A felszólalás szövege:

Biztos érzékelik, hogy forrósodik ez a hangulat. Tehát amikor én azt mondtam a tegnapi napon, hogy ez Orbán Viktor Waterlooja, azt azért vegyék komolyan. Ez egy olyan léptékű korrupciós vagy korrupciógyanús ügy, ami miatt hihetetlen mértékű összegek mozognak, és több mint gyanús, hogy önök hallgatnak. Önök semmit nem csinálnak Orbán Viktor nélkül, tehát biztos, hogy az ő felhatalmazásával szabotálják el, hajtják el ezeket a javaslatokat, úgyhogy fontosnak tartanám, hogy kicsit kronológiájában felidézzem önöknek, ha elhalványult volna az emlékezetük, hogy ez év november 8-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik, azóta lemondott munkatársa tájékoztatta a közvéleményt arról a tapasztalatáról, merthogy ott dolgozott évtizedes nagyságrendben, hogy több nagy hazai cég és más vállalat több mint ezermilliárd forint értékben feltételezhetően adót csalt, amire nem lett volna lehetősége, ha kormányzati körök támogatását nem élvezi vagy nem asszisztál hozzá az adóhatóság.

Ha egy magát komolyan vevő demokratikus országban működő kormány egy ilyet tapasztal, ilyen nagyságrendű korrupciós vád merül fel, a hitelességre valamit is adó kormány haladéktalanul érdemi vizsgálatot kezd a kiderítésére és tisztázására. Tisztázni azt, hogy vagy alaptalanok ezek a vádak, és a kormány tisztázhatja magát a vádak alól, én úgy gondolom, hogy ez elemi érdekük lenne, vagy ha megalapozottak ezek a vádak, így a bűncselekmények felderítése és az érintett személyi felelősségre vonás szükséges. Az meg az országnak érdeke.

(18.40)

Az Orbán-kormány azonban nem ezt teszi, hanem titkolózik, és folyamatosan mellébeszél, hárít minden kezdeményezést. A kormány állítólag egy hétvége alatt átvilágította a NAV szervezetét, ami alapján azt állapította meg, hogy igazából itt minden rendben van. A Fidesz képviselői szabotálták, elhárították a költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának az üggyel foglalkozó ülését, meg sem jelentek. Mi ez, hogyha nem takargatása valaminek? Arról nem is beszélve, hogy a Fidesz propagandagépezete az adócsalókról mélyen hallgat, az adócsalásra és a korrupcióra vonatkozó, vádakat kimondó adóellenőrt viszont azonnal próbálja lejáratni, nagy erőkkel igyekszik ellehetetleníteni. Tehát nem az adócsalás felderítésére irányul a tevékenysége, hanem annak a személynek az ellehetetlenítésére, aki minderről hírt adott, a beszámolók szerint már 2011-ben önöknek.

Nyilvánvaló tehát, hogy a Fidesz-kormány valamit eltitkol, valamiről el akarja terelni a figyelmet, ami nem tesz jót nemcsak önöknek, hanem a tisztességes adófizetőknek sem, azokkal szemben ez teljességgel méltánytalan, megengedhetetlen, elfogadhatatlan. Vajon miért hallgatnak önök ebben az ügyben? Miért nem hajlandók lépni a nyilvánosság felé, a dolgok tisztázása felé? Az MSZP az elmúlt hetekben összesen hét különböző kezdeményezést tett, amivel rá tudná önöket bírni, vagy haladni tudnánk abba az irányba, hogy ezt a mérhetetlen nagy adócsalásügyet tisztázzuk. Ezzel szemben önök hallgatnak, tétlenkednek, szabotálnak.

Tehát én azt javaslom, fogadják el ezt az országgyűlési határozati javaslatot, az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy haladéktalanul hozza nyilvánosságra a lefolytatott vizsgálat eredményeit, haladéktalanul vizsgálja meg a NAV Kiemelt Adózók Igazgatóságánál történteket, és haladéktalanul vizsgálja meg a kiemelt adózókkal kapcsolatban használt adóhatósági gyakorlatot.

Képviselőtársaim, ha önök normális országban akarnak élni (Az elnök csenget.), ha tisztességgel akarják végezni a munkájukat, akkor támogassák ezt a javaslatot. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Örülök, hogy végre megszólalt egy szem fideszes képviselő. Képviselő Úr! Álljanak mellénk! Mi vállaljuk, hogy szembenézünk 2007-től az egész folyamattal. Az adócsalás elleni küzdelem örök. Azóta van adócsalás, amióta adót szednek. Ha tehát most bukik ki egy botrány, akkor fogjunk össze, derítsük ki, hogy mi történt, és azért ne mondja azt, hogy az elegendő, hogy a Polt Péter által vezetett ügyészség vizsgálja.

Akkor vizsgálja az Alkotmányvédelmi Hivatal, engedjék meg az adónyomozóknak, vagy ott vannak a VPOP-ból átkerült kiváló vámnyomozók, akik nagyon jó szakemberek, csak hagyni kellene nekik, hogy dolgozzanak, végezzék a munkájukat! Tehát pont az derült ki Horváth András beszámolójából, hogy blokkolva van az adóhivatal munkája.

Képviselőtársak! Orbán Viktor Waterlooja az adócsalásbotrány! Önök most az a királyi vagy császári gárda, amely menetel bele a megsemmisülésbe. (Zaj a kormánypárti padsorokban.) Ne tegyék! Térjenek észhez! Legyenek hűek a képviselői esküjükhöz, és egy ezermilliárdos áfacsalási ügy kiderítésében, hogy egyáltalán világosan lássanak a magyar adófizetők, legyenek partnerei a Szocialista Pártnak, amely vállalja, hogy 2007-től végignézünk mindent.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba! Hagyják abba a falazást! Most úgy néz ki ebben a helyzetben, hogy a Fidesz és Orbán Viktor szabotálja a NAV korrupciógyanús működését vizsgáló folyamat beindítását. (Dr. Schiffer András: Így van!) Ne hagyják, hogy ez a látszat önökre égjen! Fogadják el a határozati javaslatunkat, és (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.) valósuljon meg egy tényfeltáró munka.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban. - Közbekiáltások az MSZP padsoraiból: Így van!)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Miniszter Úr! A miniszterelnökét akartam kérdezni, hogy egyetért-e a következő kérdések tisztázásának fontosságával.

Egyetért-e azzal, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kiemelt Adózók Igazgatóságánál, illetve jogelődjénél feltárt törvénysértések, elvégzett törvényességi vizsgálatok tisztázására szükség van? Egyetért-e a miniszterelnök azzal, hogy a NAV kiemelt adózók által befizetett adó, a náluk feltárt adóhiány vagy a velük szemben alkalmazott szankció, mindezek összehasonlítása kisebb cégekre, kisadózókra vonatkozó hasonló adatokkal szükséges lenne? Vagy hogy történt-e egyedi ügyekre kiterjedő intervenció a kormány tagjai, kormányzati tisztviselők, esetleg országgyűlési képviselők részéről, illetve milyen intézkedéseket alkalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve alkalmazott jogelődje ezek megakadályozására és feltárására?

Tehát az a kérdésem önökhöz, a miniszterelnökhöz, önhöz mint földi hangjához, a miniszterelnök jelen esetben földi hangjához, hogy ezeknek az alapvető kérdéseknek a kivizsgálását önök szükségesnek látják-e. Ugyanis ez kivizsgálás szintjén nem büntetőügy. Ez a parlament hatáskörébe tartozó olyan folyamatokra történő vizsgálat, ami kiderítené, hogy az ezermilliárdosra becsült adócsalásbotrány, a folyamat, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működése tekintetében milyen események történtek, történt-e politikai befolyásolás, a nagymértékű csalás hátterében a korrupció árnyéka rávetül-e valakire, kormánytagokra, képviselőre. Úgy gondolom, ezt tisztázni önöknek is érdeke.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Miniszter Úr! Az MSZP-nek semmi takargatnivalója nincs, nyíltan áll a vizsgálat elé. Nem tudom, hogy önök miért falaznak, miért hátrálnak, a képviselőik miért szabotálják el, hogy elinduljon ez a vizsgálat.

