Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Ház! Nagyon fontos javaslat van a tisztelt Ház előtt. (Több képviselő beszélget, illetve távozik az ülésteremből. ‑ Folyamatos zaj.) Az Igazságügyi bizottság nem támogatta azt, hogy a parlament foglalkozni tudjon ezzel a témával. Úgyhogy annak ellenére, hogy itt mindenki félig felállva távozik a teremből, annak ellenére megpróbálom kifejteni, hogy miért gondoljuk azt, hogy ennek a Btk.-módosításnak az Országgyűlés elé kellene kerülnie.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

A közelmúltban történt… (Folyamatos zaj. ‑ Köz­beszólások a Jobbik soraiból: Állj meg!) Elnök úr, ha tudna egy kis (Közbekiáltás a Jobbik soraiból: Állítsa vissza az órát, elnök úr! ‑ Az elnök csenget.) nyugalmat biztosítani.

ELNÖK: Köszöntöm képviselőtársaimat. Kérem tisztelt képviselőtársaimat, akik halaszthatatlan közfeladat ellátása miatt távoznak a teremből, ezt tegyék minél rövidebb idő alatt és minél nagyobb csendben. Képviselő úr, tegyünk egy próbát, termé­szetesen az időt beszámítjuk.

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Az előterjesztett javaslat (Zaj. ‑ Az elnök csenget.) a „fagyállós borosgazda” ügy néven elhíresült esetre próbál reagálni. Bár el kell mond­jam önöknek, hogy nem csak erre az esetre alkal­maz­ható, tehát nem arról van szó, hogy egy esetre sze­retnénk Btk.-módosítást kezdeményezni. Arról van szó, hogy ez az ügy egy olyan rendszertani hibát tárt fel, amit jogalkotóként is meg kell oldanunk. Emlékeztetném önöket, hogy a borosgazda 7 évet kapott első fokon, és a bíróság azt is meglebegtette, hogy akár életfogytig tartó szabadságvesztéssel is büntethető lenne az ügy.

(14.30)

Itt felmerült az előre kitervelt, aljas indokból elkövetett emberölés lehetősége is.

Úgy gondolom, ha ilyen ítéletek születhetnek, akkor a jogszabálynak is rossznak kell lennie, márpedig a jogszabályok, úgy tűnik, nem jók, hiszen ebben az ügyben, bár még nem jogerős az ítélet, és egyéb ügyekben láthattuk, hogy a törvények megváltoztatása kell ahhoz, hogy teljesen egyértelmű legyen mindenki számára, hogy aki megvédi a tulajdonát, illetve akinek a tulajdona területén egy betolakodó, egy betörő (Folyamatos zaj. ‑ Az elnök csenget.) ‑ kö­szönöm, elnök úr ‑ sérelmet szenved, akkor ezt a betörőnek kelljen elszenvednie, és ne annak, aki a tulajdonában van, illetve a tulajdonát védi.

Nem lehet életfogytig tartó börtönbüntetéssel fenyegetni azokat az embereket, ijesztgetni azokat, akik a tulajdonukat meg szeretnék védeni. A világon sokféle módszer van: van, ahol az állam azt mondja az állampolgárainak, hogy ne tartsanak fegyvert, ne védjék meg magukat, viszont megvédi őket az állam, és vannak olyan helyek is, ahova az állam nem tud elérni, és azt mondja ebben az esetben, hogy nem tudlak megvédeni, viszont a lehetőséget megadom, hogy a saját területedet megvédd. Magyarországon egy ilyen speciális helyzetet találhatunk, amikor az állam sajnos nem védi meg az állampolgárait, de ha ők ezt megteszik az állam helyett, akkor nagyon súlyos büntetéseket helyeznek kilátásba.

A bizottsági vita során az is kiderült számomra, hogy ha valakinek jó ügyvédje van, akkor a hasonló eseteket megúszhatja, de nem gondolom, hogy az lenne a megoldás, hogy akinek viszont nincs pénze megfelelő ügyvédre, akkor az súlyos börtönbüntetés elé nézhet.

Ahogy elmondtam, a beterjesztett indítványunk nemcsak a fagyállós borosgazda esetére alkalmazható; azt az üzenetet hordozza, hogy ne annak kelljen félni, aki a saját területén belül vagy védekezik, vagy a saját, általa tulajdonolt eszközök okoznak a támadónak a sérelmet. A konkrét javaslatunk arra vonatkozik, hogy ne legyen büntethető az, akinek a magánlakásában, illetve egyéb bekerített helyiségében, illetőleg az ezekhez tartozó szintén bekerített területen tartott eszköz okoz a jogtalan támadónak olyan sérelmet, ami a jogtalan támadás nélkül nem következett volna be.

Fontos hangsúlyozni, hogy itt nem a megelőző védelmi eszközök telepítéséről van szó, hanem arról az esetkörről, amikor valaki például egy pálinkásüvegben hígítót tart ‑ mert miért ne tehetné meg a saját területén ‑, vagy valaki kiszerelte a gépjárművéből a féket, akkor ne kelljen azon aggódni, hogy ha valaki betör hozzá, ellopja a gépjárművét, és utána valamiféle, akár halálos balesetet szenved, akkor neki kelljen azon aggódni, hogy esetleg valaki azt akarja bizonyítani, hogy ő azért szerelte ki a féket abból a gépjárműből, mert elege lett abból, hogy mondjuk, az előző gépjárműveit ellopták, és így próbált a támadóknak üzenni. Lehet, hogy egyébként nem ez volt a szándéka, de a félelem és az aggódás felütheti a fejét abban az esetben, hogy mi történik, ha én a saját területemen, a saját bekerített területemen nem úgy helyezek el egy eszközt, vagy különböző ‑ és nem védelmi eszközökről beszélünk - esz­közök egy jogtalan támadónak milyen sérelmet okozhatnak, és eljuthatnunk oda, hogy annak kell táblákat kihelyezni a saját területén belül, aki nem akar hosszú, akár életfogytig tartó börtönbüntetések elszenvedője lenni.

Ezt meg kell változtatni, ez a javaslat erre alkalmas. Ha módosító javaslatokat kívánnak beterjeszteni, állunk elébe. Azt szeretnénk, hogy az Országgyűlés vegye napirendjére ezt a nagyon fontos javaslatot, és születhessen döntés, hogy ezeket az ügyeket meg tudjuk előzni. Elnök úr, köszönöm szépen. (Taps a Jobbik soraiban.)