Felszólalás adatai

BABÁK MIHÁLY (Fidesz): Mélyen tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Nagyon érdeminek tartom a mai vitát, attól függetlenül, hogy némely kérdésekben egészen a részletekbe menőkig elment a mai vita, de a fontossága és jelentősége, tisztelt ellenzéki képviselőtársaim, dicséretre méltó. Ugyanis felhívták a Számvevőszék figyelmét, hogy önök mint parlamenti képviselők mire tartanak igényt, és mit kell megvizsgálnia a Számvevőszéknek.

Úgy gondolom, a mai vitának is az a legfontosabb feladata a 2009. évi állami számvevőszéki tevékenység beszámolójával kapcsolatban, hogy feladatot határozzon meg a tisztelt Ház, igényét jelentse be különböző vizsgálatokra, ezenkívül kérdéseket tegyen fel, és felhívja a figyelmet a rendre, a rend iránti igényünkre, a törvényes működésre - mármint személy szerint az Állami Számvevőszéknél is - és az átláthatóság követelményére, és a mai vita ezt pontosan megfogalmazta. Kérem, ezt köszönöm, úgy gondolom, hogy ezekben a kérdésekben egy véleményen vagyunk, és fontos, hogy tudjunk mindent, viszont a jelentést, amit kapunk, azt pedig érdemben tudjuk használni, pontosan a törvényalkotó munkánk elősegítése érdekében. Hisz egyetlen mód van arra, hogy azokon az anomáliákon, amelyeket a Számvevőszék elénk tár, egyetlen lehetőségünk van, nem az, hogy kirohanunk és leellenőrizzük, mint ahogy mondták itt egyesek - mert ez nem az ő dolguk -, hanem az, hogy megfelelő törvényeket alkossunk, és a hibás törvényeket kijavítsuk, az élethez igazítsuk, pontosan a szándékaink szerint: a rend, a törvényesség, az átláthatóság érdekében.

Nem szeretném azt érezni, de néha érződött a parlamenti vitában; a rossz főnök azt szokta csinálni, hogy a saját hibáját az alkalmazotton pofozza le. Szóval, azért engedtessék meg, de ha valami a törvényalkotásban hiba, ne kérjük számon a beosztottól! Azért maradjunk annyiban, hogy a parlament szervezete és intézménye az Állami Számvevőszék. Tegyük olyanná a törvényi feltételeket - és ez a mi feladatunk -, hogy szolgálja az ország érdekét, szolgálja a mi igényünket, az átláthatóság, a rend és a törvényesség igényét. Alkossunk olyan törvényeket!

Tehát szeretném óvni a parlamentet attól, hogy a Számvevőszéken verje le azokat a kormányzati hibákat, amelyek 2009-ben voltak, azokat a vagyongazdálkodási és számviteli szabálysértési ügyeket kérjük számon a Számvevőszéken, ami nem az ő dolga, ő csak ellenőrzi. Azért maradjunk a helyén a vitákban, és próbáljuk meg pontosan megfogalmazni, hogy mit is várunk el, és ez nagyon helyes, mert sok tekintetben nagyon hasznos javaslatokat könyvelhetett el az ÁSZ jelen lévő elnöke és menedzsmentje.

Úgy gondolom, fontos irányt vett a Számvevőszék, már a 2009. évi munkássága kapcsán is. Sokan mondták azt, és magam is ezt hangsúlyozom ki, hogy mindamellett, hogy a törvényes gazdálkodást és a szabályok betartását ellenőrzi, a célszerűséget, a szakmaiságot és a hasznosságot is elemeznie kell egy-egy vizsgálat kapcsán. Nagyon helyes irány. Tudniillik jó, hogyha tudjuk, hogy a pénz értelmesen hasznosul. Nemcsak törvényesen kell hasznosulnia, hanem célszerűen, hasznosan kell működni és fungálni azoknak a költségvetési rovatoknak, amelyeket a parlament az állami költségvetésben biztosít a költségvetés alfejezeteihez, különböző költségeket, ezek ténylegesen hasznosak legyenek az ország életében.

Úgy gondolom, hogy az a vita, amely az önkormányzatokkal kapcsolatosan kibontakozott, ténylegesen mellőzte az alázatot, mármint az ismeret alázatát. Ugyanis lehet becsmérelni fideszes önkormányzatokat, hogyha ilyen a politika szándéka, és lehet orrba verni politikai szándék miatt az önkormányzatokat, csak egyet nem szabad elfelejteni: hogy ha ott hiba van, és itt kell kijavítani a hibát, akkor azt itt kell megtenni.