Amiről ön beszél, az az, hogy megalakul a bizottság, de nem engedik működni egészen addig, amíg akármilyen büntetőeljárás folyamatban sincs. Tudomásom szerint sem kormánytag ellen nem folyik büntetőeljárás, sem országgyűlési képviselő ellen, azt tudnánk itt a mentelmi bizottsági kikérés alapján. Nagyon árulkodó, hogy önök mindent megtesznek annak érdekében, hogy semmi ne derüljön ki, semmi vizsgálat, parlamenti vizsgálat ne történjen az ügyben, hogy a kiemelt adózók esetében, tehát a kicsiket vegzálják, azokhoz tízszer kimennek, a nagyokhoz egyszer sem mennek ki. Egyetlen vizsgálóbizottságot nem engedtek elindulni, ami a kormányt vizsgálná. Lehet, hogy ez elindul. Szeretnénk, ha partnerek lennének abban, hogy működni is tudjon.

Köszönöm. (Szórványos taps az MSZP soraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Az egyes agrártárgyú és környezetügyi törvények zárószavazás előtti módosításához, ha jól emlékszem, 11. számon beadtak egy olyan módosítást, amely a végkielégítések adóvonzatát 98 százalékról 75 százalékra mérsékli. Nem akarok politikai kitekintést tenni ennek az oka felől, hogy ezek szerint vereségre készülne a Fidesz, hogy a végkielégítések kisebb adókulcsát helyezi törvénybe az agrártárgyú törvényeknél, ez is lehet. Mindenesetre különös, hogy amikor kormányra kerültek, nagyon fontosnak találták a 98 százalék bevezetését, most meg, amikor elmennek a kormányból, elég lesz a 75 százalék is. (Dr. Rétvári Bence: Nem megyünk! Majd a választók eldöntik!) Ez politikailag egy kicsit különös.

(19.00)

Mindenesetre kérdésessé teszi a költségvetés elfogadásának jogszerűségét, ugyanis ez egy adójogszabály, és érinti a költségvetés bevételi főösszegét, az adóbevételi sort ugyanis csökkenti. A 98 százalékos adóval több adót be lehet szedni, mint a 75 százalékossal, ezért mi úgy gondoljuk, hogy törvényt sért a költségvetésnek az előbb történő elfogadása, mint ahogy ezt a jogszabályt a Ház elfogadná, és az ennek következtében módosított adóbevételi előirányzatot el nem fogadná a Ház.

Tehát szeretném felhívni a kormányoldali államtitkárok figyelmét arra, hogy ne kövessék el ezt a jogszabálysértést, törvénysértő lesz a költségvetésük, ha ezt előtte nem vezetik át. Ez egy fontos jogalkalmazási kérdés. Tehát nem illik az agrártárgyúak közé az adójogszabályok módosítása, de ha már belerakták, akkor előbb ezt tárgyalják le, fogadja el a Ház, és ennek megfelelően korrigált bevételi számmal fogadja el, különben véleményünk szerint nem járnak el a jelenleg érvényes törvények szerint.

Köszönöm szépen, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Az MSZP-frakció véleményét tolmácsolom, amikor azt mondom, hogy több szempontból is üdvözöljük ezt a jogalkotási lépést. Egyrészt, amit Gruber Attila képviselő úr is elmondott, hogy a HungaroControlban végzett magas szintű munka elismerése is ez, de azért talán lényegesebb Európa békéje, a békefolyamat szempontjából, amikor a polgári légi forgalomba is átmegy egy ilyen döntés - sokan tapasztalhattuk, hogy Athénból Budapestre csak igen nagy kerülővel lehetett jönni -, ez azért megnyugtató. Tehát ebből a két aspektusból az MSZP-frakció egyértelműen támogatja és üdvözli ezt a lépést, és szeretnék elismeréssel szólni a HungaroControlban hosszú idő óta folyó, magas színvonalú munkáról, aminek eredménye ez a lehetőség.

(19.50)

Úgy gondoljuk, hogy a Nyugat-Balkán békéje, Európához való közeledése, fokozatos integrálódása szempontjából is ez egy nem elhanyagolható lépés.

Köszönöm a szót, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Kormánytagok! Engedjék meg, hogy elismeréssel adózzam Márton Attila szakmailag nagyon megalapozott, általam is minden részletében támogatható hozzászólása előtt. Amihez kritikával szeretnék élni, az a hozzászólásának a legelső szakasza, amivel ő nem akart foglalkozni.

Én nagyon szeretném, hogyha a Fidesz és a kormány is elhatárolódna attól az alig burkolt revizionista megközelítéstől, amit itt a Jobbik képviselője militáns módon előadott. Nem biztos, hogy akkor lehet jól képviselni a határon túli magyaroknak az érdekét, hogyha (Szávay István: Taníts, mester!) - így van. Szeretnélek megtanítani, az én őseim is onnan származnak, úgyhogy semmi jogod nincs ilyen bekiabálásokra. Pont ezért tettem, mert te is tegezőben mondtad, hogy taníts mester, úgyhogy ezért okítalak ki, öcsi.

Szóval, visszatérve a lényeghez, én szeretném elutasítani az MSZP-frakció részéről a jobbikos hozzászólást. Én azt hiszem, hogy a magyar diplomácia jó nyomon jár, amikor aktívan közreműködik abban, hogy a Nyugat-Balkán Európa felé közeledjen, haladjon, és az MSZP ennek az integrációnak a keretében képzeli el azt, hogy a vajdasági magyarok is egyre közelebb kerüljenek az anyaországhoz, tehát azt a militáns megközelítést én elutasítom.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiból.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Beszédes az, hogy a fejlesztési minisztérium még csak meg sem jelent ennek a napirendi pontnak a tárgyalásánál, ahol a fejlesztéspolitikával összefüggő törvények módosításáról van szó. Emögött valószínűleg az a kudarcos tevékenység van, amiről Nemény András képviselőtársam több mindent elmondott, felidézve Lázár János miniszterelnökségi államtitkár, Orbán Viktor jobbkezének a nyilatkozatát, beszédét, amikor a fejlesztési kérdésekkel elkezdett foglalkozni. Az egyik legkudarcosabb területe a fejlesztésinek nevezett minisztériumnak pont az európai fejlesztési források felhasználása. De ugyanakkor azt is mondhatnánk, hogy botrányos, ugyanis olyan ellentmondásosan működtettek egy pályázati rendszert, egy intézményrendszert, aminek az átalakítása indokolatlan. Államtitkár úr azzal fejezte be a beszédét, hogy mindig a legitim kormányzat feladata ezt a rendszert megszabni. Ha ezt komolyan gondolják, akkor nem kellene a választás előtt pár hónappal belekapni ebbe, hogy a saját kedvükre átalakítsák, már csak azért sem, mert a saját protekcionista szempontrendszerüket eléggé átlátszó módon, de a korábbi időszakban is működtették.

Az kifejezetten az ország kárára volt, hogy egy évig gyakorlatilag teljesen lefagyasztották az uniós pályázati rendszer működtetését. De amikor újraindították, akkor lehetett hallani az érintettek közül olyan példákat, hogy egyes pályázati ablakok, pályázati lehetőségek egy-két napig voltak nyitva, másfél napig voltak nyitva. Tehát látszik, hogy valakiknek súgtak, mert nem lehetett volna ilyen átfogó pályázati anyagokat, az összes szükséges igazolással, okirattal, mindennel együtt összeállítani, ha valakik nem tudják, hogy mikorra kell ezzel kész lenni. De még ezen belül a csókosok között is különbséget tettek, mert azt a szabályt betartották, vagy legalábbis a látszatot, hogy érkezési sorrendben fogadják be a pályázatot. A reggel 8 órai hivatalnyitásra volt, aki már odaállt fél 8-kor, ő volt az első, aki bement, és meglepő módon megkapta a 4-es sorszámot. Nem lehet tudni, hogy hogyan, kiknek osztották ki az előtte lévőket; majd aki utána következett, az megkapta a 8-as pályázati sorszámot. Lehet, hogy ezek apróságok, mert utána ettől függetlenül is el tudták volna vinni a pályázati elbírálásnál úgy, ahogy éppen akarták, de higgyék el, hogy ez nagyon sérti a pályázatban részt vevőket, vagy épp azokat, akik nem tudták pontosan, hogy mikor lesz az a másfél nap, amikor nyitva van egy pályázati ablak, és be kell rohanni vele.

