Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. HANDÓ TÜNDE, az Országos Bírósági Hivatal elnöke, a napirendi pont előadója: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak. (Dr. Legény Zsolt: Elvileg!) A bíróságok igazságszolgáltatási tevékenységet látnak el. A legfőbb bírósági szerv a Kúria. A Kúria biztosítja a bíróságok jogalkalmazásának egységét. A bíróságok központi igazgatásának feladatát az Országos Bírósági Hivatal elnöke végzi, az Országos Bírói Tanács pedig felügyeli a bíróságok központi igazgatását.

A bírósági szervezetre vonatkozó törvényből idéztem. Ez a törvény, amely ebben a parlamentben született, és az Alaptörvény egyértelműen eligazítást ad arról, hogy mi a Kúria és mi az Országos Bírósági Hivatal feladata.

Darák elnök úrral egyébként úgy is szoktuk jelképezni ezt a viszonyrendszert, hogy a Kúria a világítótorony, amely a fényeivel mutatja a tengeren hánykolódó hajósok számára, hogyan érhetnek partot, illetve hol hajózhatnak biztonságosan, tehát milyen lehet az ítélkezés tartalma; az Országos Bírósági Hivatal dolga pedig az, hogy egyáltalán ez a szervezet működőképes maradjon.

(10.50)

Mert a bírósági szervezetbe évente másfél millió ügy érkezik. Ez több millió embert jelent, akik felperesként, alperesként, vádlottként, tanúként vagy szakértőként kerülnek a bíróságokkal kapcsolatba. 11 ezer dolgozó fogadja az ügyfeleket 185 épületben, és 2018-ban már 118,5 milliárdos költségvetéssel kell gazdálkodnunk. Hihetetlenül nagy feladat, hogy ennek a rendkívül nagy szervezetnek a működőképessége, az üzemszerű működése egyáltalán biztosítható legyen. S az is nagyon fontos, hogy ezzel együtt a bírósági szervezet megőrizze a hagyományait, ugyanakkor pedig megfeleljen a XXI. század kihívásainak. Ezért is van az, hogy a bírósági menedzsmentben, igazgatásban olyan, egyébként a jó állam működéséből vagy akár a privát szférából ismert igazgatási, menedzselési módszereket is használunk, mint a szolgáltatói modell, az ügyfélközpontúság, az elégedettségmérés, a projektek indítása vagy a kísérleti, másképpen fogalmazva pilot programok. Természetesen ahány ember, annyi nézőpont, annyi megközelítés. Egy magas hegyet is több felől szemlélünk, több út vezethet fölfelé, de a cél közös: feljutni a csúcsra. Ahogy Eötvös József írta: minden hegy csúcsban végződik, emelkedjetek bátran, s kik kiindulva a hegy alján távol álltatok egymástól, fenn a tetőn találkozni fogtok.

A bírósági szervezet igazgatásának stratégiai céljait 2012-ben határoztuk meg, és ezeknek a céloknak a helytállóságát az elmúlt hat évben még senki nem kérdőjelezte meg. Mik ezek a célok? A legfontosabb, amiért egyáltalán a bíróságok léteznek, hogy legyen időszerű és magas színvonalú, megalapozott ítélkezés a független bírók által. De hogy ez legyen, ahhoz kell, hogy az emberi erőforrásokkal jól gazdálkodjunk, hogy a tárgyi erőforrásokat jól hasznosítsuk. A következő, a negyedik stratégiai célunk az, hogy a bírósági szervezet integritását őrizzük, az ítélkezési és igazgatási munka legyen átlátható, az igazgatás pedig kiszámítható is. A bírósághoz való hozzáférés egyszerűsítése a következő célunk. Tekintettel a rengeteg jogszabályra is, bírónak lenni egy élethosszig tartó tanulást jelent, nagyon fontos tehát, hogy a képzés fókuszpontba kerüljön, és a többi hivatásrendekkel együtt dolgozzunk ezen.

