Felszólalás adatai
104. ülésnap (2019.12.17.), 54. felszólalás | |
---|---|
Felszólaló | Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) |
Beosztás | |
Bizottsági előadó | |
Felszólalás oka | elhangzik az interpelláció/kérdés/azonnali kérdés |
Videó/Felszólalás ideje | 2:40 |
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai
A felszólalás szövege:
DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Bízom benne, hogy ez a kérdés majd kevesebb indulatot vált ki. Itt nem pártpolitikai kérdésről, itt egy nagyon komoly zöldkörnyezeti ügyről van szó, ami Pécs városát érinti, de az államnak feladata van ebben a kérdésben. Gondolom, államtitkár úr válaszára számíthatok majd.Pécsett a Karolina-külfejtést érintően a bányászati munkálatok 2004-ben már befejeződtek. A bányászati tevékenység megszűnését követően a Pécsi Bányakapitányság 2009. december 31-ében határozta meg a rekultiváció eredeti határidejét. A rekultivációs munkák elvégzéséért részben a magyar állam, részben pedig a Pannon Hőerőmű Zrt. a felelős.
Mivel az érdemi munkavégzés helyett nagyon sokáig a határidők folyamatos tologatása volt megfigyelhető az érintett lakosság és a város részéről, ezért 2017-ben civil kezdeményezésre és lakossági nyomásra az akkori illetékes államtitkár, Aradszki András államtitkár úr tartott egy lakossági fórumot. Meghallgatva a helyiek panaszait, a város panaszait, illetve áttekintve a környék adottságait ígéretet tett, hogy a 2019-es költségvetésben megjelennek majd az állami munkák elvégzéséhez források. Ez gyakorlatilag meg is történt. 2,18 milliárd forint meg is jelent az idei évi költségvetésben, illetve még a jövő évi költségvetésben is szerepel 1,75 milliárd forint. 2018-ban elindult a munkavégzés, ám ez láthatóan messze-messze nem a szükséges mértékű, az állami szerepvállalás szerinti munka viszont még el se kezdődött.
Azt tudni kell, hogy ez a Karolina-külfejtés egy óriási, hatalmas tájseb, tehát egy körülbelül 1 kilométerszer 600 méteres hatalmas nagy kráter, ami közel 100 méter mély. Ez korábban földmozgásokat okozott, és egyéb más környezeti kockázatokat jelent most is, tehát akár a légszennyezettséget, akár a felszíni, felszín alatti vizek szennyeződését tekintve.
Konkrétan a kérdéseim államtitkár úrhoz: mi a magyarázata annak, hogy a rekultivációs munkálatok elvégzésének eredeti határideje 2009 volt, majd ezt követően folyamatos lett a határidők módosítása? Most már 2032-es befejezési határidőket is lehet hallani. Miként értékeli a kormány a területen a környezeti kockázatokat, tehát a közvetlen környezetre, illetve Pécsre vonatkoztatva a környezeti kockázatokat? Milyen adatokkal, milyen mérésekkel rendelkeznek az illetékesek?
Ha rendelkezésre áll a költségvetésben az erre elkülönített forrás, akkor miért nem kezdte meg az állam a maga részéről az érdemi munkavégzést? Illetve az állam mikor szándékozik a maga részéről a munkálatokat megkezdeni, és mi a hivatalos határidő, az állam számításai szerint mikor kezdődhet meg ennek a rendkívül fontos és sürgető munkának az elvégzése? Köszönöm előre is államtitkár úr válaszát. (Taps az LMP és a Párbeszéd padsoraiból.)
Felszólalások: Előző 54 Következő Ülésnap adatai