Azt kell mondjam, azon túl, hogy sikertelen volt, és ennek is eredménye, hogy beragadni látszik jelentős támogatási összeg, maga a követett gyakorlat is rendkívül felháborító volt. Ne higgyék azt, hogy ezt az érintettek nem tudják! Ne higgyék azt, hogy a kisvállalkozások, a hazai tulajdonú vállalkozások között nem megy ennek híre, hogy önök milyen egyoldalúan, protekcionistán, a befolyással visszaélve - nem azt mondom, hogy üzérkedve, de legalábbis visszaélve - működtették ezt az uniós támogatási rendszert. Tehát azt tudom megerősíteni, amit Nemény András képviselőtársam mondott, hogy nagyon sokan érdekeltek abban a gazdaság területén is, hogy leváltsuk önöket, hogy egy tiszta, átlátható, transzparens uniós pályázati rendszert alakítsunk ki, és ezt a rablógazdálkodást, amit az uniós pénzek szétosztása terén önök műveltek, és sajnos az ország kárára működtettek, mert nagyon sok forrás nem volt felhasználható, az ország büntetést szenvedett el, meg kell hogy változtassuk. Tehát alapvető gazdasági érdek az, hogy önök ezt a torz, nemcsak unortodox, hanem egyoldalúan a pártérdekekre, a pártholdudvar érdekeit kiszolgáló gyakorlatra koncentráló működését, ami nélkülözi a transzparenciát és nélkülözi azt a gazdasági felhajtóerőt, progressziót is, ami igazából a versenyből adódhatna, hogy ezt gyökeresen megváltoztassuk.

Aki még hallgatja vagy olvassa, annak azt üzenem innen a magyar parlamentből, hogy egy tiszta, átlátható, a magyar progressziót, az innováció érdekeit sokkal optimálisabban szolgáló rendszert fogunk működtetni, mint amit önök eddig is tettek, illetve amire itt a fejlesztéspolitikával összefüggő egyes törvények módosításában javaslatot tesznek. Ez a gyakorlat elfogadhatatlan a számunkra. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Tisztelt Koncz Képviselő úr! Megértem a hozzászólás izgalmát, meg azt is, hogy mire akar visszaemlékezni, de a magyar nyelvtanórára az izgalomban sajnos nem sikerült visszaemlékezni, ugyanis a magyar nyelvben - itt van Hoffann Rózsa államtitkár asszony - tulajdonnév elé nem nagyon szoktuk az "a" névelőt tenni. Úgy kezdte, hogy...

ELNÖK: Frakcióvezető-helyettes Úr! Úgy gondolom, hogy ilyen személyes élű felszólalás nem helyes, főleg az ilyen...

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Elnök úr, kedves!

ELNÖK: (Az ellenzék sorai felé:) Frakcióvezető úr, ön ne szóljon egy szót se! Ne tegye szét a kezeit, nem önhöz szóltam! Majd ha ön fog vitába szállni velem, majd akkor reagálunk!

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Személyes érintettség okán akár sértve is érezhetném magam. Az "a" névelőt nem személyek, hanem tárgyak elé szokták rakni. Elnézést, elnök úr, hogy ezt a személyes érintettséget kifejtettem.

A másik rész. Nagyon sajnálom, hogy önök bizonyos fejlesztéseket nem folytattak, ugyanis biztos, hogy egy 40 centis betonalap egy kilátónak az alapja, és ha önök úgy gondolják, hogy építeni akarták volna ezt az országot, nem csak lerabolni a pályázatok kapcsán, akkor építhettek volna rá valamit.

Amit én sérelmeztem itt a pályázatok elbírálásánál, az pont az a diszkrimináció volt, hogy akik dolgoztak a pályázaton, elkészítették, úgy gondolták, hogy érkezési sorrendben fogják valóban besorolni őket, azok arra a következtetésre kellett hogy jussanak, hogy vannak az egyenlőnél egyenlőbbek, akik valahogy már be tudtak férni a sorba. Ezek persze csak szóbeszédek, úgyhogy nem akarom a szóbeszédeket tovább erősíteni, de ott a magyar kisvállalkozók között ez azért sok sérelmet okoz.

Köszönöm. (Taps az MSZP padsoraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Nagyon örülök Ékes képviselő úr okfejtésének, ugyanis levezette azt, hogy az előtte szóló két fideszes képviselő, államtitkár úr nem egészen pontosan fejtette ki az igazságot. Tehát úgy van, ahogy Ékes képviselő úr mondja, uniós szinten csökkent a kohéziós alapok summa összege, és ezen belül euróban csökkent a Magyarországot érő támogatási összeg is. És annak, hogy önök nagyobb számokról tudnak beszélni, kizárólag az az oka, hogy a forint értéke, az euró forintban kifejezett értéke egy nagyobb szám, de emögött meg egy kudarcos gazdaságpolitika áll, hogy önök elvesztegették a forint értékét, tehát jelentősen zuhant, romlott a forint értéke, úgyhogy erre, azt hiszem, nem biztos, hogy büszkének kellene lenni.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Biztos, hogy lehet sok pozitív és negatív példát is fölsorolni az uniós támogatási lehetőségek felhasználásával, erről a témáról, azt hiszem, lehet, hogy érdemes lenne szélesebb társadalmi szakmai egyeztetést folytatni, mert azért van Magyarországon olyan mérnöktársadalom, olyan mérnökkamara, tudományos egyesületek, fejlesztéspolitikai műhelyek, amelyek ebben érdemi, jó véleményt tudnak mondani. Egy pozitívumot mondanék: valószínűleg helyes, hogy a sok - nem tudom, 19-et mondott Ékes képviselő úr - fő program helyett kevesebb van. Ez egy támogatható irány, hogy koncentráltabban, és az is támogatható irány, hogy döntően a hazai kis- és középvállalkozások fejlesztésére, az ő tevékenységükre, piacuk biztosítására fordítódjon az uniós felzárkóztatási keret.

Egy dolgot azért szeretnék pontosítani Ékes képviselő úr mondásában, a 85-15-ös arány már Koppenhágában megkötésre került a csatlakozási szerződésünkben. (Ékes József: Most lett elfogadva, képviselő úr.) Lehet, hogy talál olyan konkrétumot, ahol ez másképp volt, de alapvető irányelvként ez még 2003. december 7-én, a koppenhágai megállapodás aláírásakor került rögzítésre, hogy Magyarország a legkedvezőbb, 85 százalékos uniós forrás, 15 százalékos nemzeti forrás felosztási keretben fog működni. Tehát ez azért nem kifejezetten a jelenlegi kormány érdeme.

Köszönöm.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tényleg nem akarom feleslegesen szaporítani a szót, de többször mond Ékes képviselő úr olyan számokat, ami a dolog folyamatából törvényszerűen következik. Tehát egész más az, hogy mennyi az elbírált pályázat, más a befejezett, lehívott pénz, és teljesen természetes, hogy ez a hétéves uniós költségvetési ciklus végén kell hogy kulmináljon. Tehát amikor ön mondott egy kicsi számot 2010-ig, az első három évről, az nem azt jelenti, hogy nem folyt sokkal több munka. De ön is tudja, hogy utófinanszírozás van, tehát később jelennek meg a pénzek.

A mi problémánk az, hogy 2010-ben önök az egész évet kilőtték, leállítottak mindent, és most, amikor már gyakorlatilag elvész a pénz, ha december 31-ig nincs sikeres pályázatra odaítélve, most kapkodnak, és most van probléma azzal az ominózus 73 milliárd forintos büntetéssel. Mert ha azt tényleg nem sikerül pályázattal, elbírált, sikeres pályázattal december 31-ig lefedezni, akkor az el fog veszni. Ha megvan a sikeres, odaítélt pályázat, akkor valóban van még az országnak két év lehetősége, illetve a nyertes pályázóknak, hogy két év alatt ezt felhasználják, megépítsék, elszámoljanak vele. De azért végül is a pénzek úgymond odaítélésének határideje most december 31-ével, lehet, hogy pont karácsonyi ajándékként sokak számára, de azért érvényesülni fog. Köszönöm.

(21.10)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. A figyelmüket szeretném kérni ezen a késői órán. Annyira tragikus ez, hogy rendkívüli sürgősséggel, guillotine módjára vágja le a tankönyvpiac működését a kormányzat, és ezt államtitkár asszony büszkén, képviselő úr, megnyugtatva mondja, hogy a minőség iránt nem lehet kétség, egy régi történetet juttat eszembe a fodrászgépről.

