Felszólalás adatai

DR. RUBOVSZKY GYÖRGY (Fidesz), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Az 1988. évi VI. törvény a gazdasági társaságokkal kapcsolatban már ismert olyan korlátozásokat, amelyek a belföldi részvénytársaságok esetében a személyi átfedéseket, vagyis a tisztségviselést és a felügyelőtanácsi tagságot kizárták. Ez a külföldi társaságok tekintetében nem volt rendezve. A most hatályos, 1997. évi CXLIV. törvény, amely 1998 júniusában lépett hatályba, egy olyan általános rendelkezést hozott, amely szerint a törvény 294. § (2) bekezdése az alábbi összeférhetetlenségi szabályt alkalmazza: ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az uralkodó tag és az ellenőrző társaság vezető tisztségviselője, illetve felügyelőbizottságának tagja.

Ez a kérdés számtalan problémát vet fel, különös tekintettel a külföldiek magyarországi befektetésével kapcsolatban. Kizárja a külföldieket, a külföldi társaságokat abból, hogy a Magyarországon létesített, ellenőrzött gazdasági társaságokban akár igazgatótanácsi, akár felügyelőbizottsági tagsággal a tulajdonosi ellenőrzési jogaikat gyakorolhassák.

A két törvény, tehát a korábbi Gt. és a most hatályos jogszabály között még van egy olyan különbség is, nemcsak a külföldi és a belföldi társaságokkal kapcsolatos megszorításban, hanem a régi Gt. kizárólag az ellenőrzött részvénytársaságokra írta alá ezt a tilalmat, a most hatályos jogszabályunk viszont ezt minden, jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaságra kiterjesztette, így a korlátolt felelősségű társaságokra is.

A gyakorlat bebizonyította, hogy az 1997. évi CXLIV. törvénybe számtalan olyan hiba csúszott, ami akkor nem derült ki, a megalkotásnál talán nem kellő körültekintéssel lett a jogszabály megszövegezve. Ilyen már volt 1998 őszén, amikor szintén a részvénytársaságokkal kapcsolatban önálló képviselői indítványként került előterjesztésre a törvény módosítása.

Erre csupán csak azért hívom fel a figyelmet, mert én akkor ezt a javaslatomat annak az önálló képviselői indítványnak a módosító javaslataként terjesztettem elő, de megvizsgálva az egész előterjesztést, rá kellett döbbennem, hogy igenis, ez a Házszabály szerint nem alkalmazható, mert nincs meg az az összefüggés, amely a megnyitás ellenére lehetőséget biztosítana a módosító javaslat előterjesztésére.

Ezért alakult ki az a furcsa helyzet, hogy épphogy befejezte a tisztelt Ház a korábbi önálló képviselői indítvány fölötti vitát, máris előterjesztettem ezt a törvényjavaslatomat, vagyis az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabály törlését.

Tisztelt Országgyűlés! El kell még mondanom azt, hogy ezzel kapcsolatban tudomásomra jutott, hogy a Magyar Bankszövetség még 1998 őszén az Igazságügyi Minisztériumban kezdeményezte nemcsak az általam megcélzott szabály megváltoztatását, hanem még két hasonló szabály módosítását is.

Az Igazságügyi Minisztérium akkor arra az álláspontra helyezkedett, hogy túl friss a törvény ahhoz, hogy ennek a módosításába most belemenjen.

Én tökéletesen megértem és el is fogadom ezt az álláspontot, és mégis, ennek ellenére előterjesztettem képviselői indítványomat, aminek megmondanám röviden, mi a gyakorlati indoka:

1999. május 1-jéig kell megalkotni a gazdasági társaságoknak az alapító okirat, illetve társasági szerződés azon módosításait, amelyek az új törvényre való tekintettel eltérnek a régitől. Ilyen körülmények között május 1-jéig meg kell alkotniuk azokat a módosításokat, amelyek ezt az előbb hivatkozott összeférhetetlenségi szabályt beépítik a társasági szerződésekbe vagy alapító okiratokba. Ezt szeretném én megelőzni, tehát hogy erre a módosításra ne kerüljön sor, ezért terjesztettem elő, és ezért tartom fenn változatlanul önálló képviselői indítványomat.

Nagyon röviden szeretném tájékoztatásul elmondani, hogy úgy a gazdasági bizottságban, mint az alkotmány- és igazságügyi bizottságban, az általános vitára való alkalmasság tekintetében megtartott vitán mint előterjesztő, részt vettem. A gazdasági bizottsági vitának nem az volt a lényege, hogy ezt a szabályt, vagyis az általam előterjesztett módosítást a bizottság tagjai ne támogatnák, hanem az volt az általános álláspont, hogy számtalan olyan problémát tudnak még, amiket jó lenne egyszerre rendezni.

Az előbb hivatkozott módosítási határidők miatt nincs lehetőségem arra, hogy tovább várjak. Úgy ítélem meg, hogy ennek mindenképpen menni kell annak érdekében, hogy elkerülhető legyen az a szerencsétlen lépés, amit a ma hatályos törvény a társaságoknak előír.

Az alkotmányügyi bizottság is hasonló álláspontra helyezkedett, azzal, hogy felkérte az Igazságügyi Minisztérium jelen lévő képviselőjét, hogy a minisztériumon belül tájékozódjanak, és az egyéb problémás kérdéseket egy átfogó rendezéssel oldják meg. Ezen megjegyzés ellenére az alkotmány- és igazságügyi bizottság 30 igenes szavazatával támogatta a társasági törvény módosítását.

Tisztelettel ezen indokok alapján terjesztem elő önálló képviselői indítványomat.

Kérem a tisztelt Házat, szíveskedjen lefolytatni a vitát, és a vita eredményeként a törvény módosítását elfogadni.

Köszönöm a figyelmüket. (Taps.)