Felszólalás adatai

Az adóváltozások legfontosabb célja a kiskeresetűek adócsökkentése. A családi adókedvezmények kiterjesztése mintegy 260 ezer kis keresetű családot hoz az eddiginél kedvezőbb helyzetbe, akár havi több tízezer forinttal is több pénz maradhat náluk januártól.

A másik fontos szempont, hogy a gazdasági szabályozórendszer legfontosabb eleme, az adórendszer stabil és kiszámítható. Csak ilyen környezetben tudnak a cégek, a vállalatok hosszú távra tervezni, tudják biztonságosan elkészíteni üzleti terveiket, képesek megalapozottan dönteni a beruházások indításáról és új munkahelyek létesítéséről.

A kormány intézkedéseinek és a magyar gazdaság növekvő teljesítményének köszönhetően végre sikerült pénzügyi egyensúlyt kialakítanunk Magyarországon. Ez lehetővé teszi, hogy az adórendszert tekintve is a hosszú távú stabilitás legyen az egyik legfontosabb szempontunk. Az adórendszernek a stabilitás mellett továbbra is a legfontosabb gazdaságpolitikai célok megvalósítását kell szolgálnia, így a gazdasági növekedést, az új munkahelyek teremtését, valamint a családok növekvő biztonságát és jólétét.

Tisztelt Ház! Ahogyan a 2014. évi költségvetési javaslatban, úgy a most benyújtott adótörvényekben sincsenek váratlan elemek. Köztudott, hogy az elmúlt években a kormány legfőbb adópolitikai célkitűzése a családosok, a munkát vállalók, valamint a vállalkozók helyzetének javítása volt. Ennek érdekében a hazai adórendszert átalakítottuk, az adóterhelés súlypontját áthelyeztük a jövedelmeket terhelő adókról egyre inkább a fogyasztást, a forgalmat terhelő adókra. Így a most önök előtt lévő törvényjavaslat legfontosabb céljai is ennek fényében értelmezhetők. Ezek pedig a következők.

(9.00)

Egyrészt a családok adó-, járulék- és illetékterheinek további csökkentése. Másrészt a vállalkozói környezet javítása, elsősorban nyilván - az adótörvények vitáját kezdjük meg - adópolitikai eszközökkel. A harmadik az adózás adminisztrációs terheinek csökkentése; itt elsősorban azokat a gyakorlati területeket vesszük sorra, ahol az év során olyan ügy merült fel, ami alapján ezeknek a terheknek a csökkentése célszerű. Végül, de nem utolsósorban a gazdaság kifehérítését szolgáló intézkedések körének a bővítését javasoljuk, s kisebb részben a jogalkalmazás során felmerült problémák orvoslását.

Tisztelt Ház! A kormány javaslata szerint a 2014. év a vállalkozások számára tehát már a stabilitás, a kiszámíthatóság és az egyszerűsítés, a kis keresetű családok részére pedig egyértelműen az adócsökkentés éve lesz. Ezért most az expozéban is ezekre a területekre, valamint az egyes adótörvények fontosabb módosításaira szeretnék kitérni.

Tisztelt Országgyűlés! A javaslat legfontosabb eleme a családi adókedvezmény kiterjesztése. Az elmúlt években a családi kedvezmény közel 600 ezer család mindennapjait könnyítette meg. 2014-től tovább bővítjük a családi kedvezmény igénybevételének lehetőségét. Azoknak a szülőknek is lehetővé tesszük a családi adókedvezmény igénybevételét, akik eddig ezt a kedvezményt, például az alacsony jövedelmük miatt, nem tudták teljes mértékben kihasználni. A kis keresetű szülők a jövőben a családi kedvezményt az egyéni egészségbiztosítási járulék és a nyugdíjjárulék terhére is igénybe vehetik. Így az eddigi bruttó jövedelmük lényegében a nettó jövedelmük lesz 2014-ben. A módosítás hatására 260 ezer család nettó jövedelme nő jelentősen 2014 februárjától.

Szintén a lakosság biztonságának növelését szolgálja az az intézkedés, amely szerint 2014-ben megszűnnek azok az adózási jellegű korlátok, amelyek a hitelintézeteket megakadályozhatták abban, hogy elengedjék az adósok tartozását. A módosítás elfogadásával elősegíthetjük, hogy amennyiben az adósok megrendült vagyoni helyzete megkívánja, a hitelintézetek gyakrabban és könnyebben éljenek, élhessenek a hitel vagy kamat elengedésének lehetőségével. Így tehát 2014-től a bankok által elengedett hitel, kölcsön akkor is adómentesnek minősül, ha a hitelt nem biztosítja a lakásra bejegyzett zálogjog. A hitelintézetnek pedig nem kell kamatkedvezményből származó jövedelmet megállapítania és az után közterheket fizetnie abban az esetben, ha a hitelre, kölcsönre azért nem számol fel kamatot, hogy a fizetésképtelen adós fizetőképességét helyreállítsa.

Tisztelt Ház! Az illetéktörvény módosításával számos új elemmel bővül az illetékmentes vagyonszerzések köre, egyszerűsödnek a lakás- és telekszerzés szabályai. 2014. január 1-jétől illetékmentes lesz a házastársak közötti vagyonmozgás, ideértve a házassági vagyonközösség megszüntetésével történő vagyonszerzést. Emellett egy gyakori problémát is rendezünk. Eddig, ha egy építési telket többen szereztek meg, de a lakóház felépítését igazoló dokumentumon csak az egyik vagyonszerző neve szerepelt, az adóhatóság a lakóház felépítése ellenére az illetéket csak az igazolással rendelkező személynél törölhette. Ezen módosítunk, így a jövő év elejétől nem lesz akadály, ha az igazolás csak az egyik érintettet nevesíti.

Az első lakást vásárlókat támogatja az a javaslat, amelynek köszönhetően életkortól függetlenül kérhető az adóhatóságtól 12 havi pótlékmentes részletfizetés. Az első lakást vásárlóknál az adóhatóságnak nincs mérlegelési jogköre, kérelemre automatikusan biztosítania kell a részletfizetés lehetőségét, amennyiben ezt a javaslatát a kormánynak a tisztelt Ház támogatni fogja.

A helyiadó-törvényt érintő változás, hogy 2014. január 1-jétől nem kell telekadót fizetni a belterületi egyhektáros vagy annál kisebb földek után, ha annak teljes területe tényleges mezőgazdasági művelés alatt áll, és ezt a mezőgazdasági igazgatási szerv igazolja. Egy példával hadd szemléltessem ezt. Eddig, ha valakinek volt egy belterületen lévő 5 ezer négyzetméteres üres telke, amelyen, mondjuk, zöldségeket termelt, akkor telekadót kellett fizetnie. Ezekben az esetekben a jövőben adómentességet javaslunk.

Tisztelt Ház! Amint a bevezetőmben említettem, a törvényjavaslat számos intézkedést tartalmaz a vállalkozói környezet kedvezőbbé tételére vonatkozóan is. Így a beruházások elősegítése érdekében módosul a társaságiadó-törvény, 40-ről 60 százalékra nő annak az adókedvezménynek a mértéke, amelyet a kis- és középvállalkozások, a tárgyieszköz-beruházás céljából felhasznált kölcsöneikre tekintettel, az adóévben megfizetett kamat után vehetnek igénybe.

Az innováció támogatása érdekében a törvényjavaslat lehetőséget teremt arra, hogy az adózó a vállalkozásához tartozó kutatás-fejlesztési tevékenységének közvetlen költségeivel csökkentse az adózás előtti eredményét.

A vállalkozások adóterheit csökkenti, illetve a jogalkalmazás egyszerűsítését szolgálja több javaslatunk is. Ezek között említem például, hogy nem jelentős összegű hiba esetén a jövőben elegendő lesz az eltéréssel a tárgyévi társasági adóalapot módosítani, és nem kell a vállalkozóknak külön önellenőrzéssel helyesbíteniük azt.

Ugyancsak ebbe a körbe tartozik az a társasági adózást érintő javaslat is, amely lehetővé teszi, hogy az éttermi szolgáltatás költsége számla nélkül is elszámolható legyen, amennyiben a fizetés bankkártyával történik. Tehát amennyiben nem készpénzzel fizet egy ilyen vállalkozó egy éttermi szolgáltatásnál, akkor ezt minden gond nélkül elszámolhatja.

Kedvezően változnak a kisadózó vállalkozások tételes adóját érintő szabályok is. A jövőben nem minősül főállású kisadózónak az, akit több munkaviszonyban, együttesen heti 36 órát meghaladóan foglalkoztatnak, illetve aki után más vállalkozásban már vállalkozóként megfizették a járulékokat. A javaslatnak köszönhetően számos kisadózó havi tételes adója az eddigi összeg felére, 25 ezer forintra csökken.

Felesleges adminisztrációs terhet vesz le a vállalkozások válláról a közvetett adózás területén, hogy a jövedéki szabályozásban megszűnik az adóraktárak vevőnyilvántartás-vezetési kötelezettsége is. Ebbe a körbe tartozik, hogy megszűnik a papír alapú adóigazolás, így egyszerűsödik a gépjárművek forgalomba helyezése is.

Az általános forgalmi adót érintően 2013. március 15-étől változott az időszakos elszámolású ügyletek teljesítési időpontja, a bizonylatolás szabályainak változása körében pedig majd lehetővé válik jövőre az elektronikus nyugtakibocsátás.

Tisztelt Ház! Szeretnék kiemelni néhányat azon javaslataink közül is, amelyek a jogalkalmazást segítik, illetve a gazdaság kifehérítését szolgálják.

Ami a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény módosítását illeti, javaslataink javarészt technikai pontosítások. Az érdemi jogalkalmazást segíti az a módosítás, amely a vámjogi és adójogi normákat hozza összhangba a fizetési halasztás, illetőleg a részletfizetés-engedélyezés tekintetében.