Az akadémikus úr boldogan feltalálja a fodrászgépet. Figyeljetek, képviselő urak, mert ezt már régen hallottátok. (Derültség.) Nagy boldogan bemegy a hivatalba, hogy ő föltatálta a fodrászgépet és tessék örülni. Megkérdezik, hogy hogy működik. - Mindenféle ollók, kések vannak, ráhúzzák az ember fejére, kis idő múlva elkészül a frizura. A hivatalban megkérdezik, még ott is, az antiidőkben, de professzor úr, nem mindenki feje egyforma. - Először kérem, először! (Derültség.) Kicsit így néz ki a tankönyvpiac átalakítása is, hogy nemcsak kívülről akarják a fodrászgépet üzembe helyezni, hanem belülről is. Ez azért - tessék már belegondolni - életveszélyes.

Itt vagyunk tehát a XXI. században, amikor tényleg kiművelt, Európában is versenyképes emberfők képzése, nevelése, oktatása a cél, és akkor önök előjönnek egy ilyen fodrászgépszerű megoldással, hogy akkor mindent egyformára kell vágni, mindent egyformára akarnak vágni.

Egyszerűen nem méltó az ország ifjúságához, nem méltó ahhoz a jövőképhez, amire az országnak szüksége van, és nagyon kérem önöket, hogy ahogy elhangzott, vegyék komolyan ezeket a jelzéseket. Ez a középkor, amit önök akarnak, és ha ezen az úton járnak tovább, az borzasztó következményekkel járhat - és nem csak először.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP padsoraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót. Tisztelt Képviselőtársaim! Elnök Úr! Döbbenet, hogy ennyi időnek kellett eltelnie, hogy egy ilyen éjszakai órán végül is különleges sürgősséggel az Országgyűlés tárgyalhassa ezt a vizsgálóbizottság elindítására vonatkozó javaslatot. Azért döbbenetes, mert ez év november 8-án a Nemzeti Adó- és Vámhivatal egyik, azóta lemondott, kilépett vagy kiszorított munkatársa arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy több nagy hazai cég, multinacionális hálózat, magyar céghálózat több mint ezermilliárd forint értékben csalt adót, amihez meglátása szerint kormányzati körök is támogatást adtak, és az adóhatóság is asszisztált. Véleménye szerint különben nem állhatott volna elő ez a helyzet.

Ha egy demokratikus országban ilyen nagyságrendű korrupciós vád merül fel, egyáltalán csak a gyanú árnyéka, ha egy magára és hitelességére valamit is adó kormány ilyen esetben haladéktalanul érdemi, tehát nem kétnapos, hanem érdemi vizsgálatot kezd annak kiderítése, tisztázása érdekében, hogy ez a gyanú megalapozott vagy alaptalan, így a kormány tisztázhatná magát ezek alól a gyanúk alól, és tisztázhatná azt is, hogy a folyamatok, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalon belül alkalmazott, a kiemelt adózók felügyeletére, adóztatására vonatkozó eljárások helyesek-e vagy tökéletesítésre szorulnak. Az Orbán-kormány azonban nem ezt tette, hanem titkolózni és mellébeszélni kezdett. Három hétnek kellett eltelnie, mire a miniszterelnök úr megszólalt, hogy az adócsalóknak rács mögött a helyük. Aztán még egy héttel később, négy héttel a botrány kirobbanása után azt mondta, hogy véleménye szerint nincs itt szükség semmiféle különleges eljárásra. Azóta is hárít minden kezdeményezést.

Az MSZP hét különböző kezdeményezést tett, ezt a kezdeményezést is 48 aláírással, tehát mind a 48 MSZP-s frakciótag aláírta. Ugyanakkor a kormány állítólag egy hétvége alatt meg tudta oldani ezt az átvilágítási feladatot, hogy a NAV szervezetét átvilágítsa, aminek alapján lényegében azt állapította meg, hogy az adóhatóságnál minden rendben van. Ugyanakkor szintén a miniszterelnök mondta, hogy mindenki tudja, hogy Magyarországon csalják az áfát. Hát akkor most melyik állítás igaz? Miért történt az, hogy a költségvetési bizottság ellenőrző albizottságának az üggyel foglalkozó ülésére egyetlenegy Fidesz-képviselő nem jött el? Hogy mondjam, a bizottság felelősségteljes elnöke hívta össze ezt a bizottsági ülést. (Z. Kárpát Dániel közbeszól.) Azt most nem tenném. (Derültség.)

Viszont azzal, hogy egyetlen képviselő sem volt ott, én ott voltam, és az MSZP elnöke is ott volt, a jelenlegi nemzetgazdasági miniszter sem ment el. Nem érthető a közvélemény számára, a parlamenti ellenzéki pártok számára, hogy mi az oka, hogy a Fidesz módszeresen szabotálja ezeket a parlamenti fórumokat, ezeket a parlamenti kezdeményezéseket. Nem tudott ülésezni a költségvetési bizottság ellenőrzési albizottsága, nem tudott érvényes ülést tartani a nemzetbiztonsági bizottság, amelynek MSZP-s elnöke összehívta. Ugyanis az volt egy időben a kifogás, hogy amiről a volt adóhivatali dolgozó beszél, az adótitkot képez. Hát akkor menjenek el a fideszes képviselők a nemzetbiztonsági bizottság ülésére, ott zárt keretek között ki lehet fejteni ezeket is. Erre mind szabotázs, elzárkózás volt a válasz. A Fidesz propagandagépezete az adócsalókról mélyen hallgat.

(22.40)

Az adócsalásra és a korrupcióra vonatkozó vádakat kimondó, volt adóellenőrt azonban nagy erőkkel próbálta lejáratni. Tehát ha büntetőeljárás van, az nem az ügy felderítésére indult el, hanem a volt adóhatósági nyomozó ellen, hogy őt ellehetetlenítsék, hogy őt megfélemlítsék.

Képviselőtársaim, kinek a pártján állnak? Az igazság pártján vagy az adócsalók pártján? Itt van ez az előterjesztés is. Végre a közvélemény nyomására elfogadták, hogy alakuljon meg, induljon el ez a vizsgálóbizottság. Ugyanakkor már elhangzott az önök véleménye, hogy tevékenységet nem végezhet a bizottság, merthogy önök szerint folyamatban lévő büntetőeljárás van. Mikor zavarta önöket például a Laborc-bizottság megalakításában, hogy folyamatban lévő büntetőeljárás van? Amikor önök úgy érzik, hogy a saját politikai érdekeiket szolgálja, akkor soha nem probléma, hogy van büntetőeljárás, most, amikor kényes dolgot, a kormányzat működését alapvetően érintő, kényes dolgot akarna tisztázni egy parlamenti vizsgálóbizottság, akkor önök e mögé az álérv mögé bújnak, ugyanis az előterjesztés nem arról a vizsgálatról szól, amiről a büntetőeljárás.

Ahogy az előterjesztő is világosan kifejtette, három kérdésnek a tisztázását célozza a vizsgálóbizottság, alapvetően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal működését illetően. Első pont: a Kiemelt Adózók Igazgatóságánál, illetve - mivel ezt megszüntették, nem tudni, hogy miért, ezt is jó lenne tisztázni - a Kiemelt Adózók Igazgatóságának jogelődjénél feltárt törvénysértések áttekintése és az elvégzett törvényességi vizsgálatok kérdésének a tisztázása. Ez tehát önmagában nem büntetőügy, ez egy rendszer működésének a tapasztalatait értékelné.

Második pont: a kiemelt adózók által befizetett adó, az adózónál feltárt adóhiány, a velük szemben alkalmazott szankciók, mindezek összehasonlítása a kisebb cégekre vonatkozó, hasonló adatokkal. Ez az a pont, ami a társadalom elemi felháborodását kiváltja. Ugyanis azt tapasztalják a kisvállalkozók, azt tapasztalják a személyi adózók, hogy őket rendkívül keményen ellenőrzi az adóhivatal. Ugyanakkor ebből a jelentésből, vagy amit a volt adóhivatali dolgozó feltár, az a gyanú merül fel, hogy a nagy adózókkal szemben nincs ilyen következetes eljárás, pedig a nagy pénzt onnan lehetne beszedni, a nagy adózóktól. Tehát fölmerül egy aszimmetria, aminek megint kérdéses az oka. Miért ilyen részrehajló a kormányzat? Miért ilyen részrehajló az adóhivatal a nagy adózók kedvezményére és a kisebb cégek kárára? Ezt össze kellene hasonlítani egy ilyen parlamenti vizsgálat során.

