Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett a Fidesz frakcióvezetője, Rogán Antal képviselő úr: „A bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása” címmel. Öné a szó, frakcióvezető úr.

ROGÁN ANTAL (Fidesz): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Vannak valóban ma a magyar közéletben fontos, a magyar családokat is érdeklő ügyek, ilyen például a bankok elszámoltatása, illetve a devizahitelek forintosítása, és van a magyar közéletben olyan ügy, az amerikai kitiltások ügye, ami talán kevésbé érdekli a magyar családokat, viszont ? úgy tűnik ? annál inkább érdekli a közvéleményt formáló újságírókat. Tekintettel arra, hogy ebben az ügyben ma délelőtt érdemben új esemény történt, engedje meg a tisztelt Országgyűlés, hogy először erről szóljak önök előtt.

Ma délelőtt, reggel 10 órakor ? mint azt a sajtóból már tudhatjuk ? a NAV elnöke, Vida Ildikó kamerák kíséretében felkereste az amerikai nagykövetséget, találkozót kért az amerikai ügyvivőtől és annak munkatársaitól. Korrupcióval vádolják, azt kérte, hogy ismertessék vele, milyen alapon teszik mindezt.

Tisztelt Képviselőtársaim! Közel egy órán keresztül volt alkalma beszélni az amerikai ügyvivővel és annak munkatársaival, és konkrétumot sem az amerikai ügyvivő, sem annak munkatársai nem tudtak mondani. Tisztelt Képviselőtársaim! Úgy gondolom, mindezek alapján ma Goodfriend úr, az Egyesült Államok ügyvivője, a szavahihetetlenség problémájába keveredett. (Kunhalmi Ágnes: Hazudnak az amerikaiak.)

Tisztelt Képviselőtársaim! Október 21-én ugyanis Goodfriend úr, az Amerikai Egyesült Államok ügyvivője, a következőket nyilatkozta egészen pontosan: „Nem az alapján döntöttünk, amit a sajtóban olvastak. Az alapján döntöttünk, hogy azt kérdeztük magunktól, kikkel kapcsolatban vannak szilárd bizonyítékok, amelyek alapján érvényesíteni lehet a törvényt.” Tisztelt képviselőtársaim, ezt követően azt láthattuk, hogy ezeket a bizonyos szilárd konkrétumokat és bizonyítékokat nem mondták el a magyar kormánynak, nem mondták el a magyar közvéleménynek, nem mondták el ? bár kérte ? a Magyar Országgyűlés Nemzetbiztonsági bizottságának még zárt ülés keretében sem, és mindeközben mindvégig arra hivatkoztak, hogy csak az érintetteknek tudják elmondani. Nos, tisztelt képviselőtársaim, ma az érintetteknek sem sikerült ezt elmondaniuk.

Ennek alapján ? mivel nem mondtak ilyet a közvéleménynek, nem mondtak ilyet a kormánynak, nem mondtak ilyet a parlamentnek, és nem mondtak ilyet az érintettnek ? arra kell gondolnunk, tisztelt képviselőtársaim, hogy ilyen konkrétumok valójában nincsenek. Azt gondolom, azt mindannyiunknak ki kell mondani, hogy Magyarország nem Guantánamo, itt nem lehet senkit vádolni bizonyítékok nélkül, nem lehet vádaskodni konkrétumok és bizonyítékok nélkül.

Az Amerikai Egyesült Államok ügyvivője ma nem bizonyult szavahihető embernek, nem tudta tartani korábbi állításait. Azt gondolom, itt van az ideje annak, tisztelt képviselőtársaim, hogy egyébként az Amerikai Egyesült Államok olyan nagykövetet küldjön Magyarországra ? egy ideiglenes ügyvivő helyett ?, aki tényleg kellő súllyal, kellő megalapozottsággal tudja képviselni Magyarországon az Amerikai Egyesült Államok érdekeit. (Burány Sándor: Azért hadat ne üzenjünk!)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennyit tehát a kitiltási ügyről. A magyar családokat talán ennél sokkal jobban érdeklő kérdéskör a bankok elszámoltatása és a devizahitelek forintosítása.

Az elmúlt hónapokban, a Kúria döntését követően a Magyar Országgyűlés ? azt hiszem, nyugodtan mondhatom ? történelmi súlyú döntéseket hozott abban a tekintetben, hogy az egész magyar bankrendszert elszámoltatjuk, elszámoltatjuk minden egyes, magánszemélyek által felvetett hitel vonatkozásában közel tíz évre visszamenőleg: 1000 milliárd forintot fognak visszakapni 2015-ben magyar magánszemélyek a lakáshitelek után, az autóhitelek után, a fogyasztási hitelek után, deviza- és forinthitelek után.

(13.50)

Tisztelt Képviselőtársaim! Ennek köszönhetően 2015-ben egy átlagos devizahitelesnek a kamata és törlesztőrészlete 30 százalékkal fog csökkenni.

A Magyar Országgyűlés elé kerülhet a jövő héten egy olyan törvény, amelyik kimondja azt, hogy ezeket a 30 százalékkal csökkent törlesztőrészleteket és kamatokat hosszú távra is garantálni tudjuk. Garantáljuk azzal, hogy a fair bankokról szóló törvény keretében évekre meg fogjuk tiltani a kamatok emelését, a költségek emelését és a díjak emelését. És garantáljuk azzal, hogy mivel 2016. január 1-jétől nem lesz devizahitel, a devizahitelek forintosításra kerülnek, ezért az árfolyamkockázat is megszűnik. Így tehát 2016. január 1-jétől azok az emberek, akik ma devizahitelt fizetnek, 30 százalékkal alacsonyabb kamattal és törlesztőrészlettel, megszűnő árfolyamkockázattal, stabil kamatú forinthitellel kalkulálhatnak.