Az adózás rendjét érintő javaslatok célja elsősorban a törvényszöveg pontosítása, a visszaélések visszaszorítása és az adóeljárások egyszerűsítése. A visszaélések visszaszorítása érdekében a javaslat egyértelművé teszi, hogy az állam adóhatóság az adóellenőrzéseknél vizsgálhatja a bizonylatok feldolgozásához alkalmazott szoftvereket, informatikai rendszereket, illetve számításokat.

Tisztelt Képviselőtársaim! A munkavállalók számára jelent könnyítést, hogy a legalább heti 36 órás munkaviszonnyal is rendelkező nyugdíjas egyéni és társas vállalkozók után megszűnik a fix összegű egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség. A szabad vállalkozási zónákban működő vállalkozásoknál bővül azoknak a munkavállalóknak a köre, akik után szociális hozzájárulási adókedvezményt lehet érvényesíteni. Javaslatunk szerint a korábban előírt lakóhely feltétele úgy is teljesülhet, ha a munkavállaló a munkáltató székhelye szerinti szabad vállalkozási zónától 20 kilométerre lévő szabad vállalkozási zónában vagy ugyanabban a kistérségben lakik, mint amelyben a munkáltatója működik.

Segítjük azoknak a fiataloknak a munkavállalását is, akik hallgatói munkaszerződés alapján végeznek munkát, azzal, hogy mentesítjük őket a biztosítási és járulékfizetési kötelezettség alól.

(9.10)

Tisztelt Országgyűlés! Hadd említsek meg néhány további intézkedést a jövő évi adócsomagból! A pénzügyi szervezetek, a hitelintézetek és egyéb pénzügyi szervezetek 2014-ben is kötelezettek lesznek a bankadó megfizetésére. Ebben a tekintetben tehát a szabályozás nem változik.

A benyújtott törvényjavaslat értelmében 2014-től az energiaellátók - a társasági adózás területén már megismert és alkalmazott gyakorlatnak megfelelően - adóelőleg megfizetésére lesznek kötelezettek.

A népegészségügyi termékadóról szóló törvény kiigazításával egyértelművé válik az eredeti jogalkotói szándék, amely szerint azokat a termékeket vontuk fokozottabb adózás alá, amelyek magas népegészségügyi kockázatot hordoztak magukban. Erre tekintettel a továbbiakban a sok hozzáadott cukrot tartalmazó, alacsony gyümölcstartalmú szörpök, sűrítmények is a netaköteles üdítőitalok kategóriájába kerülnek, ilyen üdítőitalnak fognak minősülni.

A környezetvédelmi termékdíj szabályozásában könnyítést jelent a termékdíjraktár jogintézményének bevezetése, mivel az a hazai beszállítóknak is megteremti a külföldi beszállítókkal azonos lehetőségeket, továbbá javítja az exportra termelő befektetők versenyképességét.

A szabályozott ingatlanbefektetési társaságok alapításának megkönnyítése érdekében a törvényjavaslat enyhíti a szabályozott ingatlanbefektetési társaságok osztalékfizetésére, a vezető tisztségviselők összeférhetetlenségére, a gazdasági társaságban való részesedés korlátozására, valamint a beszámolóra vonatkozó szabályokat.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényt érintő változások elsősorban pontosító és kiegészítő jellegűek. Az egyedüli koncepcionális jellegű módosítás az, hogy a közúti határátkelőhelyek üzemeltetésével és fejlesztésével kapcsolatos feladatok a szükséges költségvetési fedezettel együtt az állami adóhatóságtól a rendőrséghez kerülnek át. Tisztelt Ház! Itt arról van szó, hogy azok a határátkelőhelyek, amelyeket már a schengeni szabályozás miatt nem kötelező működtetnünk és fenntartanunk, nem a NAV-nál, az adóhatóságnál, hanem a rendőrségnél lesznek.

Tisztelt Ház! Az eddig ismertetett adóintézkedéseken túl van még egy fontos területe a javaslatnak. Az adóelkerülést és a gazdaság kifehéredését célzó kormányzati politika részeként kizárjuk a könyvviteli szolgáltatást végzők éves kötelező továbbképzésének szervezéséből az off-shore jellegű, illetve nem átlátható tulajdonosi szerkezetű szervezeteket. Az intézkedés hatására a jövőben csak olyan társaságok vehetnek részt a könyvelők kötelező továbbképzésében, amelyek jó példával járnak a szakma előtt, azaz nem áll fenn annak a veszélye, hogy működésük során az adóelkerülést választják.

Tisztelt Ház! Ezek tehát a kormány javaslatai az adótörvények jövő évi módosításáról. Szándékaink szerint a családok és a vállalkozások számára is kedvezőek az imént felsorolt változások, emellett tükrözik elkötelezettségünket az adópolitikai stabilitás mellett. Kérem ezért a tisztelt Házat, hogy a törvényjavaslatot megvitatni és elfogadni szíveskedjenek.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok soraiban.)