Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Kedves Képviselőtársaim! A Századvég-sztoriról szeretnék néhány szót ejteni. Mint ismeretes, a Századvég 88. száma elkészült, ennek nyomdakész változata is létrejött, aztán mégsem került kinyomtatásra, hanem kukába rakták. Az elektronikus változat egy nagyon rövid ideig ugyan, de fent volt a világhálón, aztán utána levették a világhálóról, a szerkesztőbizottságot pedig teljes egészében átalakították. Feloszlatták a korábbi szerkesztőbizottságot, és egy új szerkesztőbizottság alakult meg. Miért érdekes ez a hír? Nyilván azért érdekes, mert a Századvég nem egy közönséges folyóirat, hanem a kormány ideológiai lapja. A korábbi szerkesztőbizottságokban olyan emberek szerepeltek, mint Orbán Viktor miniszterelnök úr és Kövér László házelnök úr. Tehát azt gondolom, az egy igen fontos kérdés, hogy vajon mi is történik a Századvég környékén. Ez a lépés egyébként nagyon beleillik abba a sorba, hogy úgy tűnik, a konzervatív sajtóval elindult a leszámolás, hiszen megszűnt a Magyar Nemzet, a Heti Válasz, átalakították a Mandinert, hogy csak egy-kettőt említsek a nemrég múltból, és meglátjuk, hogy mi fog még ezek után következni.

Mi ütötte ki a biztosítékot kormánypárti körökben, hogy a Századvégnél ez a történet végbemehetett? Ez a 88. szám a járadékról szól, a járadék különböző formáiról, amelyek közül talán a legfontosabb az, hogy ha monopolpozícióba kerül valaki, akkor járadékot tud realizálni, és ha a politika rátelepszik a piacra, akkor szintén járadékszerű jövedelmek képződhetnek, szemben a normál profittal. S természetesen a korrupció is egy ilyen járadéktípusú dolog.

Ezekről a kérdésekről értekezett ebben a számban Mihályi Péter és Szelényi Iván, ők írták az első nyitó tanulmányt, valamint Bod Péter Ákos is. Információk szerint ez a két tanulmány volt az, amelyeket a kormányzati körök nem nagyon tudtak tolerálni, s ezért léptek közbe a történetben. Szelényi Iván egyébként nagyon büszke lehet magára, hiszen ő megérte azt hosszú élete során, hogy a kommunista rendszerben is betiltották, és most is betiltották a tanulmányt.

Természetesen, persze magyar sajátosság az, hogy miközben ezt a lapszámot betiltották, ugyanakkor pedig vészesen terjed, és rengeteg letöltést lehet látni, merthogy mégiscsak valahogy át tudták játszani a bürokráciát és szamizdatként terjed. Ebből következik az is, hogy egyre többen és többen olvassák el, ami egyébként örömteli dolog lehet, hiszen így legalább eléri a dolog a célját.

De nekem mint öreg embernek, déjà vu érzésem van, hiszen ilyet mi már láttunk korábban is. 1984-ben például a Mozgó Világ egyik számát bezúzták, és a Kulin Ferenc által vezetett szerkesztőbizottságot menesztették, és helyette párthű katonákkal töltötték azt föl.

(13.30)

Kérdezem én, hogy tulajdonképpen akkor most mi történik itt. Tessenek már nekem ezt megmondani! Mert azt megtanultuk a történelemből, hogy a bolsevik forradalom felfalja gyermekeit, de vajon a fülkeforradalom is felfalja gyermekeit? Köszönöm szépen. (Taps a Párbeszéd és az LMP soraiban.)