A harmadik célkitűzés azt tisztázni, történt-e egyedi ügyekre kiterjedő intervenció a kormány tagjai, kormányzati tisztviselők, országgyűlési képviselők részéről. Milyen intézkedéseket alkalmaz a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, illetve alkalmazott a jogelődje ezek megakadályozására, feltárására? Tehát van-e olyan dokumentálási rendszer, amiből kiderül, hogy valaki be akar avatkozni a rendszerbe? Van-e olyan dokumentálási rendszer, amelyik eleve elriasztja, elejét veszi annak, hogy bárki is hatással kívánjon lenni a NAV ellenőrző és adóbehajtási munkájára?

Tisztelt képviselőtársaim, főleg ott a túloldalon - még vannak ketten, két fideszes képviselőt látok az ülésteremben; hármat, bocsánat. (Jelzésre:) Igen, a professzor úrral együtt négy, csak nem a helyén foglalt helyet. Azt nehéz megemészteni nemcsak a parlamenti ellenzéknek, hanem általában a közvéleménynek, hogy a Fidesz-kormány és személyesen Orbán Viktor miért szabotálja a NAV korrupciógyanús működését vizsgáló bizottság felállítását. A felállítását, most már úgy néz ki, hogy elengedték. Ha ez megindul, akkor utána miért szabotálják a működését?

Nem lehet nem észrevenni, illetve az önök tevékenysége egyértelműen azt a benyomást kelti mindenkiben, hogy valamiért az Orbán-kormány és a Fidesz-képviselők is hárítják ezt a problémát. Minden egyes parlamenti kezdeményezést elszabotáltak. Úgy tűnik, hogy a kormány, a miniszterelnök menekül ennek a problémának a tisztázása elől.

Ha arra tekintünk, hogy ütközik-e jelenleg büntetőeljárással, akkor azt kell hogy mondjam, nincs tudomása senkinek a magyar parlamentben arról, hogy kormánytag ellen folyna büntetőeljárás, tehát ilyennel nem ütközik, képviselő ellen pedig adócsalási ügyben biztos nem folyik, mert arról tudnánk a mentelmi bizottság kiadatási kérelme miatt. Tehát ez az indok, hogy folyamatban lévő büntetőügy miatt nem lehet lefolytatni ezt a parlamenti vizsgálóbizottságot, ez mondvacsinált probléma. A vizsgálóbizottság nem konkrét büntetőügyet, hanem a Nemzeti Adó- és Vámhivatal teljes korrupciógyanús tevékenységét vizsgálná, így ez az érvelés teljességgel hamis.

Látható, hogy a Fidesz-kormány először csak a 2010 előtti ügyekben akart vizsgálódni. Az MSZP-nek az a véleménye, hogy vizsgáljuk 2007-től. Fel kell tárni azokat a folyamatokat, amelyek adócsaláshoz vezetnek, kettős célból. Tisztázni azt, hogy most történt-e befolyásolás, korábban történt-e befolyásolás, illetve hogy a működés rendszerébe be lehet-e építeni olyan fejlesztést, ami révén egy nagyobb, jelentősebb adóbehajtást lehet elérni a nagy adózóknál.

Tisztelt Képviselőtársaim! A mi javaslatunk az, hogy a parlament, a parlament vizsgálóbizottsága haladéktalanul vizsgálja meg azt is különösen, hogy politikusok és politikai háttéremberek beavatkoztak-e az adóhatóság egyedi ügyekkel kapcsolatos munkájába. Ezt pedig nem lehet másképp tisztázni, csak úgy, ha ténylegesen elkezdi a működését ez a vizsgálóbizottság.

Kérem, úgy szavazzák meg ezt a javaslatot, hogy tisztában vannak az ügy súlyával. Itt egy ezermilliárdos áfacsalási ügyben nem lehet azt mondani, hogy semmilyen extra vizsgálatra nincs szükség. Nem lehet azt a gyakorlatot folytatni, amit eddig önök folytattak, hogy folyamatosan mellébeszéltek, és mondvacsinált ürügyekre hivatkozva nem tettek semmit. Tisztázni kell, hogy tudtak-e a visszaélésekről, és akik tudtak, miért nem léptek fel a csalókkal szemben. Azt is tisztázni kell, hogy most miért nem támogatják az ügy feltárását. Ez alapvető közérdek.

Ha a miniszterelnök csak arra vár, hogy nevezett Horváth András kinyissa a zöld dossziét, és megnevezze, hogy melyik cég mit követett el az ő tapasztalata szerint, akkor miért akadályozták meg, hogy a költségvetési bizottság zárt ülésén vagy a nemzetbiztonsági bizottság zárt ülésén az arra hivatott képviselők betekinthessenek ebbe a mappába, ebbe a zöld dossziéba? Az a véleményünk, hogy érzékelni kell mind a kormánynak, mind a miniszterelnöknek, mind önöknek, többségi képviselőknek, hogy ez az időhúzó mismásolás aláássa a közbizalmat, aláássa az adózás iránti közbizalmat azokban is, akik rendesen fizetik az adójukat, és azokban is, akik elszenvedői a kormány megszorító politikájának.

Úgy gondoljuk, hogy az eddigi konkrét lépések világosan mutatják, hogy az MSZP-frakció érdekelt az ügy teljes feltárásában, ugyanakkor a kormány kezében, a miniszterelnök kezében ott van minden eszköz, amellyel tisztázhatná az ügyet, és a parlamenti többség kezében ott van az eszköz, amivel hozzájárulhatna a bizalom helyreállításához, egyszersmind tisztázhatná a kormánya szerepét az évi ezermilliárdosra becsült károkozás ügyében, gyanújában.

(22.50)

Egy ekkora csalási ügynek sajnos nagyon nagy a korrupciós árnyéka is. Ez ma önökre vetül. Azt kérem, tegyenek róla, hogy elhárítsák magukról a korrupciós gyanú árnyékát, tegyenek azért a bizottság működésének tényleges lefolytatásával, hogy helyreálljon Magyarországon a közbizalom az adózás érdekében, helyreálljon a közbizalom a parlament működését illetően.

Köszönöm a figyelmet, elnök úr.

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy ilyen bődületes léptékű áfacsalásgyanú fölveti az egész kormányzati működés alkalmatlanságának kérdését.

Tehát próbálják itt kisebb ellenzéki pártok kiterjeszteni a problémát (Moraj.), de alapvetően mindig az adott kormány a felelős mindenért (Közbeszólás a Jobbik padsoraiból: Nyolc évig ti voltatok!), az éppen adott kormány, persze. És számos lépést tettünk, és ha nem lennének bekiabálások a neonáci oldalról, akkor megpróbálnék egy komoly gondolatmenetet kifejteni, és igazából nem is értem, hogy miért próbálják elbagatellizálni ezt a kérdést. Ebben érdekeltek önök is, hogy ez elbagatellizálódjon? Abban érdekeltek, hogy a fideszes többség továbbra is elmismásolja, hogy a gazdaságnak, kormányzati működésnek egy alapvető problémájával állunk szemben?

Ugyanis egy összefüggésről még nem esett szó ebben a vitában. A korrupciógyanúról szó esett, áfacsalás ezermilliárdos léptékéről szó esett, de arról még nem, amit joggal vetnek fel szakemberek, hogy ha csak a töredéke igaz egy ilyen léptékű áfacsalásnak, és az is igaz, amit a mechanizmusáról szakemberek mondanak, hogy jelentős része fiktív export formájában realizálódik ennek a hatalmas áfacsalásnak, akkor ezt azt jelenti, hogy gyakorlatilag négyszer ekkora fiktív export van mögötte; ami ha csak töredékében igaz, akkor a magyar gazdaság teljesítménye nem ennyi, mint amennyit önök itt plakátoznak, hogy Magyarország jobban teljesít, hanem érzékelhető százalékokkal kevesebb. Akkor rögtön érthető, hogy miért csökken a magyar belső fogyasztás, hogy miért tapasztalják azt a szociológusok, meg az emberek közé járó politikusok is, hogy szegényedik az ország, egyre kevesebb pénzből élnek az emberek.

(23.50)

Tehát rögtön egész más képet mutat az Orbán-kormány teljesítménye.

Én azt hiszem, hogy ezt nem lehet elkendőzni. Lehet elhárítani egy ideig a vizsgálatot, de olyan mértékű a közvéleményben a feszültség, a felháborodás egyrészt az adó-ellenőrzési anomáliák miatt... Olvasom itt, hogy kiállt az adóhivatal egy szakmailag elismert elnökhelyettese, és politikailag elég nehezen értelmezhető szakmai véleményt mond, hogy adócsalás mindig is lesz, mint ahogy rablások is meg gyilkosságok is lesznek. (Dr. Vas Imre közbeszól.) Ez azért, hogy mondjam, meglehetősen fenyegető. Tehát az a hivatali vezető, aki azért felelős, és tényleg mondja, hogy ők mindent elkövetnek, hogy ez a rendszer egyre tökéletesebb legyen, az nem azt mondja, hogy itt az alkalom, hogy kérek pénzt, paripát, fegyvert, kérek parlamenti támogatást, hogy valóban tegyünk egy jelentős lépést az adócsalások visszaszorítására, hanem egy elodázó magatartást vesz fel.