Fontos döntés ez, kérjük tehát a kormányt, hogy ezt a törvényjavaslatot minél hamarabb nyújtsa be az Országgyűlés elé, az Országgyűlést pedig arra, hogy a lehető legnagyobb sürgősséggel, minél hamarabb vitassa meg és fogadja el.

Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiból.)

ELNÖK: Köszönöm szépen. Az elhangzottakra Tállai András államtitkár úr fog válaszolni.

TÁLLAI ANDRÁS nemzetgazdasági minisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Frakcióvezető Úr! Ha megengedi, én inkább csak azzal a kérdéssel foglalkoznék, ami a magyar családokat érinti, a magyar emberek százezreit, több mint egymillió embert, hiszen több mint tíz éve lényegében Magyarországnak ez az egyik legsúlyosabb társadalmi problémája.

Egy kicsit menjünk vissza a történelemben! Ne feledjük, hogy hogyan is keletkezett ez, hiszen 2004-től lényegében a Gyurcsány-Bajnai-kormány okozta ezt a problémát a magyar családoknak, amikor megszüntette a kedvezményes lakáshitelezést, amit még a Fidesz-kormány vezetett be, és helyette engedte, hogy családok százezrei adósodjanak el devizában, devizahitelt fölvéve. A devizahitelezés aránya e két szocialista kormányzás ideje alatt mintegy 140-szeresére növekedett.

2010-ben, a kormányváltáskor az Orbán-kormány első lépése volt, hogy megállítsa az embereknek a devizában történő eladósodását, és felismerve a súlyos társadalmi problémát, megpróbált az embereken segíteni többféle döntéssel, többféle intézkedéssel, a végtörlesztés intézményével, az árfolyamgátba való belépés megteremtésével.

Most elérkezett egy újabb pillanat, amikor lezárjuk a devizahitelek dolgát, hiszen 2016-ban Magyarországon, ha az egyén is úgy akarja, akkor megszűnik a devizahitel mint hitelezési forma, mint hitelforma. Nagyon fontos, hogy a forintosítás megtörténjen, ez össz-nemzetgazdasági érdek. Nemzetgazdasági érdek fogyasztói szempontból, hogy a kevesebb hiteltörlesztés miatt felszabaduló forrásokat az emberek fogyasztásra költsék, és ezzel is serkentsék a gazdasági növekedést. De nagyon fontos, hogy csökkenjen a magyar gazdaság devizakitettsége, hiszen ez is feltétele annak, hogy a foglalkoztatást növelni tudjuk. És nagyon fontos egy új, egy fair bankrendszer létrejötte, hiszen azzal, hogy ha a bankoknál megszűnik ez a fajta kötelezettség devizában, akkor egy új hitelezési elméletet, egy új hitelezési gyakorlatot alakíthatnak ki Magyarországon, igazából visszatérhetünk a régi, normális kerékvágásba. De a legfontosabb, a forintosítás intézménye mégiscsak az ügyfél érdeke, hiszen azok az eredmények, amelyeket most elértünk így vagy úgy a végtörlesztéssel, az árfolyamgáttal, illetve az elszámolással, ami a jogerős bírósági pereket lezáróan érinteni fogja majd az ügyfeleket, ezeknek az eredményeknek a megvédése nagyon fontos azzal, hogy a hitelük ne devizában álljon fenn továbbra is és jelentős kockázatot jelentve az árfolyamváltozás. Ezért nagyon fontos az, hogy áttérjünk a forinthitelekre. Ehhez természetesen törvény kell. Ez a törvény a fair bankokról szóló törvénnyel együtt fog az Országgyűlés elé kerül.

Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a Kúriának van egy nagyon fontos döntése, amikor kimondja, hogy e szerződéstípusnál az adós az adott időszakban irányadó forintkölcsönnél kedvezőbb kamatmérték mellett, devizában adósodott el, amiből következően ő viseli az árfolyamváltozás hatásait, a forint gyengülése az adós fizetési terhének növekedését, erősödése pedig csökkenését eredményezi. Tehát a Kúria döntése egyértelműen kimondja, hogy a hitelt felvevőnek kell az árfolyamrés kockázatát viselnie. Ezért a forintosítás a Nemzetgazdasági Minisztérium és a Bankszövetség megállapodása alapján piaci értéken, illetve annak átlagértéke alapján fog megtörténni, attól függően, hogy az ügyfélnek melyik lesz a kedvezőbb. Ez Magyarország hosszú távú gazdasági érdekeit, az ország pénzügyi likviditási egyensúlyának fenntartását kell hogy szolgálja.

Tehát összességében azok a gazdasági előnyök, amelyek a devizahiteleseket érték, nem lehetnek kedvezőbbek azokénál, akik forintban adósodtak el Magyarországon, és az eddig meglévő előnyöket, amit a törvényben biztosítottunk, azt a forintosítással lehet továbbra is fenntartani.

Köszönöm szépen a figyelmet. (Taps a kormánypártok soraiból.)

Felszólalások:   13-16   17-20   21-24      Ülésnap adatai