(12.50)

Kettő. Nem szabad elfelejteni, hogy 10 millió állampolgárnak szolgáltatnak, és helyi igényeket elégítenek ki. Lehet véleményt alkotni a parlament soraiban, kvázi flaszterpolitikusként, hogy miért kellett az a beruházás X. településen, de azért bocsássanak meg, ezért itt nem lehet kérdőre vonni! Ugyanis akkor miről beszélünk az önkormányzatiságnál? Ott, helyben döntik el, a helyi demokrácia dönti el, hogy mit tartanak fontosnak. Ne kérdőjelezzük már meg az önkormányzatiságot az önkormányzat napjához közel, hiszen azért ott, helyben a választott képviselők döntenek, és nem valamiféle ilyen beruházáspolitikusok, meg ehhez hasonlók - helyi képviselők! Tiszteljük meg a választás után azt az áldozatot és alázatot, amelyet a helyi települési önkormányzatok valósítanak meg, szolgálják a helyi igényeket, próbálják a sok-sok helyi igényt kielégíteni, és a fejlődést, a perspektívát, nyugalmat, biztonságot, megélhetést és a helyi gazdaságot élénkíteni a tevékenységükkel.

Az a baj, mélyen tisztelt hölgyek, urak, hogy azt mondja erre föl az LMP, hogy a fideszes önkormányzatok felelnek az eladósodottságért. Hát nézzék! Szívük joga, hogy ilyet beszéljenek, én ehhez nem tudok társulni, ugyanis azért álljon meg a menet! Próbálok egy példával szolgálni erre: ha a települési önkormányzatok, mint mondtam, nem a kamrára, nem a hétköznapi működésre vesznek fel hitelt - maradjunk a hitelnél, és ne a kötvénynél ragadjunk le -, az rossz dolog. Ha ilyet tettek, megint nem maguk tehetnek róla, hanem az elmúlt nyolcéves kormányzás.

Szeretném elmondani, nemcsak a gazdaságból vont ki a kormány adókkal forrást, hanem a települési önkormányzatoktól is. Kivont forrásokat, és ezzel nemcsak az állampolgárokat szorította meg, nemcsak a gazdaságot, hanem a települések önkormányzatait is.

És most bocsásson meg, képviselőtársam, Kiss Attilával barátságosan szeretnék vitatkozni, hiszen egy olyan fogalmat használt, hogy az önkormányzati támogatás. Igen, ezt szoktuk használni, ezt a kifejezést, de az gyakorlatilag nem támogatás, hanem finanszírozás, amit az állami költségvetésben a kötelező feladatokhoz a tisztelt parlamentnek, az aktuális kormánynak biztosítania kell. Felejtsük el ezt a támogatás kifejezést! Kit támogatnak? Az elesett embert kell segíteni, támogatni, de nem az önkormányzatokat! Azokat finanszírozni kell. (Kiss Attila bólogat.) Tudniillik ez törvényi kötelessége a kormánynak, a mindenkori kormánynak. Kérdés, hogyan teszi.

Az eladósodottság. Nézzük csak meg, mélyen tisztelt hölgyeim és uraim, hogy ha az önkormányzatok beruházásra, uniós források megszerzésére vettek fel hitelt - és most ne emlegessük a kötvényt -, ez, hölgyek, urak, fogják meg az asztalt, vagyongyarapodással járt. Tetszenek érteni? Helyi akaratból, vagyongyarapodással. Használati értékkel, utakkal és sok egyéb mással. Persze lehet közte olyan, amely szoborban testesült meg, ha azt helyben úgy akarták, bocsánat, innen nem kritizálhatom. De ne felejtsék el azt: hova tűnt el a kormány eladósodottsága, hova tűnt a rengeteg pénz, miben gazdagodtunk? Tessenek elmondani! Hol az a rengeteg pénz, amivel az országot eladósították, hosszú évtizedekre, amit, mint mondtam, szükséges majd az unokáinknak is fizetnie? Hova tűnt a rengeteg pénz?

