetesen elképzelhető, hogy apró részletekben még pontosítani kell, de úgy gondoljuk, és ha a híreket figyelték, tudják, hogy nem volt olyan felszólaló érintett állattenyésztő, őshonos állatokat tartó, aki ezzel az irányvonallal ne értene egyet. Tehát úgy gondoljuk, hogy az érintettek körében is befogadásra fog kerülni, amennyiben a parlament is elfogadja az előterjesztést.

Hadd hívjam fel a figyelmet az 1. § (2) és (3) bekezdésére. Így szól a (2) bekezdés: „Mezőgazdasági célból géntechnológiával módosított állatfajtát előállítani tilos.” A (3) bekezdés is nagyon fontos, úgy gondolom, a magyar mezőgazdaság és állattartás szempontjából: „Állatot klónozni  ha törvény eltérően nem rendelkezik  tilos.” Ezt a két bekezdést azért emeltem ki külön, mert közismert, hogy Magyarország 2006 óta élen jár abban, hogy a GMO-s, genetikailag módosított növényi szervek szaporítóanyagait nem használhatjuk fel, nem folytathatunk ilyen növénytermesztést.

Ennek a sikerei most már elég szépen látszódnak, hiszen abszolút bizonysággal tudjuk garantálni, hogy az itt termelt növényfajták ilyenek. Tehát akik ezt vásárolják, nagyon nagy exportőrök vagyunk, ezt a bizonyosságot kérik, sőt most már egyre többen kérik, mert a lakosok, a fogyasztók döntő többségükben GMO-mentes élelmiszert szeretnének fogyasztani. Ezt a trendet látjuk. Tehát egy rendkívül fontos döntés volt, hogy a növénytermesztés területén ezt a tiltást megtettük.

Itt megerősítésre kerül, hogy mezőgazdasági célból géntechnológiával módosított állatfajt előállítani tilos. Ez a társa ennek a magyar álláspontnak. Hadd említsem meg, hogy van egy problémánk. Ugyan Magyarországon tilos a GMO-s növénytermesztés, de ilyen termékek importja nem tilos, nem tehetjük meg az áruk szabad áramlása elvének megsértése nélkül, hogy ezt tiltanánk. Nem is tiltjuk, nem tilos, tehát GMO-s növényt, szaporítóanyagot, takarmányozási célú anyagokat be lehet hozni, és vannak, akik ezt fel is használják.

Ennek az a következménye, hogy ha a Magyarországon nevelt állatok GMO-s takarmányt fogyasztanak, akkor az ebből készült feldolgozott húskészítmények nem jelölhetők GMO-mentesnek. Most már negyedik vagy ötödik éve az Agrárminisztérium a Fidesz-KDNP-frakció nagy támogatásával azt tűzte ki célul, hogy a GMO-s import takarmányanyagot kiváltjuk Magyarországon termelt, nagymértékben fehérjeigényű takarmányanyagokra.

Mondhatnám azt, hogy a kezdő lépések megtörténtek. Nagy meglepetéseket tartogatott ez a programunk. Csak hogy megjegyezzem: felfuttattuk a szója magyarországi termesztését külön támogatással, mert a szója lenne az egyik legjobban felhasználható növényi fehérje az állatok etetésére. Ugyanakkor olyan jól sikerült ez a programunk, mert GMO-mentes szóját állítunk elő Magyarországon, a világban már alig állít elő valaki GMO-mentes szóját, hogy 30 százalékkal drágábban lehet eladni a világpiacon. Ennek az lett az eredménye, hogy a teljes, Magyarországon termelt GMO-mentes szóját exportálták a termelők, tehát nem Magyarországon került felhasználásra állatok etetésére.

Mondhatnám azt, hogy az egyik oldalon ez nagy siker, de szembekerültünk egy másik feladattal, amit meg kell oldanunk. Ha ez sikerülne, hogy a Magyarországon felnevelt állatokat GMO-mentes takarmánnyal etetnénk, akkor a világon mi lennénk az első olyan ország, amely mind a növénytermesztésben igazolhatja a GMO-mentességet, mind az állattenyésztésben, és ezek után az állatokból feldolgozott élelmiszerek kapcsán is igazolhatnánk a GMO-mentességet.

Ez egy olyan piaci pozíció, amelyet egyelőre még semelyik más ország nem ért el.

(15.20)

Ezt azért elemeztem talán mélyebben is ki a törvény egyéb részeihez képest, mert egy csendes mondat az, hogy mezőgazdasági célból géntechnológiával állatfajtát előállítani tilos. Amúgy is óriási viták, etikai és morális vita zajlik ekörül. De mi pontosan az ellentettjét akarjuk. Nemhogy ilyen állatfajtát nem szeretnénk előállítani, hanem még etetni sem szeretnénk GMO-s takarmánnyal a magyarországi hagyományos módon nevelt állatokat. S természetesen itt kapcsolódik ehhez az őshonos állatfajtáink nevelése. Külön genetikai szétválasztási, kutatási programok vannak. Például a Kiskunsági Nemzeti Park területén szürkemarha- és bivalyállományokkal rendkívül kecsegtető adatok vannak, nagyon szép fizikai adottságú területek vannak, hogy ezek az őshonos állataink ezt a területet éljék, és ott ezeket a genetikai fejlesztéseket megvalósítsuk. A törvény többek között pontosan ezeknek a genetikai szaporítóanyagoknak a kezeléséről, használatáról, védelméről szól.

Én úgy gondolom a Fidesz-frakció nevében, hogy a törvénytervezet összességében mindazokat a célokat teljesíti, amiket fontosnak tartunk a magyarországi állattenyésztés további magas színvonala és a világon egyre inkább értékelt magyar állattenyésztés szempontjából. Az állatgenetikai erőforrásokat szeretnénk megerősíteni, az állati szaporítóanyagok használatának tisztázását, ha kell, tiltását és engedélyezését, hogy milyen módozatban tehetik ezt meg mindazok, akik ilyen területen dolgoznak és vállalkoznak. S nyilvánvaló, hogy a tenyésztési munkát és a tenyésztői szervezetek munkáját is szeretnénk elősegíteni. Erre utalnak további javaslatok, mondatok, törvényi szövegezések, amelyek, mint említettem, az érintett tenyésztői szervezetek bevonásával készültek.

Ezért úgy gondolom, nyugodt szívvel ajánlhatjuk és támogathatjuk a kormány és az Agrárminisztérium előterjesztését, és azt majd meg szeretnénk szavazni. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a Fidesz soraiban.)