Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. DARÁK PÉTER, a Kúria elnöke, a napirendi pont előadója: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelettel kérem, hogy a Magyar Országgyűlés fogadja el a Kúria elnökének 2016. évről szóló beszámolóját. Ennek indokául az írásban benyújtott beszámolóból néhány lényeges pontot szeretnék kiemelni.

A Kúria számára kulcskérdés annak folyamatos vizsgálata, hogy miként járulhatunk hozzá a jogbiztonsághoz, a jog következetes és átlátható alkalmazásához. Ennek érdekében 2016-ban a lett, litván és spanyol legfelsőbb bírósággal közösen megvizsgáltuk azokat a sajátosságokat, amelyek az egyes legfelsőbb bíróságok működésében mutatkoznak. Nagyon tanulságos, hogy a közösen készült összefoglaló jelentés milyen újdonságokat emelt ki a Kúria munkaszervezetéből. Ilyen a gyakornoki program, a főtanácsadói kar, a joggyakorlat-elemzés eredményei, az előzetes döntéshozatali eljárásra irányuló kezdeményezések rendszeres közzététele és nyilvántartása, az, hogy a belső munka kérdéseit folyamatosan frissített szabályzatok rendezik, belső ellenőrzési kézikönyvet fogadott el a Kúria, hírleveleket bocsátunk közre a bírói kar számára a kiemelkedő nemzetközi döntésekről, és kiemelkedő jelentőségű a bírói döntéseink lényegét összefoglaló közleményeknek a Kúria honlapján történő közzététele.

A vizsgálat az igazságszolgáltatás minőségét alapjaiban érintő tényezőnek tekintette az ügyek objektív és előre meghatározott kritériumok alapján történő kiosztását, megállapítva, hogy a legtöbb európai legfelsőbb bíróság kötelező érvényű előírások alapján osztja ki az ügyeket a bírák között. Ez alól a Kúria sem kivétel. A Kúria kollégiumai előre meghatározott ügyelosztási módszereket alkalmaznak.

2016-ban jelentős joggyakorlat-elemzéseket vállalt a Kúria. Így vizsgáltuk a nagy sajtóvisszhangot keltett új polgári törvénykönyvi rendelkezésekkel összefüggésben a vezető tisztségviselők hitelezőkkel szembeni felelősségét, a társasházi jogvitákkal kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot, az előzetes letartóztatás elrendelésének és fenntartásának gyakorlatát, az Alaptörvény követelményeinek érvényesülését, illetve a munkaügyi ítélkezést érintően az egyenlő bánásmódot és a joggal való visszaélést.

2016-ban a Kúria kiemelkedően magas számú, öt jogegységi határozatot hozott és nyolc kollégiumi véleményt alkotott. Az új polgári törvénykönyv alkalmazásának vizsgálatára felállított elnöki tanácsadó testület állásfoglalásokat alkotott az elévülés, a vezető tisztségviselők felelőssége, a közös tulajdon és annak megszüntetése, valamint a jogi személyekre vonatkozó szabályozás tárgykörében.

Nagyon fontosnak tartom, hogy az Országos Bírósági Hivatal elnökével egyetértésben 2015-ben hívtuk életre azt a konzultációs testületet, amely a civil szervezetek nyilvántartásával kapcsolatos bírói gyakorlat egységesítését tűzte ki célul. A testület működése jelentősen járult hozzá 2016-ban ahhoz, hogy a civil szervezetek bejegyzésével, változásbejegyzésével kapcsolatos nagyszámú panaszok csökkentek. Hasonló formában működött testület az érvénytelenségi perekkel összefüggésben. A konzultatív testület állásfoglalásai, az ülésekről készült jegyzőkönyvek a Kúria honlapján elérhetők.

(9.10)

Örömmel tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést arról, hogy a Kúrián befejeződött a többéves folyamat részeként a főtanácsadói rendszer kiépítése. A betöltött létszám 14 fő, ennyi ifjú jogtudós segíti a Kúria tanácsainak munkáját. Szeretném kiemelni azt is, hogy a Kúria teljes ülése 2016-ban több alkalommal hallgatott meg tanácselnöki beszámolókat, amelyek hozzájárultak ahhoz, hogy a Kúria egyes tanácsai a más tanácsban folyó munkák elvi tartalmáról közvetlen tudomást szerezhessenek.