Nincs arra mód, hogy a 2016-os beszámolót, amely még terjedelmesebbre sikerült, mint az elmúlt évi, részletesen bemutassam, ezért néhány területet szeretnék kiemelni, mindenekelőtt a legfontosabbat, ami számokban is megmutatható, a magas színvonalú és időszerű ítélkezést. Ez egyet jelent a jó igazságszolgáltatással. A jó igazságszolgáltatás a jó állam része. A bírósági szervezet működésének a hatékonysága az államszervezet működésére is kihat. De hogyan lehet mérni az igazságszolgáltatás hatékonyságát? Amikor a jó igazságszolgáltatás mutatóiról beszélünk, akkor objektív mérőszámokat kell és lehet keresnünk, hiszen mindent így mérünk, ami körülöttünk van, ami fontos. Így mérik a sportolók teljesítményét, így mérik a különféle autók teljesítményét, a fogyasztást, a lóerőt, és a bíróságok teljesítményére is vannak hazai és nemzetközi sztenderdek, amelyek alapján sorrendeket, rangsorokat lehet kialakítani. A hazai statisztikából egyértelműen az látszik, hogy az ítélkezésünk gyorsul, és javul a szakmai színvonal is. A 2016. évi főbb ügyforgalmi adatok szerint több ügyet fejeztünk be, mint amennyi érkezett. Ahogy említettem már, közel másfél millió ügy érkezett. Az 2015. év végi adatokhoz képest 10 százalékkal kevesebb volt év végén a folyamatban lévő ügyünk, tehát képesek voltunk csökkenteni a hátralékot.

Az időszerűségi mutatók mellett az ítélkezés minőségét jelző mutatók is kedvező képet adnak. A járásbírósági civilisztikai ügyekben az ítéletek 92 százaléka első fokon jogerőre emelkedik. A fellebbezett ügyeknek mindössze 8,6 százaléka az, ahol a törvényszék hatályon kívül helyezésről dönt. Fontos kiemelni, hogy a dömpingügyekben is képesek voltak a bíróságok helytállni. Csak egy példát emelek ki ebből. 2016 februárjában a Szegedi Járásbíróságon a tömeges bevándorlással kapcsolatban egyetlen nap leforgása alatt 105 határzáras ügy érkezett, annyi, mint más büntetőügyek egész december hónapban, mégsem szenvedtek csorbák mindazok az ügyfelek ezen a járásbíróságon, akik más ügyeikben jártak el.

Nemcsak a hazai, de a nemzetközi összehasonlításban is jól teljesít a magyar igazságszolgáltatás, hiszen a 2017-es európai bizottsági igazságügyi eredménytábla azt mutatja, hogy a közigazgatási perek intézése Magyarországon a második leggyorsabb, csak Svédország előz meg minket. Az ügyhátralék a közigazgatási ügyszakban ugyancsak a második legalacsonyabb, csak Luxemburgban dolgoznak a bírák kevesebb folyamatos üggyel. De az összes civilisztikai ügyszak tekintetében is a harmadik legkisebb a folyamatban lévő ügyek száma a 28 uniós tagállam között.

2016-ban ért véget az úgynevezett „Szolgáltató bíróságért” program, amelynek az egyik célkitűzése a hosszabb ideje folyamatban lévő ügyek feldolgozása volt. 2015 májusától 2016 márciusáig a program tíz hónapja alatt a két éven túli ügyek száma csaknem 27 százalékkal csökkent 7199 darabra. Ezt követte a „Fenntartható fejlődés” programunk, amelynek három pillére közül az első az ítélkezés időszerűségének a megerősítését célozta, legalábbis az elért eredmények fenntartását; a másik két pillére pedig az ügyfélkapcsolatokkal, illetőleg az életpálya fejlesztésével összefüggésben tűzött ki feladatokat, elvárásokat. Utóbbi, vagyis az életpálya fejlesztése kiemelten fontos, hiszen az ítélkezés mennyiségi és minőségi mutatóinak javulása a bírák és igazságügyi alkalmazottak ezrei kitartó, megfeszített munkájának lehet az eredménye.