És akkor szeretnék egy szakmai megjegyzést tenni, amit szintén az LMP soraiból hallottam, hogy: időzített bombaként ketyeg. Mélyen tisztelt hölgyek, urak, tudni kell azt, hogy az önkormányzatoknak van hitelfelvételi korlátja. A kormánynak nincs, csak ha a parlament engedélyezi, vagy tud róla egyáltalán. Mert ugye, nem mindenről tudtunk mi sem ellenzékként arról, amit a kormány felvett, és eladósította az országot. Tudják, hogy van hitelfelvételi korlát? És a kötvénynél is az éves törlesztések nem haladhatják meg a saját bevételeiket s a többi, s a többi; nem idézem a szakmai szabályokat. Úgyhogy aki olyat mond, hogy felelőtlenül eladósodtak - hitelfelvételi korlát van. Ez a korlát lehet, hogy nem jó, akkor gondoljuk át, és ebben partner vagyok, de hogy van korlátja, és nem korlátlanul adósodtak el az önkormányzatok, ezt szeretném kijelenteni az egész ország nyilvánosság előtt, ez badarság. Nagyon ki kell számítani, és pontosan, ugyanis törvénysértő a hitelfelvétel, ha ezt megteszik.

Az az igény, hogy az önkormányzatok mint a költségvetés egyik alrendszere által felvett hitelek ellenőrzését kérjük az Állami Számvevőszéktől, helyes dolog, jó dolog, és tegyék is. Igénye van a parlamentnek erre vonatkozóan. De szeretném elmondani azt, hogy a hitel, Széchenyi óta tudjuk, nagyon fontos eszköz arra, hogy forrást allokáljunk a terveikhez, többek között a gazdaság élénkítéséhez, a különböző helyi beruházási igények teljesítéséhez. Hölgyek, urak, mondhatta képviselőtársam az LMP soraiból, hogy megvárhatták volna 2011-et, és majd a mostani kormány feltételei mellett vehettek volna föl hitelt ahhoz, hogy uniós forrásokat szerezzenek. Hölgyek, urak, ha megáll a vonat, és várja a felszálló utast a pályázattal, az elmegy, és nem jön vissza többet. Ezek ilyen lehetőségek az uniós források megszerzésére.

Szeretném a nyilvánossággal megosztani azt a véleményemet, hogy ha ma valaki kihagy egy lehetőséget, hogy egy települést fejlesszen, az lemarad. Tudják, mi a bajom? Hogy Békés megye önkormányzatának képviselő-testületei nem sokan tehették meg, hogy hitelt vegyenek fel, mert nem volt mire, nincs helyi gazdaságuk, vagy rosszak a körülményeik. És nem segített nekik a kormány abban, hogy a 2013-ig megnyílt lehetőségeikkel éljenek, és a településeiket fejlesszék. Ez a probléma! Ezt és ezt a lehetőséget is elvették, nemcsak a tisztes megélhetést, nemcsak falurombolás folyt, hanem azt is, hogy fejlődjenek, ezt a lehetőséget elvették tőlük.

Tudják, hölgyeim és uraim, ma Magyarországon az uniós forrásokhoz kapcsolódó pályázat kapcsán rigorózus és ugyanakkor bonyolult pályázati rendszeren keresztül - kétfordulós, háromfordulós, meg ehhez hasonló pályázati lehetőségek mentén -, 10-20-30-40-50 százalék önerővel lehet fejlesztési célt megvalósítani. Tessék mondani, hogy ha a működést nem finanszírozza le az ország parlamentje és költségvetése - nyolc éven keresztül ezt tették, sőt még kivontak forrásokat, eladósították működésben az önkormányzatokat -, akkor hogyan tudtak volna fejlesztési forrást, azaz önerőt akkumulálni az uniós források megszerzéséhez? Vállalta azt valaki is felelősségteljesen, tudtak arról, hogy ha valaki nem használja ki ezt a lehetőséget, úgy lemarad, hogy csak ihaj?!

Szóval a vonat megérkezett, az uniós forrás nem érdem, hanem lehetőség, nem a szocialista kormány érdeme, hanem a csatlakozás következménye, de ezek a források Magyarország fejlődését szolgálják. Ehhez pedig hitel kell, hogy hozzájuthassanak.

Én úgy gondolom, azt a jobbikos megjegyzést, hogy eladósodás, és hogy hogyan gazdálkodunk, egy példával szeretném illusztrálni. A szarvasi önkormányzatnál a költségvetési bizottság egyik tagja Gajdos Attila nevű jobbikos úr. Tessék megkérdezni a vélekedését a város gazdálkodásáról! Négy éven keresztül fizetett külsős tagként ellenőrizte a város pénzügyi gazdálkodását, azért, mert fontos volt számunkra, hogy kritikus legyen. Tessék megkérdezni, hogyan végezte a munkáját.