Jelentős momentuma volt a 2016-os évnek az új eljárási kódexek kodifikációjában való részvétel és az arra való felkészülés. Különösen a Polgári Kollégium jeleskedett ebben a kérdésben, több menetben tárgyalta az új polgári perrendtartás tervezetét és tett javaslatokat a tervezet jobbítására.

Tisztelt Országgyűlés! A Kúria 2016-ban jelentős jogegységi döntést fogadott el a kölcsönszerződések tárgyának és a törlesztőrészletek meghatározásával kapcsolatban, illetve felülvizsgálta korábbi, a végrendeleti tanúk aláírásával szemben támasztott követelményeket tartalmazó iránymutatását. Azt hatályon kívül helyezte, és egy korszerűbb álláspontot foglalt el a tanúk aláírásának érvényességével összefüggésben.

Szeretnék kitérni arra is, hogy 2016-ot megelőzően a Kúria joggyakorlat-elemzést folytatott már menekültügyi ítélkezés tárgyában. A 2016-ban bekövetkezett jogszabályi változásokra tekintettel azonban úgy döntött, hogy az ekkor, 2012-ben hozott kollégiumi véleményét a továbbiakban nem tartja fenn, és a megváltozott jogszabályi körülmények között lehetőséget ad a bírói gyakorlat szabad kialakítására.

Fontosnak tartom azt is, hogy a Közigazgatási Kollégium hosszú idő után, nyugvópontra helyezve az általános forgalmi adóval kapcsolatos gyakorlatot, kollégiumi véleményt alkotott, amelyben három jól elkülöníthető tényállást határozott meg annak érdekében, hogy az általános forgalmiadó-levonási jog megítélhetősége könnyebbé váljon.

A joggyakorlat-elemzés kiemelkedő eredményének tartom az egyes alapjogokat sértő bűncselekmények bírói gyakorlatának vizsgálatát is, amelynek alapján megállapításra került, hogy nemcsak a kisebbséghez, de a többséghez tartozó egyének is lehetnek gyűlöletmotivált támadások sértettjei. Megállapítottuk továbbá, hogy egy szervezet tagjai csak akkor élvezhetnek kiemelt büntetőjogi védelmet, ha a törvényes keretek között fejtik ki tevékenységüket.

Az Alaptörvény követelményeinek a bírói ítélkezésben történő érvényesülése tárgyában folyt joggyakorlat-elemzés jelentős megállapításokat tett annak érdekében, hogy világosan lássuk, mennyiben alkalmazzák a bíróságok közvetlenül az Alaptörvény rendelkezéseit. Az elemzőcsoport által megvizsgált 500 határozatnak 35 százalékában található az Alaptörvényre történő hivatkozáson túl, azok tartalmát érintő elemzés is az indokolás részeként. A jelentés részletesen tartalmazza ‑ és erre most nem szeretnék kitérni ‑, hogy milyen változatos képet mutat az Alaptörvény rendelkezéseire való hivatkozás a bírósági ítéletekben. Ezt az adatot támasztja alá egy, az Alkotmánybíróság és a Kúria által közösen indított kutatási projekt eredményeként a tegnapi napon tartott tudományos konferencia megnyitójában Stumpf István alkotmánybíró úrtól elhangzott azon adat, hogy a felső bíróságok kétezer ügyben alkalmazták az Alaptörvényt az elmúlt időszakban.

Tisztelt Képviselő Urak! Engedjék meg, hogy néhány szóban szóljak az önkormányzati normakontroll-gyakorlatunkról is. A 2016-os évben jogszabályváltozás érintette a Kúria önkormányzati tanácsának gyakorlatát annyiban, hogy az adó mértékére vonatkozó jogszabályi követelmény módosult. Ezért az összefoglaló jelzi, a Kúriának a következő adóévben kell majd döntenie arról, hogy korábbi gyakorlata fenntartható‑e a helyi adó mértékének arányossága vonatkozásában vagy sem. Szeretném jelezni, hogy mind a mai napig nem került a Kúria elé olyan, a 2017-es adóévet érintő ügy, amelyben ezt az áttekintést, felülvizsgálatot el tudtuk volna végezni.

Az önkormányzati normakontroll tanács gyakorlata arra mutat, hogy a Kúria igyekszik tiszteletben tartani az önkormányzatok mozgásterét a törvényes adómaximum alatti telekadó meghatározási módja vonatkozásában. Nem tekinti tehát szankciószerű adóztatásnak a Kúria az olyan telekadómértéket, amely a törvényes adómaximum alatt marad. Ugyanakkor egy másik ügyben a Kúria kimondta, hogy a telekadó konfiskális jellegének eldöntése során tekintettel kell lenni a több évet átfogó adóztatási gyakorlatra is.

