Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Az LMP képviselőcsoportjából Sallai R. Benedek képviselő úr jelentkezett napirend előtti felszólalásra: „Miért kellenek további módosítások a 2015. évi költségvetéshez?” címmel. Megadom a szót. Parancsoljon, képviselő úr!

SALLAI R. BENEDEK (LMP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Ott folytatnám, ahol Czomba államtitkár úr részben abbahagyta. Elmondta azt, hogy bizonyos régióiban az országnak egyszerre jelentkezik a közmunka iránti igény és a munkaerőhiány, és azt mondta, hogy ez egy jó irány.

Nem, egyáltalán nem jó irány, pont azért, mert ez mutatja annak a csődjét, hogy a közmunkaprogram nem alkalmas arra, hogy a munka világába visszavezesse a közmunkában részt vevőket, és én arról szerettem volna egy picit beszélni, hogy hová is vezet és milyen tendencia is az, amit 2010 óta tapasztalhatunk Magyarországon, mindez a foglalkoztatáspolitika, mindez a költségvetés.

Elsőként is konstruktív ellenzéki képviselőként én örömmel fogadom a kormány belátó magatartását, mondjuk, az alapítványi iskolák finanszírozásával kapcsolatban vagy az internetadóval kapcsolatban, de úgy érzem, hogy ez nagyon-nagyon kevés még, és lényegesen több, sokkal nagyobb, strukturálisabb átalakításra lenne szükség Magyarország 2015. évi költségvetésében.

Miért is állítom ezt, és miért is mondom ezt? Először is a társadalomnak ez a költségvetés, ez a foglalkoztatáspolitika egy olyan eredményt hozott, hogy 2013-ban már a társadalmi szétszakadás, tehát a középbérek tekintetében ? az eltérések a szegénység, illetve a jómódúak irányába ? Görögország után a másodikak lettünk Magyarországon. Megszűnt a középosztály, megszűnt a polgári réteg, aminek a képviseletét ez a kormány felvállalta. Görögország után a második helyen állunk ebben a tekintetben.

Szintén 2013-as európai uniós jelentés, ami arról szól, hogy hogyan változott a szegénység az Unióban, és a középbérek alatti, tehát Magyarországon 2013-ban a 109 ezer forint nettó jövedelem alatti bérezés tekintetében hogyan áll az ország. Megállapítható, hogy 3,3 millió ember keres Magyarországon kevesebb pénzt, mint a mediánbér 60 százaléka. Tehát ez azt jelenti, hogy 65 ezer forint alatti jövedelem a meghatározó, és ebben Bulgária, Románia, Görögország van előttünk. Ez is egy európai uniós jelentés, ami azt mutatja, hogy bizony rosszul használjuk föl az erőforrásainkat.

A legbeszédesebb viszont mégis az a jelentés, ami minden évben megjelenik világboldogsági jelentés néven, és számos paramétert vizsgál, az emberek egészségi helyzetét, a jövőképét, reményeit, azt, hogy milyennek érzi a biztonságot a demokráciában, milyennek érzi a jövedelmének a lehetőségeit. Ebben a tekintetben Magyarország 2013-ban a 110. helyre szorult ? ezer főt kérdeztek meg Magyarországon ?, a 110. helyen Irakkal, Szerbiával, Bangladessel, Laosszal, Palesztinával és Iránnal vagyunk egy bolyban. Tehát ezek a jelentések ezt eredményezik.

Természetesen, ha tovább szeretném ezt árnyalni és bemutatni, akkor elmondhatom azt, hogy Európában a mai napig abban a négy országban vagyunk, ahol az ezer főre eső öngyilkosságok száma 17-32 között van, a legmagasabb továbbra is Európában. Ha azt nézzük meg, hogy mindez milyen társadalmat eredményez, akkor elmondhatom, hogy Európában a szív- és érrendszeri megbetegedések tekintetében a 4. helyen vagyunk Bulgária, Románia és Macedónia mögött, a szívinfarktus tekintetében a 2. helyen, míg rák tekintetében a 3. helyen.

Tehát gyakorlatilag ezek a mutatók azok, amelyeknek véleményem szerint mérnie kellene azt, hogy egy ország eredménye milyen, hogy egy országnak a költségvetése, saját tevékenysége megítéléséhez a kormánynak milyen indikátorokat kellene használnia, és nem pedig azok a számokkal való zsonglőrködések, amelyek folyamatosan egy javuló képet mutatnak be az országról.

Most a költségvetés tárgyalásának az időszakában azért érzem ezt fontosnak, mert jó lenne arról beszélni, hogy a kétharmad mire hatalmazza fel a kormánypárti képviselőket és mire teremt lehetőséget, mert nem gondolom azt, hogy a kormánypárti képviselők többsége rosszat akarna, csak azt gondolom, hogy nem megfelelő indikátorokat használ arra, hogy mit is célozzanak Magyarországon.

Mindaddig, ameddig nem változik annak a szemlélete, hogy Magyarországon a társadalom többségének romlanak a lehetőségei, gyerekek sokasága nem jut el nyaralni nyaranta, gyerekek sokasága soha nem találkozik hegyekkel, alföldi gyerekek sokasága nem találkozik hegyekkel, hegyekben lakó gyerekek sokasága nem találkozik folyókkal, nem jutnak el strandokra, addig hiába beszélünk bármilyen mutatókról, addig a költségvetés rossz.