A 2016. év sorsfordító volt a bírósági dolgozók illetményhelyzete tekintetében, mert miközben az elmúlt években nagyon-nagyon komoly támogatást kaptunk az infrastruktúra fejlesztésére, épületekre, informatikára, az illetményrendezésben voltak elmaradások. Mindez történt úgy, hogy a bíróságok teljesítménye pedig láthatóan a nemzetközi porondon is javuló számokat mutatott. Sajnálatos módon az igazságügyi alkalmazottak illetménye még belföldi viszonylatban sem volt versenyképes, hihetetlenül magassá vált az elvándorlás a bírósági szervezetből, márpedig egy bíró nem létezhet jól felkészült segítők, igazságügyi alkalmazottak nélkül. Megpróbáltuk ezt a 2016. évtől kezdve egy belső rendszerben is valahogyan rendezni, méghozzá úgy, hogy elindítottuk az úgynevezett megtartó programot, aminek nagyon sok eleme volt, ami a dolgozói életpályát szolgálta, és ebben voltak elemek, amelyek pénzbeli juttatásokról szóltak, hiszen a megtakarítások, a pályázati határidők hosszúsága miatt lehetnek, vannak maradványösszegek, és ezt egyenlően igyekeztünk az egész bírósági szervezetben visszaadni a dolgozóknak, méghozzá úgy, hogy különféle mércéket és céltételezéseket határozott meg a bírói életpálya testület. Igyekeztünk honorálni a szervezetben eltöltött idő mértékét, a szociális rászorultságot, a képzettséget, de leginkább a többletteljesítményt, ami, ahogyan már említettem, a számokban is megmutatkozott. Miközben 2011-ben egy bírósági dolgozó átlagosan 22 ezer forint többletjuttatásban részesült, 2016-ban ez az összeg már 509 ezer forint volt.

De ennél komolyabb dolgok is történtek. Nevezetesen az, hogy 2016-ban ígéretes változások indultak meg. Elsősorban az igazságügyi alkalmazottakat hoznám most fel például. Tizenkét év után elmozdulhattak a holtpontról ezek az illetmények.

(11.00)

Az igazságügyi alkalmazottaknál ezt a jogszabályi rendelkezést 2016-ban készítettük elő, 6 milliárd többletköltséget biztosítva, aminek eredményeképpen 8287 igazságügyi alkalmazott részesülhetett illetményemelésben. A dolgozók átlagban 30 százalékos emelést kaptak, méghozzá 2017. január 1-jére visszamenőleg. A bírósági titkárok 95 százaléka önálló ügyintézésre kijelölt titkár, akiknek az illetménye most már 400-600 ezer forint körül mozog. Azáltal, hogy tisztességes ellentételezést tudunk kínálni a bírói munkát támogató munkaerőnek, joggal várjuk el, hogy a bírók minőségi támogatást kapjanak. De a bíróknál is történt változás, hiszen 12 év után, 2016 októberétől három lépcsőben háromszor 5 százalékkal, összesen 16 százalékkal emelkedhet a bírói illetmény. Bízom abban, hogy a következő években mód lesz a személyi kiadásokra fordítható költségvetési források bővítésére.

Itt kell azonban kiemelnem azt is, hogy az üzemeltetést illetően, tehát az informatikára, az épületekre hihetetlen forrásbővülés történt a bírósági szervezetben, másfélszeresével növekedett a bíróság költségvetése; bizony ezzel nagyon komoly fejlesztésekre adott lehetőséget.

Ha a bírósági életpályákról beszélünk, akkor nagyon fontos, hogy a mindennapi jó közérzethez, majd a jó munkához egyáltalán nem mindegy, hogy a bírók, dolgozók hogyan élik meg mindennapjaikat. Az említett fenntartható fejlődés program keretében nagyon sok mindennel kezdtek el foglalkozni a bíróságok az életkörülmények javítását illetően. Örömmel számolhatok be arról, hogy az idei évben négy bíróság is, a Debreceni, az Egri, a Gyulai és a Szegedi Törvényszék elnyerte a családbarát munkahely címet.

(Az elnöki széket Jakab István,
az Országgyűlés alelnöke foglalja el.)

Az életpálya részét képezik az előmeneteli lehetőségek, amelyek kapcsán engedjék meg, hogy néhány szót szóljak a bírói és a bírósági vezetői pályázatokról. A jogállási törvény egyértelműen szabályozza, hogy kiből lehet bíró, a pályázat elbírálásának folyamata nagyon-nagyon bonyolult, többszereplős. Először a bírói tanácsok pontozzák és rangsorolják a pályázókat. A bíróság elnöke dönthet úgy, hogy nem az első, a második vagy a harmadik helyezettet támogatja. Ezután az OBH elnökének is van arra joga, hogy elfogadja ezt az elnöki javaslatot, vagy a rangsor szerint terjessze fel akár a köztársági elnökhöz az adott pályázót.

Amennyiben azonban eltérnénk a rangsortól, belép az Országos Bírói Tanács, amelynek végső soron vétójoga van ezen döntés fölött. 2012 és ’16 között 706 bírói pályázatot írtunk ki, és ebből 649 volt eredményes, 604 esetben a bírói tanács ragsorának megfelelő volt a döntés, 45 esetben volt eltérés. Ezekhez az Országos Bírói Tanács hozzájárult. Öt év alatt mindössze 57 eredménytelen pályázat volt, és az eredménytelenségnek mindig objektív oka volt; például nem érkezett pályázat, vagy nem volt érvényes a pályázat, mert alkalmassági vizsga nélkül adták be a pályázók a pályázatot, de munkaszervezési okok is állhattak az érvénytelenség mögött. De létrejött 2017 januárjától a szigetszentmiklósi járásbíróság úgy, hogy a ráckevei járásbírósági illetékességi területét ragadta magához. Ez azt jelentette, hogy a szigetszentmiklósi járásbíróságra kiírt bírói álláshelyek valójában a ráckevei bírók töltötték be pályázat nélkül, áthelyezéssel.

Ami a bírósági vezetői pályázatokat illeti, és ilyen egyetlen más állami szervnél sincsen, a bírói közösségeknek is van véleménynyilvánítási lehetőségük. 747 bírósági vezető van a szervezetben, és ebből az Országos Bírósági Hivatal elnöke mindössze 119 vezető kinevezéséről dönthet. A kinevezett vezetők felelőssége, hogy hogyan oldják meg a helyi problémákat. Éppen ezért fontos, hogy olyan vezetők kerüljenek kinevezésre, olyan vezetők legyenek a szervezetben, akik képesek kezelni az egyes bíróságok gondjait, akik képesek biztosítani a bíróságok működését, azt, hogy az ítéletek időben kerüljenek leírásra, hogy az ügyek időben haladjanak előre. Ez mind-mind a bírósági elnökök felelőssége.

A tárgyi erőforrásokról is szeretnék beszélni, hiszen ahogyan említettem, a költségvetési források, és ez mutatja valójában a kormányzat hozzáállását a bírósági szervezethez, a korábbi évekhez képest óriási mértékben növekedtek. Amíg 2012-ben 77,5 milliárd volt a költségvetésünk, 2016-ban 92 milliárd forint volt, és 2018-ban, az uniós fejlesztéseket is ideszámítva, 118,5 milliárd forintból gazdálkodhatunk majd. Ezúton is szeretném megköszönni az Országgyűlésnek és természetesen a kormányzatnak is ezt a támogatást.

Az épületfejlesztések terén például egy tudatos és átgondolt tervezéssel arra törekszünk, hogy az épületek is méltó megjelenést biztosítsanak az ügyfelek és a dolgozók számára is, egy elfogadható, kulturált ügyintézésnek és munkavégzésnek megfelelőek legyenek. Ahogyan a kormányablakok a jó állam arcai, ugyanúgy szeretnénk kialakítani az ügyfélközpontokat a bíróságokon. Milyen nagyszerű volna, ha egy debreceni ügyfélnek nem kellene Szombathelyre utaznia azért, hogy betekinthessen az irataiba, érdeklődhessen az ügyei állása iránt, hanem a debreceni járásbíróságon is tájékoztatást kaphasson! Ezeket szeretnénk megvalósítani az ügyfélközpontokkal.

A feladat nagyságát jól érzékelteti, hogy 2016-ban 185 épület volt a bírósági szervezet vagyonkezelésében, ez csaknem 500 ezer négyzetméternyi épületet jelent. Ezek között 75 műemléki épület van. Mindazok az épületek, amelyek újraépítésre kerülnek vagy megújulnak, építészetileg is remekműveknek számíthatnak. Hiszen például a debreceni járásbíróság épülete nívódíjas lett. De hamarosan át tudjuk adni az Egri Törvényszék épületét, amelyről már most számos újsághír számol be. Ez mutatja azt, hogy ahogyan itt helyre tudták állítani az Országház épületét, ugyanúgy a régi emlékek megőrzésre kerülhetnek.

Az informatikáról csak néhány számot hoztam magammal. Amíg 2011-ben 227 laptopja volt a bíróságoknak, látom, hogy az iPadek mellett önök is használják még a laptopokat, nos, addig 2016-ra már csaknem 4 ezer laptopot tudnak használni a bíróságokon. Minden bírónak van tehát mobileszköze. Nem lehet túlbecsülni az informatika jelentőségét. Ahogyan Henry Ford mondta: ha megkérdeztem volna a vásárlókat, hogy mit akarnak, akkor azt mondták volna, hogy gyorsabb lovat. A XX. század elejéről való ez a mondat. De ki gondol ma már a lovakra úgy, mint szállítóeszközökre? Erre nem gondolunk.

Kétségtelenül lehet javítani nálunk is a papíralapú ügyintézést, de a jövő valójában a digitális bíróság. Eddig is számos alkalmazás segítette a bírósági ügyek interneten keresztül történő intézését. Például az ügyfelek kényelmét szolgálja, hogy létezik az úgynevezett perkalkulátor. Tehát aki belép ebbe a rendszerbe, és olyan keresetet terjesztene elő, amit több bíróságon is elő lehet terjeszteni, ilyenek lehetnek akár családjogi ügyek, bontóperek, akkor ‑ meg­nézve a pertartam-kalkulátort ‑ eldöntheti, hogy inkább egy olyan bíróságon adja be, ahol rövidebbek a pertartamok.

Működik egy sms-, e-mailes értesítési rendszerünk azoknak az ügyvédeknek, ügyfeleknek, akik ebbe a rendszerbe bejelentkeztek. Folyamatosan mennek az értesítések az ügyükben fontos történésekről. A bíróságon belül pedig létezik a perjogi határidőkre figyelmeztető automatikus rendszer, mintha csak az ébresztőóra szólalna meg egy-egy határidő előtt a bíróknak. Nagyon sokan használják már kísérleti jelleggel az úgynevezett beszédfelismerő és leíró szoftvereket a bíróságon, ami hosszú távon azt eredményezheti majd, hogy a jegyzőkönyvek automatikusan leírásra kerülhetnek. Ezzel felszabadul nagyon sok munkaerő, és még több olyan emberi erőforrásunk lesz a bírók mellett, akik a minőségi munkát segíthetik.

(11.10)

A célunk az, hogy tértől és időtől független legyen az ítélkezés. Egy ügyvéd akár még este 10 órakor is képes legyen beadni a beadványát, hogy bele tudjon nézni a periratokba, hogyha érdekli; bármilyen időpillanatban mindenki számára elérhetőek legyünk. Most készülünk erre a teljes körű online ügyintézésre, és természetesen azt is szeretnénk, ha határozataink elérhetőek volnának, tehát megújítjuk az úgynevezett anonimizált határozatok gyűjteményét. Ezeket a fejlesztéseket mind a 2016. évben készítettük elő.

Ami az elektronizálás mellett a legnagyobb kihívást jelenti számunkra, az mind önöknek köszönhető. Nevezetesen a jogszabályalkotás tempójának, hiszen csak 2016-ban 159 törvény és 501 kormányrendelet és számos miniszteri rendelet született. Ezeket a rendeleteket, jogszabályokat a bíróságoknak ismerniük kell. De a legnagyobb kihívás, és tulajdonképpen ezzel már 2016-tól foglalkoztunk, a három nagy eljárási kódex lesz számunkra.