Vizsgáltuk azt is, hogy mennyiben teljesül a bizalomvédelem elve az önkormányzati normaalkotás során. Megállapítottuk, hogy az eredetileg adómentes időszakra történő utólagos adókivetés a jogszabály alkalmazására történő felkészüléshez szükséges idő sérelmét megvalósítja. Találkoztunk ismételten olyan üggyel, amellyel a korábbi években is, amikor az önkormányzati rendelet látszólag normatív módon határozta meg az adóalanyok körét, azonban valójában csak egy adózót érintett hátrányosan. Ezt a fajta rendeleti előírást törvénysértőnek találtuk.

Megállapítottuk azt is, hogy a telekadó alóli mentesség szempontja nem lehet az, hogy az adóalany az adott településen életvitelszerűen lakik‑e vagy sem. Nem lehet tehát az adókötelezettség fennállását vagy fenn nem állását a lakcímnyilvántartás adataitól függővé tenni. A Kúria úgy látta, hogy amennyiben egy ingatlantulajdonos egyben vállalkozó is, ez a tevékenysége kizárja, hogy alanya legyen a települési adónak. Arra is felhívtuk a figyelmet, hogy a helyi adókról szóló törvényben szereplő tipizált, tehát meghatározott adónemek formájában szabályozott adótényállásokat nem lehet megismételni és újraszabályozni települési adó néven.

Jelentősnek tartom azt is, hogy a normakontroll tanács ítélkezése érintette a települések rendjét az önkormányzatok részéről fenntartani szándékozó szabályozó szándékot. Két döntésünk érintette ezt a problémakört. Az egyik az üzletek éjszakai nyitva tartásának szabályozására vonatkozott, ahol a Kúria kimondta, hogy ennek során a helyi önkormányzatok figyelembe vehetik az ott lakók pihenéshez és egészséges környezethez való jogát. Egy másik ügyben pedig azt mondta ki a Kúria tanácsa, hogy a helyi önkormányzatok a környezetvédelmi törvény alapján rendelkeznek felhatalmazással arra, hogy helyi zajvédelmi szabályokat határozzanak meg, akár alkalmi rendezvényeket is érintő módon. Fontos konklúzióra jutott az önkormányzati normakontroll tanács a tekintetben is, hogy ha egy rendelet a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni rendeli a módosított szabályokat, az a visszamenőleges hatályú jogalkotás tilalmába ütközhet.

Tisztelt Országgyűlés! Az írásbeli beszámolóm érinti a 2017. évi szakmai célkitűzéseink megfogalmazását. Szeretném előre jelezni, hogy a jelen 2017-es évben is új jogintézmények vizsgálatát tűzte ki célul a Kúria, így a reintegrációs őrizet vizsgálatát, illetve a jegyző birtokvédelmi eljárása bírói kontrollja áttekintését.

A választási eljárási törvények módosítása és az ahhoz kapcsolódó új bírósági gyakorlat indokolta azt, hogy a Közigazgatási Kollégium joggyakorlat-elemzés keretében tekintse át a választási és népszavazási eljárásokkal kapcsolatos gyakorlatot is. Ez a munka is lassan a végére ér.

Tisztelt Országgyűlés! Nagyon fontos feladatunk ebben az évben az újonnan hatályba lépett eljárási kódexek, a polgári eljárásjogi kódex és a közigazgatási perrendtartás alkalmazására történő felkészülés is. Összegzésként annyit szeretnék elmondani, hogy 2016-ban ‑ a korábbi évekhez képest újdonságként ‑ új jelenség volt a konzultációs testületek felállítása és működése, amelyek a Kúria értékelése szerint eredményesen járultak hozzá ahhoz, hogy a vitatott jogi kérdések megnyugtatóan rendeződhessenek.

(9.20)

Ahogy az elmúlt év tapasztalatai is igazolták, a jogrendszer folyamatos és jelentős mértékű változásai közepette a Kúria továbbra sem elégedhet meg a hagyományos, a törvény által biztosított jogegységesítő aktusok bizonyos időközönkénti kibocsátásával, hanem aktív és kezdeményező szerepet kell vállalnia olyan kötetlen fórumok kialakításában, amelyek keretében megismerhetjük az ország különböző pontjain ítélkező bírák problémáit és végső soron az állampolgárokat foglalkoztató gyakorlati problémákat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps.)