Mindaddig, ameddig a sportági koncepciókra milliárdokat költünk, ameddig a Hungaroring támogatására milliárdokat költünk, ameddig a Red Bull támogatására fordítunk forrásokat, addig ez a költségvetés nem fogja Magyarország lakosságának az érdekeit szolgálni, és ehhez kellene egy strukturális, komoly változás a költségvetés szemléletében. Köszönöm szépen a szót.

ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. A kormány nevében az elhangzottakra a választ Tállai András államtitkár úrtól fogjuk hallani. Parancsoljon, államtitkár úr!

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Bár napirend előtti felszólalásának azt a címet adta, hogy „Miért kellenek további módosítások a 2015. évi költségvetéshez?”, erről egyetlen szót sem sikerült elmondani, viszont statisztikai gyűjteményeket hallhattunk arról, hogy hogyan is áll az ország.

Ha megengedi, ön 2010 óta tendenciákról beszélt, akkor én is arról fogok. Tehát 2010-ben Magyarország lényegében morálisan, pénzügyileg, gazdaságilag a csőd szélén, vagy mondhatjuk azt is, hogy csődben volt. A költségvetés hiánya 10 százalékos volt, az eladósodás az azt megelőző 8 évben a GDP több mint 30 százalékával növekedett, és már 80 százalék fölött állt, az ország minden tekintetben lecsúszott, az azt megelőző nyolcéves szocialista kormányzásnak köszönhetően.

Nehéz helyzetben vette át valóban (Gőgös Zoltán: Nem unod még?) az akkori kormány az ország irányítását, de nézzük meg, hogy milyen eredményeket tudott felmutatni az elmúlt négy évben.

Például az egyik legnagyobb társadalmi probléma a devizahitelesek problémája, mindennapi kérdés a parlamentben is, hiszen végleges megoldás előtt állunk. (Szabó Sándor: Szégyen, amit ebben csináltok!) Ezen a héten születnek meg a törvényjavaslatok, amelyek a parlament elé fognak kerülni, és a jövő év végéig teljes egészében kikerül a hitelezés rendszeréből a devizahitel rendszere.

De kikerült Magyarország a túlzottdeficit-eljárásból is, ami 2010-ben még elég hihetetlen dolognak tűnt, hiszen 2013. július 1-jétől kilencéves „tagság” után a kormány ki tudta hozni az országot és így az ország iránti bizalmat növelni. (Szabó Sándor: Ez komoly?)

De a foglalkoztatás terén is jelentős eredményeket tud felmutatni az ország. Egyrészt az európai uniós statisztikákat tekintve több csúcsot is döntünk, így a női foglalkoztatás, a fiatalok foglalkoztatása vagy a munkanélküliség csökkenése terén. Több mint százezerrel csökkent a munkanélküliek száma, és már közel 4 millió 200 ezer embernek van munkája Magyarországon, ami 3 millió 800 ezer körül volt 2010-ben, a kormányváltáskor.

(9.20)

Ha ezeket az eredményeket a hazai ellenzék nem is ismeri el, de azért az Európai Bizottság mindenképpen elismeri azzal, hogy Magyarország kilátásait, gazdasági kilátásait mind 2014-re, mind 2015-re módosítja. De az IMF is elismerte, valószínűleg Magyarország példáján, hogy az a féle megszorítási politika, amit Magyarországnak is ajánlott hitelért cserébe, nem vezetett eredményre. Ezt beismerte az IMF, és ezeket a tanácsokat már nem fogja adni más országoknak. Ezt ők maguk mondták. De a londoni elemzők is megfontolják Magyarország felminősítését, tehát igenis Magyarországon az elmúlt négy évben, az elmúlt négy év kormányzása alatt komoly gazdasági eredményeket sikerült felmutatni.

Ennek az az eredménye, hogy a 2015-ös költségvetés tervezése teljes egészében megfelel egyrészt az európai uniós elvárásoknak, másrészt pedig a kormányzati célok tekintetében, a makroszámok tekintetében is megfelelő módon történt. Így a hiánycél a GDP 2,4 százalékára tehető, az államadósság 75,4 százalékon fog megállni 2015 végére, míg a gazdasági növekedés 2,5 százalékot, az éves infláció pedig 1,8 százalékot fog jelenteni a 2015. évi költségvetésben.

Mindenképpen fontos, hogy a jövő évi költségvetés a gazdaság élénkülését ösztönözze. Jelentős átszervezések lesznek ennek érdekében az uniós támogatások terén, hiszen az teljes egészében a gazdaságfejlesztést szolgálja. A legfontosabb cél, hogy megtörténjen a bankok elszámolása, ezáltal a lakosságnál maradó jövedelmek a fogyasztást fogják növelni, ezáltal a gazdasági növekedést serkenteni. Ezek a 2015-ös költségvetés legfőbb céljai.

Köszönöm szépen. (Dr. Rétvári Bence tapsol. - Gőgös Zoltán: Ezt te sem gondolod komolyan!)

Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai