Felszólalás adatai

A felszólalás szövege:

ARATÓ GERGELY (DK): Köszönöm szépen. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Lenyűgözve hallgatom azt, hogy fideszes képviselőtársaim mennyire jónak és zseniálisnak tartják azt a megoldást, amelyet 2016-ban választottak (Dr. Völner Pál: Szükségesnek!), és micsoda meglepetésként érte őket az, hogy ha megnyitnak egy jogi lehetőséget, amely ugyan alacsonyabb kártérítési összeggel, de magyar bíróság előtt egyszerűen hozzáférhetővé teszi ezeket a típusú kárpótlásokat, akkor lesznek, akik ezzel élni fognak, sőt még ügyvédet is fognak fogadni. Elképesztő! Egy olyan fokú előrelátást igényelt volna ezt előre látni, amit az önök kormányáról valóban senki nem tételez fel. De azért annyira ne legyenek magukra büszkék, és most, amikor, ha jól értem, azon gondolkoznak…, bár ezt továbbra sem látjuk, ezt elmondtam az általános vitában is, és vártam, hogy majd a módosító indítványok talán kezelik ezt, és itt a bizottsági jelentés vitájában lesz mód róla beszélni, hogy akkor tulajdonképpen milyen más jogi megoldásuk van, akkor azt látjuk, hogy nincsen más jogi megoldásuk, vagy legalábbis még nem terjesztették be, lehet, hogy majd lesz, akkor nem tudom, hogy mi szükség van erre a törvényjavaslatra.

Mindenesetre mégiscsak az a helyzet, hogy most persze lehet azt mondani, hogy megszüntetik ezt a magyar jogszabályt, és akkor pontosan ugyanaz fog történni, ami a 2016 előtti helyzet volt: akkor ismét el fogják ítélni a magyar államot Strasbourgban, és persze az egy megoldás, amit Vejkey úr mond, hogy lépjünk ki az Emberi Jogi Bíróság hatóköre alól meg az emberi jogi egyezményből, meg lényegében ezzel együtt az EU-ból is, de szerintem ezt a magyarok többsége nem támogatja. Talán erről kellene nemzeti konzultációt rendezniük, ha már kíváncsiak az emberek véleményére, hogy akarjáke egyébként az emberek azt, hogy megvédje Strasbourg és az Európai Unió a jogaikat, vagy rábízzák önökre, és bíznak abban, hogy majd önök megvédik az emberek jogait, mert ebben nem túl sok sikert értek el a strasbourgi ítéletek alapján.

(18.10)

Szóval, visszatérve a dolog lényegére: most persze lehet ezzel játszani, be lehet adni egy másik trükkös megoldást, hátha az működik, vagy éppenséggel meg lehet próbálni kibújni Strasbourg hatálya alól. Most mondom, hogy egyik sem lesz hosszú távon járható, és majd itt fogunk ülni három-négy év múlva, önök lesznek majd remélhetően ellenzékben, és arról fogunk beszélni, hogy hogyan kezeljük azt a helyzetet, amit ez a rossz döntés előidézett. Miközben van a problémának egy pofonegyszerű megoldása: nem az ENSZ, nem az Európa Tanács, nem az Európai Unió, nem Soros György, nem a gyíklények, nem a marslakók és nem a szabadkőműves-összeesküvés írta elő azt, hogy milyen viszonyoknak kell lenni a magyar börtönökben. Egy igazságügyi minisztériumi rendelet szabályozza azt, hogy hogyan kell kialakítani a börtönöket, mennyi férőhelyet kell biztosítani. Perelni akkor lehet, ha önök, azaz a magyar állam nem tartja be azokat a szabályokat, amiket a magyar állam hozott.

Az a helyzet, tisztelt képviselőtársaim, hogy a problémának az a megoldása, hogy be kell tartani a saját szabályaikat. Ha olyan büntetőpolitikát visznek  most ne vitassuk meg , aminek lényege az, hogy minél többen legyenek börtönben, akkor ehhez a büntetőpolitikához ki kell alakítani megfelelő mennyiségű börtönt is. Önök erre voltak képtelenek, az elmúlt négy évben biztosan. Hoztak erről egy határozatot, amit nem teljesítettek. Tehát nem tartják be a saját jogszabályukat, nem tartják be a saját határozatukat, és ezek után jönnek ide panaszkodni, hogy emiatt problémák vannak, gondok vannak.

És ugyanazt a kérdést föl kell tennem, amit föltettek már itt ellenzéki képviselőtársaim is. Azt bele lehet írni egy törvénybe  mert a Magyar Közlöny elbírja, sok más hülyeséget is írtak már bele az utóbbi években , hogy szeptemberre száz százalékra kell csökkenteni a kihasználtságot. Először is ez átlagos kihasználtság, ami azt jelenti, hogy ettől még lesz olyan büntetés-végrehajtási intézet  ha az országos átlag száz , ahol jóval száz fölött lesz a kihasználtság, hiszen ma is a 110 százaléknál van 140-150 százalékos kihasználtságon működő intézet is. Tehát ezt le lehet írni, de tekintsünk el ettől.

Tudjuk, megbeszéltük, önök is bevallják, hogy ehhez legalább 1500 új börtönférőhelyet kellene létrehozni. És nem látjuk, hogy ennek mi a megoldása. Mert nyilvánvaló módon ideiglenes elhelyezést nem lehet érdemben létrehozni. A börtön tipikusan nem egy olyan intézmény, amit egyébként szakmailag korrekt módon ki lehet alakítani ideiglenes elhelyezésben. Már bocsánat, de ezek a hétpróbás bűnözők nem olyanok, mint a menedékkérő családok meg gyerekek, akiket be lehet zárni egy szögesdrót mögé a határon. Ott komoly őrzésre van szükség, komoly biztonsági létesítményekre. Egy ilyen ideiglenes gányolás nemcsak azt a veszélyt jelenti, hogy szökések lesznek és börtönlázadások lesznek, de az egyébként amúgy is rendkívül túlterhelt büntetés-végrehajtásban szolgáló állományt is további rendkívül nagy tehernek teszi ki úgy, hogy ma is egyébként a rossz bérek és a rossz munkakörülmények közötti…  1200-an hiányoznak a büntetés-végrehajtásból, nem kérdés, hogy ha itt új börtönférőhelyek jönnek létre, akkor ez a hiány nem csökkenni, hanem növekedni fog.

Tehát magyarán szólva, egyetlen tisztességes megoldás van, az, hogy legalább a saját szabályaikat tartsák be, de ez nyilvánvaló módon szeptemberig nem elérhető normális módon úgy, hogy ez ne jelentsen egyébként nagyobb veszélyt a társadalomra, és ne jelentsen elviselhetetlen körülményeket a büntetés-végrehajtásban dolgozók számára.

És még egy megoldás van, ezt fölvetettük a vitában, és önök nem mondják meg, hogy ez miért nem igaz, mert ha nem tudnak börtönt építeni, de előírják, hogy csökkenteni kell a zsúfoltságot, az csak egy módon lehetséges: hogy bűnözőket engednek szabadon. Válaszoljanak arra, hogy kit, miért, hogyan akarnak szabadon engedni annak következtében, hogy a saját ostoba politikájuk következményeitől megmeneküljenek. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.)