Képviselőtársaim! Ha önök az elmúlt öt hétben rosszul mérték fel ezt a problémát, akkor nézzenek szembe a tényekkel! Rosszul mérték fel ennek a problémának a léptékét, egy sokkal nagyobb társadalmi felháborodás, társadalmi feszültség követi ezt az adócsalási botrányt, mint ahogy önök el tudják képzelni. Nagyon sok ember a saját életének nehéz helyzetét, a saját életének a vegzatúráját abban érzi, hogy önök a nagyokat futni hagyják, a kicsiket pedig vegzálják.

Meglátogatott engem az ősz folyamán egy megyei jogú városban működő sikeres kisvállalkozó, elmesélte, hogy ebben az évben 11 adóellenőrzést kapott, 11-et; azt hiszem, ez októberben volt, tehát többet, mint ahány hónap volt addig az esztendőben. Utána azt is elmesélte, hogy ő tagja ott a megyei önkormányzat képviselő-testületének, és mit gondol, melyik párt színeiben képviselő? (Dr. Schiffer András: Csak a Fidesz.) Nem, MSZP-s képviselő. Az MSZP-s képviselő vállalkozása a 10. hónapban megkapta a 11. adóellenőrzését. Tehát, amikor a nagyokat... - nem akarom a CBA-t nevesíteni, mert az csak egy feltételezés, azzal együtt feltételezés, hogy Győrben néhány CBA-s középvezetőt jogerősen elítéltek adócsalásért, de ez még mindig csak feltételezés, hogy a CBA esetleg valamiért szóba kerülhet itt egy ilyen adócsalási ügynél; de az viszont tény, aki engem meglátogatott.

Tehát önök politikai zsarolás eszközeként használják esetenként az adóhivatalt. A hozzá kimenő, az önkormányzati MSZP-s képviselőt meglátogató adótisztviselők már elnézést kértek, mindent mindig rendben találtak, pozitív, tehát elismerő, mindent rendben találó jegyzőkönyveket hoztak, állítottak ki, és elnézést kértek az érintett, egyébként joviális vállalkozótól, hogy ők maguktól már nem jönnének, mert ők látják, hogy minden rendben van, de mindig ezt dobja ki a gép. Hát ki nyomkodja azt a gépet? Egyszer úgy nyomkodják a gépet, hogy 11-szer kell kimenni egy kisvállalkozóhoz a 10. hónapig, máskor meg azt dobja ki a gép, hogy egy sokkal nagyobb vállalkozáshoz, ahol milliárdos áfa-visszaigénylések vannak, oda meg nem kell kimenni? Ki állítja be ezt a gépet? Azért gondoljanak bele! Nagyon erős a gyanú, hogy ezt a gépet valaki beállítja, hogy ezt a gépet valaki befolyásolja. Tegyenek a tisztesség érdekében, tegyenek azért, hogy a kormányuk jó híre helyreálljon, tegyenek azért, hogy az önök egyéni képviselői, a parlamenti képviselők tisztessége helyreálljon, hogy önök nem statisztálnak ehhez az elkendőzéshez, és tegyék lehetővé, hogy érdemi vizsgálat következzen be. Köszönöm, elnök úr. (Dr. Schiffer András tapsol.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm, elnök úr. Végre megszólalt egy fideszes! Pont ez a probléma, képviselő úr, ezt magyaráztam önnek. Az adóellenőrzésnek van egy kapacitása, és ha az adóellenőr az idejét azzal tölti el, hogy 11-szer kimegy arra a helyre, ahol mindig mindent rendben talál, akkor nem tud elmenni arra a helyre, ahol esetleg valamit megtalálhatna; ez az egyik.

A másik a pénztárgépek: ez a kormányzati alkalmatlanságnak a tipikus esete, hogy nem tudták specifikálni, mire van szükség, nem tudták engedélyezni, hogy milyen pénztárgépre van szükség. Kiszúrnak a fogyasztóval, mert lehet, hogy nem tudnak kinyitni a benzinkutak, lehet, hogy nem tudnak kinyitni a gyógyszertárak, lehet, hogy a vendéglátóegységek egy része se tud kinyitni, tehát önök a saját alkalmatlanságukat áthárítják a fogyasztókra, áthárítják a hazai vállalkozásokra a pénztárgépek esetén is. Nem azt mondtuk, hogy ne legyen pénztárgép. A pénztárgép-, online pénztárgépműködés a gazdaság tisztulásának egy jelentős eszköze, az ellen emelünk szót, ahogy önök csinálják. És ne tessék már ennyire - hogy mondjam - szelektált gondolkodásúnak beállítania saját magát, nem akarok durvábbat mondani. Mi azt mondtuk, hogy nem ebben a tárgyban, amiben a vizsgálat folyik - vagy szeretne folyni -, folyik a büntetőeljárás.

(0.00)

Ez folyamatokat elemez, a büntetőeljárás, amiről a miniszterelnök beszél, azok meg a konkrétumok. Önök a folyamatot nem engedik kideríteni, hogy milyen folyamatok eredményként nem tudnak behajtani ezermilliárdot, vagy mondhatnám durvábban, hagyják elcsalni azt az ezermilliárdot.

Képviselő Úr! Ne fesse magát ennyire, mert ön azért ennél több. Köszönöm. (Dr. Schiffer András tapsol.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! A forint gyengélkedik az elmúlt napokban, és ha Orbán Viktor támasztja meg, aki a parlamentben erős Magyarországot vizionált, akkor nagyon nagy a baj, mert köszönő viszonyban nincs a valóság azzal, amiről itt a miniszterelnök beszélt. A gyenge forint azt is mutatja, hogy ez a gazdaság nem olyan stabil, mint kellene, az életszínvonal gyengébb, mint négy évvel ezelőtt. Orbán ötmillió szegény ember országává tette Magyarországot.

És a szegény embereknél hadd tegyek egy kitérőt a Szegénylegények alkotójára. Jancsó Miklósról szeretnék megemlékezni, akiről a hivatalos kormányzat valahogy egy szót nem akar ejteni, mintha nem a magyar filmművészet legnagyobb alkotója lenne, akit Cannes-ban életműdíjjal tüntettek ki, és olyan kiváló alkotások fűződnek a nevéhez, mint amit említettem, az örök érvényű Szegénylegények, az Égi bárány vagy a Nekem lámpást adott az Úr. Ne feledjék annak az elhíresült mondatát: "Füttyögsz és hazudsz!" A folytatást nézzék meg a filmben. Tehát én tisztességgel megemlékezem Jancsó Miklós nagyságáról, és azt kérem önöktől is, hogy az életműhöz hasonló mértékben emlékezzenek róla. (Taps az MSZP soraiban.)

Tisztelt Képviselőtársaim! A miniszterelnök beszédében egy szót nem szólt arról a gazdasági leszakadásról, ami például a szomszédainkhoz képest tapasztalható, nem szólt arról a káoszról, ami a kormányzati alkalmatlanságot mutatja a pénztárgépcsere ügyében, és mélyen hallgatott arról a világbotrányról, amikor az MVM off-shore cégeknek adott el nagyon jutányos áron több milliárd köbméter gázt. Én azt hiszem, hogy ezek a kérdések mindenképpen szót érdemelnek. Sokkoló árfolyamot ért el a nemzeti valutánk, és ez az árfolyam-mélyrepülés 2010 nyarán az önök szavaival kezdődött. Kérdezem, hogyan számíthat a magyar lakosság arra, hogy Orbán Viktor megtámasztja a forint árfolyamát, amikor Orbán helyettese, Kósa Lajos és szóvivője, Szijjártó Péter döntötte be először 2010-ben a forintot.

Hogyan számíthat a magyar miniszterelnökre az a sok százezer devizahiteles, vagy az a sok millió ember, aki az üzemanyagáron és az importárakon keresztül érezni fogja az árfolyamromlást, ha a Nemzeti Bankra mutogat, arra, hogy Matolcsy György független tőle - ki hiszi ezt el -, és arra, amit utána Matolcsy György mond, hogy a Magyar Nemzeti Banknak nincs árfolyamcélja? Orbán hamis szólamainak tarthatatlanságát a forint egyre kétségbeejtőbb állapota is mutatja. Ma Orbán Viktor 47 forinttal tartozik eurónként a magyar embereknek, és 67 forinttal tartozik svájci frankonként a magyar embereknek.

Navracsics Tibor szinte pont öt évvel ezelőtt mondta, hogy ha az euró árfolyama 300 fölött lesz, az a kormány gazdaságpolitikájának a kudarca, a kormány alkalmatlansága, amin csak egy választási eredmény segíthet. Ebben egyetértünk. Április 6-án le kell váltani ezt a kormányt, mert alkalmatlan, ezt mutatják a pénztárgépbotrány aktuális eseményei, amelynek során a kormány beismerte egy vezetőváltással a hibáit. És hadd mondjam azt is, hogy ez a köteles beszéd, amit a Hír TV feltuningolt, csalásra épül. A Hír TV riportere saját maga ismerte el, hogy felhangosították kérdés formájában, ezért bűnhődni kell.

(15.00)

És bűnhődni kell a gáz off-shore botrány résztvevőinek is. A távhőszámla és gázszámla 10-15 százalékkal alacsonyabb lehetne, ha a miniszterelnök környezetéhez tartozó személyek - mint például Garancsi István - az MVM egyetértésével, támogatásával, miniszteri rendelettel nem lopnak el több mint százmilliárd forintot. 2011 óta minden magyar család gázszámlája 10 százalékkal lehetne alacsonyabb, ha nem lopják el off-shore cégekbe az olcsó gázt. Ezt ki kell vizsgálni, ez igazságért kiált. Április 6-án ez is eljön.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP és az MSZP mögött helyet foglaló függetlenek soraiból.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Egy tisztességes előterjesztésnek arra a kérdésre mindenképpen válaszolni kell, hogy mit, mikorra és mennyiért. Na, ez a három nem derül ki az önök előterjesztéséből, és mivel az előkészítő anyagokat tíz évre titkosították, így még csak előkészítő anyagokból sem ismerhetik meg a képviselők.

(15.50)

Tehát amikor azt mondom, hogy az MSZP nem atomellenes és nem oroszellenes, akkor kritizálom önöket, hogy szokásos fideszes módszerrel az utolsó pillanatban - a csütörtöki házbizottságon még nem tudták megmondani, hogy mi lesz az előterjesztés - terjesztik a Ház elé, és egy olyan kérdést, amely tényleg széles társadalmi támogatottságot kell hogy igényeljen, csak az alapján lehet egy ilyen döntést meghozni, amely 60-80 évre eldönti az ország energiapályáját, azt önök hazugságokra építve - amit Lázár János elmondott - olyan fals, torz, hibás energiaprognózisra építik, ami csak kudarcot jelenthet.

Önök le akarják hazudni a beruházás árát is. Kérem, ha nézik a sarokszámokat, ez kétszer annyiba kerül, mint amiről önök most tudnak. A jelenlegi Paksi Atomerőmű egy amortizálódott erőmű, jó állapotban van, még húsz évig mehet, de beruházási költség már nincs rajta, ezért tud olcsón termelni. Azt viszont, hogy a későbbiekben milyen áron tudna termelni egy új atomerőművi blokk, azt önök ügyesen elhallgatják, titokban tartják. Egyetértek azzal, aki azt mondta, hogy ez a vita megcsúfolása, mert ez nem is vita.

Arra, hogy nincs verseny: valóban, az oroszoknak versenyelőnyük van. Mikor profitál Magyarország abból, hogy van az oroszoknak versenyelőnye? Ha verseny van, mert akkor le kell menniük az árban a franciákhoz képest, a koreaiakhoz képest, az amerikaiakhoz képest. De ha nincs verseny, akkor Magyarország nem profitál ebből.

A következő a transzparencia. Önök egy szó erejéig beleírják, hogy transzparens módon fogja megversenyeztetni a résztvevőket a Roszatom. Kérem szépen, ez édeskevés. Hazugságban maradtak ebben is. E Ház falai között - nem ebben a teremben, az alsóházi teremben - Orbán Viktor miniszterelnök mondta 2013. február 11-én egy MSZP-s kérdésre, hogy verseny lesz. Ha verseny lenne, akkor lenne miről tárgyalni. Így viszont, hogy önök titkosítanak mindent, hogy nincs verseny, hogy puccsszerűen hozzák ide, a parlament elé, így nincs miről tárgyalni, sem a vitában nem veszünk részt, sem ezt az időkeretes tárgyalást nem támogatjuk.

Köszönöm, elnök úr. (Taps az MSZP soraiban.)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm. Köszönöm, hogy egy kicsit megsztároltak az atomerőműves kérdés előtt (Az elnök csenget.), így most már mindenki tudja, hogy értek hozzá. (Derültség és közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Kedves Balla képviselő úr, erre én büszke vagyok, tudja? (Zaj. - Az elnök csenget.) Lehet, hogy az olajiparban nem ragadt magára semmi.

Az a probléma, miniszterelnök úr - és sajnos, hogy ez ténykérdés -, hogy ön társadalmi és országgyűlési felhatalmazás nélkül, tehát az érvényes törvényeket, az atomtörvényt figyelemben nem tartva (Dr. Rétvári Bence: Hitelesek a szavaid!), egy 1966-os megállapodást prolongálva (Közbeszólás a Jobbik soraiban: Hol a pénz?) kötött szerződést, titkos szerződést az oroszokkal. Az atomtörvény ugyanis az előkészítésre és utána a döntésre ír elő országgyűlési határozatot.

Az Országgyűlés az építés kérdésében még nem döntött. Önök egy 2009-es döntésre hivatkoznak, ami csak az előkészületekről szól. Egy ilyen horderejű kérdést nem lehet olyan szűk körben eldönteni, mint ahogy Lázár úr gondolja, társadalmi támogatás nélkül ez nem működik. (Közbeszólások a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.)

Én a Paksi Atomerőmű jelenlegi négy blokkját nagyon jól ismerem (Derültség és szórványos taps a kormánypártok soraiban.), jó véleménnyel vagyok róla. Viszont pont ebből adódóan én tudom, mi a gyenge pontja ennek a két blokknak. (Folyamatos közbeszólások a kormánypártok soraiban. - Az elnök csenget.) Ennek az a problémája, amit önök el se tudnak képzelni, hogy mit mikorra mennyiért. (Derültség és közbeszólások a kormánypártok soraiban.) Minden beruházásnak ez az alapja: tudni kell, hogy mit akarunk, tudni kell, hogy mennyiért - azt nem merték leírni -, és azt is, hogy mikorra van rá szükség. Erre tíz évvel később lenne szükség, és körülbelül fele ilyen áron. Ez a problémám, ezért az a kérdésem: miniszterelnök úr, miért titkolja erre a választ? Miért titkosították tíz évre ezekre a kérdésekre, a sarokpontokra a választ?

Köszönöm szépen.

(18.30)

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen, miniszterelnök úr, ezt az előlegezett bizalmat, csak az a probléma, hogy ami itt fekszik a parlament előtt, ez az előterjesztés üres. Hiányzik belőle az, hogy mennyibe kerül. (Zaj, közbeszólások.) Én is hiányzom belőle mint szakértő. (Derültség.) Természetesen, mint szakértő. (Zaj, derültség. - Az elnök csenget.)

ELNÖK: Kérem képviselőtársaimat...

DR. JÓZSA ISTVÁN (MSZP): Nem világos belőle, hogy mibe kerül ez 50 év alatt a magyar családoknak. Ennyire nem lehet kisstílű, miniszterelnök úr! Azt ide kellene hozni! (Folyamatos zaj, közbeszólások. - Az elnök csenget.) Tehát a lényegi kérdéseket legalább meg kellene oldani.

Ön Pakssal együtt az összes magyar család konnektorát eladta. Tudja, ami a falból kijön, és mindig tiszta áramot ad. (Folyamatos közbeszólások. - Az elnök ismét csenget.) Na, azokat a konnektorokat sikerült eladni. Úgyhogy én azt kérném, hogy nincs elvi kifogásunk az atomenergia ellen, de amíg nem lehet látni, hogy ez mennyibe kerül (Derültség, közbeszólások a kormánypárti padsorokból.), most úgy látszik, hogy kétszer annyiba kerül, tehát dupla lesz az energia ára. Miért? (Közbeszólások a kormánypárti padsorokból. - Az elnök csenget.)

