Készült: 2024.05.16.18:26:41 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

71. ülésnap (2015.05.11.), 236. felszólalás
Felszólaló Dr. Staudt Gábor (Jobbik)
Beosztás  
Bizottsági előadó  
Felszólalás oka felszólalás
Videó/Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:  Előző  236  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. STAUDT GÁBOR (Jobbik): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Ház! Igyekszem röviden hozzászólni. Tartózkodni fogunk a szavazásnál azért, mert egyrészről egyet lehet érteni természetesen a törvény céljával, de ahogy az előttem szóló ellenzéki képviselőtársaim is elmondták, sajnos nem látjuk azokat a garanciákat, hogy ez a törvény jól fog működni, és sajnos sok esetben azt láthatjuk, hogy valóban egy olyan megoldás születik, hogy hozunk egy törvényt, de hogy ez valójában működőképes lesz-e, erre kevesebb gondot fordított a jogalkotó.

A Törvényalkotási bizottság ülésén történteket viszont kiemelném, lévén, hogy azért nem túl elegáns dolog történt, ami itt a kétharmados passzust illeti. Az történt ugyanis, hogy a Gazdasági bizottság az 55. §-ról, a törvényjavaslat 55. §-áról megállapította azt, hogy kétharmados szavazással sarkalatos rendelkezést tartalmaz, ezért így lehetne csak elfogadni. A Törvényalkotási bizottság előtt, amikor ez a javaslat, mármint a Gazdasági bizottság módosító javaslata odakerült, akkor gondolom, a kormánytöbbség érzékelte, hogy ebből gond lesz, mert akkor itt, az Országgyűlés előtt adott esetben ezt kétharmados szavazásra kellene bocsátani, és lehet, hogy nem menne át. Az a megoldás született, ami számomra nehezen érthető volt akkor, és azóta is az, hogy egészen egyszerűen a Gazdasági bizottság módosító javaslatát is leszavazta a bizottság, és ezzel együtt azt a passzust, az 55. §-t, a törvény 55. §-át is kivette, arra hivatkozással, hogy tulajdonképpen ez az 55. § nem is kell, és enélkül is alkalmazható a törvény.

Ebben a szakaszban az volt benne, azt indítványozták az előterjesztők, hogy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalnak a hatásköreiről szóló rész abban a törvényben, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvényben egy pluszponttal, egy g) ponttal egészüljön ki, ami azt mondta volna ki, hogy a hivatal ellátja a felügyeletét az energiahatékonyságról szóló törvény alapján és az ezen törvény hatálya alá tartozó szervezeteknek. Valami miatt, kodifikációs okból ezt előterjesztette az előterjesztő, aki ráadásul ebben az esetben Seszták Miklós nemzeti fejlesztési miniszter volt, tehát nem egy egyéni előterjesztésről beszélünk, hanem egy miniszteri előterjesztésről, ahol nyilvánvalóan a kodifikációs folyamatokon átesett a javaslat. Valami miatt úgy gondolták a kodifikátorok, hogy fontos ezt a pluszpontot beiktatni az Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalról szóló törvénybe. Ezek után ‑ ezt persze ki lehet venni, és ki lehet venni pont azután, hogy a Gazdasági bizottság azt állapította meg, hogy ez egy kétharmados szabályozást érint, csak nem túl elegáns, és nem túl elegáns egy olyan módosító javaslattal, ami tulajdonképpen azt mondja ki, hogy ez nem is kell a törvénybe, tehát hogy enélkül is működik a dolog. Akkor arról van szó, hogy az előterjesztő minisztérium nem jól végezte a dolgát ‑ ez az egyik verzió ‑, és szakmailag indokolatlan javaslatot terjesztett elő; úgy terjesztette elő ezt a javaslatot, hogy igazából nem is kellett volna az 55. passzusnak szerepelnie benne. Ez az egyik lehetőség. Vagy a másik lehetőség, hogy bizony egy kétharmados szavazást próbáltak úgy kikerülni, hogy az egész szakaszt törlik, és általános felhatalmazások alapján szeretnék intézni az egész eljárást.

Természetesen jogi vitát lehet vice versa folytatni, én most nem is szeretnék mélyebben belefolyni, mert az Országgyűlés plénuma talán nem is a legalkalmasabb hely erre, ezt többször megtapasztaltuk az elmúlt időszakban, de az viszont biztos és rámutat, hogy itt olyan műveletek zajlanak bizottsági szinten, ami nem túl elegáns, és akkor a legudvariasabban fogalmaztam meg az ellenvetéseinket. Ezt már a minisztériumi szakaszban fel kellene ismerni, vagy ha ez akkor nem sikerült, akkor viszont egy kétharmados szavazásra ide kellene hozni ezt a javaslatot.

Én ennyit szerettem volna elmondani, és úgy gondoljuk, hogy a javaslat, bár a céljai támogathatóak, de nem oldja meg azt, amit kitűz célként, és amit elmondtam itt, a kétharmados passzus, a sarkalatossági pont kivételével, nem is sikerült a vége túl elegánsra, ezért mi csak egy tartózkodással tudunk hozzájárulni a szavazásnál. Köszönöm. (Taps a Jobbik soraiban.)




Felszólalások:  Előző  236  Következő    Ülésnap adatai