Készült: 2020.02.17.17:21:47 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

221. ülésnap (2012.09.25.), 14. felszólalás
Felszólaló Szalay Ferenc (Fidesz)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka napirend előtti felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:08


Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

SZALAY FERENC (Fidesz): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Harmadszor a turizmusról. Szeptember 27-e, a turizmus világnapja alkalmából én is néhány mondatban a magyarországi turizmus helyzetéről, jelentőségéről és a magyar gazdaságban betöltött szerepéről szeretném önöket tájékoztatni.

Örömmel számolhatok be arról, hogy az ágazat eredményei 2011-ben meghaladták a válság előtti szintet. Az egész magyar gazdaság szempontjából fontos, hogy a tavalyi évben a hazai kereskedelmi szálláshelyeken regisztrált vendégek és vendégéjszakák száma meghaladta a válság előtti, 2007. év eredményeit.

A 2011-ben regisztrált vendégéjszakák száma a 2007-ben mért adatokhoz képest összesen 2,4 százalékkal emelkedett, ami a belföldi 2,5, illetve a külföldi 2,4 százalékos növekedésnek köszönhető. Magyarország kereskedelmi szálláshelyein évente több mint 8 millió vendég tölt el mintegy 20 millió vendégéjszakát, a beutazóforgalomból éves szinten több mint 4 milliárd euró devizabevétel származik a Nemzeti Bank adatai szerint.

A beutazóturizmus a devizabevételeken keresztül jelentősen javítja országunk folyó fizetési mérlegét. A Magyarországra turisztikai motivációval érkezett külföldi látogatók és a belföldön többnapos utazásban részt vett magyarok turisztikai költése - amit tehát elköltenek az országban - 960,9 milliárd forintot tett ki 2007-ben, 2011-ben 1115,7 milliárd forintot, így a bevétel jelentősen növekedett, 16,1 százalékkal; ez 2007-hez képest számolható. Az ebből származó áfabevétel 250 milliárd forint.

A nemzetközi adatok szerint a turistaérkezések számának alakulásában is pozitív változást tapasztalhatunk. Európában a nemzetközi turistaérkezések száma 3,5 százalékkal, ezen belül Közép-Kelet-Európában 7,1 százalékkal, Magyarországon pedig 12,6 százalékkal emelkedett 2007 és 2011 között.

A turizmus gazdasági és társadalmi jelentősége tehát vitathatatlan, a turizmuságazat fontos munkahelyteremtő és jövedelemtermelő ágazat, mint ahogy elhangzott: 400 ezer embernek ad munkát Magyarországon. Ez valóban majd' 9 százalék, 8,4 százalék a foglalkoztatásban.

A turizmus alapágazataiban kimagasló a kis- és középvállalkozások aránya. Azt gondolom, hogy ez is fontos, hogy ennek a körnek mekkora megélhetést biztosít. A magyarországi turizmus segít más ágazatoknak, egészségügy, mezőgazdaság gondjainak enyhítésében, miközben hasznosítja is más területek, például az orvostudomány, az élelmiszeripar és a művészetek eredményeit. A turizmus hozzájárul a magyar lakosság életminőségének javításához, a területi különbségek csökkentéséhez, valamint természet és ember alkotta örökségünk megőrzéséhez, fenntarthatóságához. Élményt nyújt, szórakoztat, ismereteket terjeszt, bővít és nevel. A turizmus lehetőséget teremt hazánk jobb megismerésére, az identitás, a kötődés erősítésére, továbbá fontos szerepet játszik a külföldön hazánkról alkotott kép pozitív formálásában.

A jó turisztikai arculat közvetetten hozzájárulhat a működőtőke beáramlásához, a befektetések növeléséhez, a kereskedelmi kapcsolatok erősítéséhez. Az idei év elmúlt hónapjaiban és különösen a nyári főszezonban a tavalyi kedvező tendencia tovább folytatódott. A vendégforgalom további növekedéséről számolhatunk be.

A 2012. év első félévi statisztikái alapján 2012-ben Magyarországra turisztikai céllal látogató külföldiek költése várhatóan mintegy 850 milliárd forint, a belföldi turisták mintegy 410 milliárd forint költése várható. Ez 1260 milliárd forint, és ebből 280 milliárd forint az áfabevétel, így jelentős növekedésről számolhatunk be valószínűleg az év végén.

Rendkívül bizakodók lehetünk a turizmuságazat jövőjét illetően, a reális kép kialakítása érdekében azonban néhány egyéb tényezőre is felhívom a figyelmet. Például: a kereskedelmi szálláshelyek, férőhelyek kapacitásának növekedése, amely 2007-2011 között 8,2 százalékos volt, most stagnál, és ugyanígy stagnál az ő bevételük is. A fogyasztói árindex alakulása, amely szintén nagymértékben befolyásolja a szálláshelyek jövedelmezőségét; az infláció a szálláshely, szolgáltatás és vendéglátó ágazatban 22,2 százalékos növekedést mutatott. S valóban, marketingköltségekre többet kell tudni költeni, hogy vonzóbbá tehessük az ágazatot.

Közös érdekünk tehát és közös felelősségünk, hogy a turizmuságazat jól és egyre jobban teljesítsen, és a turizmusban érdekelt gazdasági társaságok jövedelmezősége is elérje a válság előtti szintet.

Bízom abban, hogy a fenti eredmények alapján számíthatunk ebben a fontos kérdésben minden képviselőtársunk együttműködésére.

Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypárti és az MSZP-s padsorokban.)




Felszólalások:  Előző  14  Következő    Ülésnap adatai