Én úgy gondolom, nagyon fontos, hogy 2013-ig az önkormányzatok lehetőséget nyújtsanak a fejlődéshez a helyi demokratikus döntések kapcsán. Ezt kihagyni baj. Az a baj, hogy ehhez a nyolc évig regnált kormány nem adott lehetőséget. Nem adott lehetőséget, önerőt követelt, amely elment egészen 50 százalékig, és ehhez az önkormányzatok kötvényt bocsátottak ki, azaz hitelt vettek fel. Hangsúlyozom még egyszer, nem mondom el önöknek a számokat, itt van a bankszámlánk (Felmutat egy iratot.) - megvan a 2 milliárdunk. El tudunk vele pontosan számolni, ha valakit érdekel.

Ezen kívül pedig a városom önkormányzata elszámolt a választópolgároknak, rajta van az interneten a négyéves pénzügyi elszámolás is. Tessék megnézni a szarvasi honlapon, és ezt tette minden fideszes önkormányzat, pontosan elszámolt. A debreceni egy egész könyv - pontosan, tételesen le van vezetve, mire használták fel a kötvénykibocsátást. Hölgyek, urak, így, felelőtlenül nem szabad nyilatkozni és megsérteni az önkormányzatiságot, a rendszerváltás egyik demokratikus vívmányát és legnagyobb eredményét! Mert minden más rosszul sikerült, minden más! De az önkormányzatiság megvalósult, hölgyek, urak!

(Az elnöki széket Jakab István, az Országgyűlés
alelnöke foglalja el.)

Nekem a nagyanyám azt szokta mondani, hogy fiam, az ember holtig tanul, mégis bután hal meg - de nem mindegy, milyen bután hal meg! Én javaslom, hogy aki az önkormányzatokról véleményt alkot, próbáljon utánanézni, és tapasztalja meg. Nem szupermenek a polgármesterek, hanem alázattal szolgálnak. Kikérem ezt a nevükben is az önkormányzatok napján, tiszteljük meg őket!

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Végezetül el szeretném mondani azt, hogy a Számvevőszék 2009. évi tevékenységéről szóló jelentést és beszámolót a költségvetési bizottság, amelyet az elnök úr átkeresztelt számvevőszéki bizottságnak - holott költségvetési, pénzügyi bizottság volt ez régen, de csuda mindegy, nem tudom, mióta lettünk számvevőszékiek; azt hiszem, most, az új ciklus alatt -, azt javasolja, hogy fogadjuk el a 2009. évi ellenőrzési tevékenységről szóló jelentést, azzal, hogy amit itt hallott az elnök úr és a menedzsment, segítsék a munkánkat. Én személy szerint, mint Békés megyei képviselő, igényt tartok arra, hogy reálisan tájékoztassanak nemcsak az önkormányzatok gazdálkodásáról, hanem az állami pénzügyek hatékonyságáról, hasznosulásáról. Ezt fontosnak véltem, és eddig is elolvastam. Aki csak beszélt a mai jelentésről, az nem olvasta el.

Hölgyek, Urak! Ha valaki tanulni akar - én is akarok -, az elolvassa. Hasznos tanulmány a jelentés összegzett szövege is, és nagyon hálás vagyok az ellenzéki képviselőtársaimnak, hogy hasznos javaslatokat fogalmaztak meg a jövőt illetően.

(13.00)

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Mint kormánypárti képviselő, javaslom a 2009. évi jelentésről szóló határozatot elfogadni, és kérem a Számvevőszéket, hogy amikről itt szót ejtettünk, hasznosítsa munkájában, szolgálja ki a tisztelt Házat véleményével, tanácsaival, javaslataival, hatékonyan, ahogyan tették. Gratulálok a nemzetközi elismertséghez. Hogy publikálnak, az pedig minden igényes szakember dolga. Ne felejtsék el, minden igényes szakember, elmélyült tudású ember dolga, hogy publikáljon. Köszönöm ezt is, el szoktam olvasni.

Mélyen tisztelt Hölgyeim és Uraim! Köszönöm megtisztelő figyelmüket, hogy szólhattam. (Taps a Fidesz és a KDNP soraiban.)