Felszólalás adatai

DR. IVÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Kedves Képviselőtársak! Én a T/4093. számú, megalapozó törvény segítségével és arra építve szeretnék hozzászólni a 2008. évi költségvetésben tervezett harmadik fejezet, az Egészségbiztosítási Alap költségvetéséhez, annak is a 71. §-át figyelembe véve. Megállapítható ennek a T/4093. megalapozónak a segítségével, hogy 2007-ben az Egészségbiztosítási Alap költségvetése a tervezetthez képest szufficites lesz. Ilyenkor felkapja az ember a fejét, egy ilyen vadonatúj megállapítás Magyarországon, hogy szufficites az Egészségbiztosítási Alap, mindenképpen gondolatokat szül és kelt.

Most ennek az okát két nagy ok köré lehet szőni: az előirányzatnál magasabb járulékbevételek, valamint a kiadást mérséklő intézkedések - gyógyszerkassza, fekvőbeteg-ellátás, s a többi. Mindezt a kormány úgy közvetíti, hogy a reformintézkedéseknek köszönhetően az E-alap egyenlege pozitív lett, lehetővé vált a szufficit kiosztása, s ezt a többlettámogatásként értékelt mondatát kiegészíti azzal, hogy ennek összege 22 milliárd forint. Ez nagyon jól hangzik, és tulajdonképpen tetszetősnek tűnik. Azonban a valóságban a helyzet az, hogy 2007-ben a fekvőbeteg-intézmények leépítésével mintegy 20-30 milliárd forintot vettek el a kórházaktól, a gyógyszerkassza megtakarításának egy részét - az ÁSZ szerint 20-23 milliárd forintot - pedig a betegekkel fizettették meg.

Az elvett pénz, az úgynevezett reform kapcsán óvatos becslés szerint is 40, uszkve 50 milliárd forintra tehető. Ehhez képest kell nézni a visszaosztott 22 milliárdot. Ha egy családban a gyerekeket éheztetik, akkor azt hiszem, a pozitív hatása, az egyenlege megjelenik, csak nem kívánatos.

A naiv és járatlan szemlélőnek még tetszetős is lehet ez a beállítás, azonban nézzük csak meg - és ez a megjegyzésem a 2008-as Egészségbiztosítási Alap költségvetésének a tervezéséhez -, hogy a vizitdíj, kórházi napidíj, valamint a biztosítotti jogviszony rendezése és az ellenőrzés hatása egész évre számíthatóan a vizitdíj bevételét 20,4 milliárd forintra, a járulékbevétel többletét pedig 36 milliárd forintra teszi. Ez összesen kerekítve 57 milliárd forintot tesz ki. Szép summa. A szufficitből azonban, úgy tűnik, valamiféle egészen érdekes, rafinált visszapótlás történik az E-alapból a kórházaknak. Írd és olvasd: körülbelül 22 milliárd, ahogyan említettem is, amennyi 2008-ra is következik. De mennyi a kórházak adóssága? Mintegy 55-65 milliárd. Ezek nagy pénzek, csaknem beleszédül az ember, amikor ezt látja, hallja, olvassa. A visszapótlás és az adósság között több mint 30 milliárd forint különbözetet találunk.

(16.20)

Nagy pénzek, mint mondtam, és a tartós, inkább növekvő adósság mellett a kórházak biztonságos működtetése közben sajnálatos módon, tudjuk, tovább romlik. Nem mindegyiknél, vannak - nem akarok maliciózus lenni - bizonyos szelektíven megnyilvánuló hatások. És itt van a rafináltság lényege, hogy a reformnak nevezett egészségügyi átalakítás algoritmusa következőképpen vázolható: elvonás, nehezítés, általános csapás, működés, szűkítés szelektíven, visszapótlás ugyancsak szelektíven, maradék adósság bővített újratermelése, és mindehhez az új biztosítási bizonytalanság, hiszen számos dologban még nem állapodtak meg, mint hungarikum, amely ilyen változatban máshol eddig nem fordult elő. Mert nem javul feltételezésünk szerint a hozzáférhetőség, nem tisztázott, melyik kórház kap a beteg után pénzt átutalás esetén, fokozódik a biztosítói protekcionizmus lehetősége, nem csökkennek a várólistaidők, az orvosszakmaiság függővé válik.

Az idős beteg sorsát személyes betegségmegállapítás helyett uniformizáló, elfekvő címkézés és klisézés és ennek megfelelő fékezett költségű vagy leíró ellátás és szolgáltatás szabhatja majd meg. Ki vállalja majd az idős emberek például két-három vagy több, korosodásával mind több új belépő betegségének szakszerű, humánus geriátriai ellátását öregedésük mentén és öregedésük változataival együtt és körülményeik nagy változásával? Na, persze, most megint maliciózusan teszem fel ezt magunknak: ne legyen szegény, vagy ne öregedjen nyugdíjra, hanem gondoskodjon magáról már csecsemőkorától? Vagy akár választhatja az eutanáziát is? Igaz, azt majd nyilván odaátról finanszírozhatják.

Köszönöm figyelmüket. (Taps az ellenzéki oldalon.)