DR. JÓZSA ISTVÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Ez egy érdekes előterjesztés, mert a törvényjavaslat alapján új törvény váltja fel a kollektív befektetési formákról szóló 2011. évi törvényt, az alternatív befektetésialap-kezelőkről szóló 2011. évi EU-s irányelv, ahogy az előterjesztő is mondta, az úgynevezett abak-irányelv hazai jogrendszerbe történő átültetése és további jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében.

Azért érdekes ez, ugyanis szükségtelen lenne új törvény megalkotása - (Dr. Cséfalvay Zoltán a tabletjét nézi.) ezt az előterjesztőnek mondom, ha még idefigyel -, ha a korábbi, 2011-ben elfogadott tárgybeli törvény akkori előterjesztője és a jogalkotó a 2011. év végi benyújtáskor figyelembe vette volna az akkor egyébként már fél éve kihirdetett abak-irányelv rendelkezéseit. Ez esetben a jogharmonizációs kötelezettség is határidőben, azaz 2013. július 22-ére - ez volt az uniós határidő - teljesülhetett volna, és nem most kellene ennek érdekében új jogszabályt alkotni.

Ezzel együtt az eltelt két év érdekes fejleményeket hozott a Magyar Nemzeti Bank működésében, és ezzel összefüggésben kicsit többről is szól ezt az új törvény, mint magának az abak-irányelveknek az átültetése a magyar jogrendbe. Az egy támogatandó cél, hogy az új jogszabályokkal való összhang megteremtése és egyéb pénzügyi tárgyú jogharmonizációs kötelezettségek teljesítése érdekében módosításra kerül a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény, de amit a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi MNB-törvény módosításán tesznek, az már érdekes. Ugyanis 2013. október 1-jétől a befektetési alapok és -alapkezelők felügyeletét az MNB látja el a PSZÁF megszüntetését vagy beolvasztását követően, és ezzel összefüggésben természetesen vannak módosítási feladatok.

A Nemzeti Bank integrációjával összefüggésben a gyakorlati tapasztalatok alapján felmerültek módosítási igények, és ezek átvezetésre is kerültek. Ez helyes. A rugalmasabb döntéshozatal érdekében a Pénzügyi Stabilitási Tanács eljárásával összefüggő egyes hatósági döntések kiadmányozása delegálhatóvá válik a Magyar Nemzeti Bank egyes vezetőire. Én azt hiszem, hogy még ez is helyes. Az viszont már nem előremutató, hogy korlátozásra kerül a Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontjának nyilvánosságra hozatala, ugyanis az elnök vagy a Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazott tagja jogosult csak ezután álláspontot nyilvánosságra hozni, a delegálás lehetősége megszűnik. Ez egy szűkítő intézkedés, tehát ezt mi egyértelműen nem támogatjuk.

A Magyar Nemzeti Bank egyes ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásokban teljesítendő közzétételi kötelezettségei is korlátozódnak ebben az előterjesztésben. Ez sem helyes. Ugyanis a hatékony jogérvényesítés érdekében a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, díjak adók módjára behajthatóvá válnak az MNB számára, ez egy ilyen pénzbehajtó, büntetésbehajtó feladaterősödést mutat.

Annak érdekében, hogy a Magyar Nemzeti Bank fellebbezéssel nem támadható döntéseit bírósági felülvizsgálat esetén a bíróság ne legyen köteles 30 napon belül felülbírálni, erről rendelkezik az előterjesztés, továbbá a piacfelügyeleti eljárásra vonatkozó eljárási szabályok, ügyfél általi iratbetekintési jog korlátozásának és próbaügylet kötésének lehetővé tételére irányuló módosítás is szerepel.

Kizárólag készpénzfelvételre használható a Magyar Nemzeti Bank-munkavállalók számára forint- és devizaszámlák MNB általi közvetlen vezetésének lehetővé tétele. Ez különös, hogy az MNB-munkavállalók számára miért kell külön számlavezetést lehetővé tenni. Ők is ugyanolyan fogyasztók, állampolgárok, mint bárki más ebben a hazában. Ez egy kevéssé érthető kitétel.

A Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft. állami tulajdoni hányadának a Magyar Nemzeti Bank részére történő térítésmentes átadása érdekében a tulajdonosi jogokat 2013. október 1-jétől már a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. Ez, mondjuk, szintén összefügg a PSZÁF beintegrálásával, tehát ilyen értelemben technikai jellegűnek tekinthető.

Módosul továbbá az Európai Közösség területére belépő, illetve a Közösség területét elhagyó készpénz ellenőrzéséről szóló 2005. október 26-ai, 1889/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 2007. évi törvény miniszteri felhatalmazásra vonatkozó rendelkezése, kiegészül ugyanis az ideiglenes biztosítási intézkedésként visszatartott készpénz kezelésével kapcsolatos szabályok megalkotásával.

(21.30)

Módosul a közbeszerzésekről szóló 2011. évi CVIII. törvény, amely szerint tízről tizenötre emelkedik a közbeszerzési hatóság keretében működő tanács tagjainak a száma. Várhatóan ezt még a választások előtt perfektuálni fogják. Törlésre kerül az a rendelkezés, miszerint a tanácsban az egyes közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. Az egész tervezet hatálybalépése, mit tesz isten, 2014. március 15., bizonyos kivételekkel.

Tehát ahogy az előzőekben is elmondtam, nem lenne szükség erre az új törvényre, ha idejében észbe kapnak, és 2011 végére behozzák az akkor már ismert abak-irányelv rendelkezéseit.

Ezen túlmenően a törvényjavaslat számos eleme azonban nem jogharmonizációs célok és nem is az általános indoklásban rögzített további célok elérését szolgálja, ugyanis a Magyarország valós pénzügyi helyzetével kapcsolatos átláthatóság korlátozását eredményezi a törvény, az információk rendelkezésre állásának akadályozását szolgálja, hogy a Pénzügyi Stabilitási Tanács álláspontját kizárólag annak elnöke vagy a Pénzügyi Stabilitási Tanács felhatalmazott tagja jogosult nyilvánosságra hozni. Ezt mi élesen kritizáljuk.

Az MNB hatósági működése átláthatóságának szűkítését eredményezi, hogy megszűnik egyes ellenőrzési és piacfelügyeleti eljárásokban a közzétételi kötelezettség. Ez a transzparencia rovására megy. Ezt is élesen kritizáljuk.

Továbbá a Magyar Nemzeti Bank pénzbeszedő funkciójának erősítését szolgálja, hogy a jogerősen kiszabott és meg nem fizetett bírságok, felügyeleti díjak adók módjára behajthatóvá válnak, ugyanakkor a Magyar Nemzeti Bank esetében megszűnik a 30 napos bírósági felülvizsgálat törvényi garanciája. Tehát ez egyfajta jogsérelem. Továbbá a piacfelügyeleti eljárás során is lehetővé válik az ügyfél általi iratbetekintési jog korlátozása. Ez pedig aztán már egyértelműen szűkítést jelent a transzparenciát illetően.

A Közbeszerzési Tanács működésének manipulálását és további pozíciók választások előtti betöltését szolgálhatja, hogy a Közbeszerzési Tanács tagjainak száma tízről tizenötre emelkedik, és megszűnik az az arányossági kötelezettség, miszerint a tanácsban az egyes közérdekű célokat, valamint az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú tag képviseli. Itt egyenlőtlenség állhat fenn.

Mindezek alapján az MSZP a törvényjavaslatot nem tudja támogatni, mert az a támogatható jogharmonizációs kötelezettségek teljesítésén túlmenően lehetővé teszi a Magyarország valós pénzügyi helyzetével kapcsolatos átláthatóság szűkítését, továbbá előrevetíti a Magyar Nemzeti Bank megengedhetetlen pénzbeszedő funkciójának erősítését jogi garanciák nélkül, tehát a sérelmes garanciája nélkül, és megteremti a lehetőségét a Közbeszerzési Tanács működésének olyatén történő manipulálására, hogy új tagokkal az arányokat megváltoztatja. Ezzel további pozíciók válnak a választás előtt betölthetővé, ezáltal egyfajta eluralása figyelhető meg a Közbeszerzési Tanácsnak.

Mindezek alapján - bár természetesen vannak olyan részei, a jogharmonizációs részek, amelyek szerintünk is helyesek - az egész törvénytervezetet nem tudjuk támogatni.

Köszönöm szépen, elnök úr.