Ezúton is szeretném megköszönni az Igazságügyi Minisztériumnak azt a támogató hozzáállást, amit most már évek óta tapasztalunk, hogy mindig számítanak az észrevételeinkre, komolyan veszik ezeket az észrevételeket, és én biztos vagyok abban, ezt látom vissza a teljesítményeket mutató számokban, hogy nagyon fontos, hogy ezek a vélemények megfogalmazódjanak a bírósági szervezetben, mert valójában azt szolgálják, azt szolgálhatják, hogy a jogalkalmazás úgy alakuljon, ahogy a jogalkotó megálmodta. És ehhez persze nem elég a jogszabályokat megalkotni, hanem azok után életben is kell tartani azokat. Óriási kihívás lesz számunkra a 2018. januártól hatályos közigazgatási perrendtartás és polgári perrendtartás. Mindig a közlekedési szabályváltozásokhoz szoktam ezt hasonlítani, hiszen ez olyan változást jelent számunkra, hogy ami eddig egyirányú utca volt, oda most több irányból lehet behajtani, ahol előzni tilos volt, most lehet előzni, vagy éppen fordítva. Óriási jelentősége van annak, hogy a bírók maximálisan felkészültek legyenek ezekből a szabályokból, hiszen nem az adja a tekintélyét a bírónak, nem az adhatja, hogy talár van rajta és egy pulpituson ül, hanem az, hogy a tárgyalóteremben ő ismeri legjobban az ügyviteli szabályokat, hiszen egy ügy az „A” pontból csak az eljárási jogszabályok alapján érhet révbe és fejeződhet be.

Hogy ezt megtámogassuk, ezért már 2016-ban felállítottunk három projektet. Ebben a projektben bírók vesznek részt, és egyszerre foglalkoztunk a jogszabály-véleményezéssel, a képzéssel és az igazgatás támogatásával. Csak a polgári perrendtartást illetően egy 1800 oldalas tananyagot készítettünk, 23 kúriai bíró lektorálta 68 bíró három hónapig tartó munkáját, és ezek a tananyagok nem a hagyományos módon készültek, hanem podcastok, hangfájlok, videofelvételek készültek a képzések során. Ez azt jelenti, hogy bárki a mobileszközeiről a bírók közül letöltheti ezeket az anyagokat. Mindig elérhetőek, bármilyen vészhelyzetben, vagy egyáltalán, amíg az új rendelkezéseket nem alkalmazzuk, a felkészülés bármikor megtörténhet a bírók részéről.

Persze ezek a változások az ügyfeleket is nagy kihívások elé állítják. És azt gondoljuk, és ebben is segítségünkre van az Igazságügyi Minisztérium, hogy az ügyfelek tájékoztatása is nagyon komoly feladatot jelent. Itt legutóbb szóba került a kommunikáció jelentősége Turi-Kovács képviselő úr részéről. Itt igazán van jelentősége annak, hogy az ügyfelek kellőképpen ismerjék a jogaikat, és már úgy érkezzenek a bíróságokra, hogy tudják, hogy milyen fajta beadványt kell beadniuk, milyen illetéket kell befizetniük, és azt gondolom, hogy e tekintetben ránk hárul a legnagyobb felelősség.

Tisztelt Országgyűlés! 2012 óta fontos vezetői tapasztalat az számomra, hogy az újító szándékok felé kellő nyitottsággal és tisztelettel kell fordulni, de minden esetben kellő körültekintéssel is kell eljárni, és mindenki véleményére is tekintettel kell lenni, akit a változás érint. Deák Ferenc szavaival élve: „Nemzeti csinosodásunk haladásával, változván az idők szelleme, sok régit el kell törölni, sok újat alkotni, sokat javítva változtatni.” A bírósági igazgatás minden területén e gondolatok szellemében munkálkodunk. Köszönöm szépen a figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.)