Felszólalás adatai

A mai napon adtuk át a Bosnyák tér második ütemét, a befejezett ütemét, és nagyon büszke vagyok arra, hogy itt van előttünk a Városliget megújításáról és fejlesztéséről szóló indítvány, amelyet remélem, hogy a képviselőtársaim támogatni fognak.

Kicsit visszamennék az időben. A Városliget egy szakrális helye a magyar nemzetnek, hiszen a rákosmezei országgyűléseknek is a színtere volt, általában vadászatra használták, illetőleg a Pest város melletti legelőként használták ezt a területet. Mintegy 260 éve került Pest város közösségének a tulajdonába, és látható, hogy nagyon sok minden történt, hiszen 1810-1813 között Európa kontinensi részének az első épített közparkjaként kapta meg a funkcióját. És mondhatom azt, hogy a 200 éves tér, amely 200 éve nyerte le a közparki funkciót, két alkalommal lett rendezett formában rendbe téve, és mind a két alkalommal a magyar állam, a magyar nemzet közösségének a forrásaiból.

Első alkalommal, éppen ahogy említettem, még 200 évvel ezelőtt József nádor volt, aki indukálta a városépítészeti bizottság felállítását - nem ezen a néven működött -, akkor kezdődött el a megépítése, majd rá majdnem száz évre, 1890-ben döntöttek úgy, hogy a millenniumi ünnepségekre megújítják ezt a területet, és akkor kapta meg lényegében a mai jellegét ez a terület.

Minden alkalommal, amikor nagy átalakításra került sor, ez a két alkalom is, és azóta éppen száz év telt el, minden alkalommal az államnak kellett beavatkozni. És miért is volt ez indokolt? Azért volt indokolt, mert sem a területi önkormányzatnak, hogy így fogalmazzak, tehát sem Pest városának akkor, sem az akkori környékbeli önkormányzatnak nem volt meg a megfelelő forrása. Mint ahogy ma sincs meg a forrása, sem a zuglói önkormányzat nem rendelkezik akkora pénzeszközökkel, de a főváros sem rendelkezik akkora pénzeszközökkel, hogy mintegy 100-150 milliárd forintot tudjon allokálni a fejlesztésekre. Azonban nagyon fontos a fejlesztés, és nagyon fontos a közösség építéséhez - mint ahogy mondtam - a közösségi tereknek a kialakítása.

Nézzük meg, hogy milyen állapotú ez a tér ma, illetőleg ez a környezet. Látható, hogy néhány héttel ezelőtt a parlamentünk tárgyalta a szabálysértési törvény módosítását, amellyel az életvitelszerű, közterületen való tartózkodást tilalmazzuk, illetőleg az illegális árusítást fel kívántuk számolni. Ennek egyik, mondhatom, hogy területe a Városliget volt, ahol ezt fel kellett hogy számoljuk. Nagyon nagyok az aszfaltterületek, illetőleg az aszfaltozott területeknek a nagysága, mondhatom, hogy közösségi folyosóként használták az elmúlt 20-30 évben a Városliget területét. A '70-es, illetőleg a '60-as években döntött akkor az építész szakma úgy, hogy a Kelet-Magyarország irányába terjedő, az M3-as autópálya megépítésével lényegében egy fővárosi közforgalmú utat átvezetnek az ország egyik legszebb közparkján. Tehát a Kós Károly sétány közlekedési folyosóként működik mind a mai napig. P+R parkolóként használják a város környéki lakók, hiszen nem tudnak máshol megállni, miközben 160 hektárnyi terület, a Rákosrendező állomás hosszú évtizedek óta rendelkezésre állhatna ahhoz, hogy P+R parkolót építhettek volna az előző városvezetők, illetőleg elgondolkodhattak volna rajta az ország vezetői is, hogy építsenek egy parkolót.

És mondjuk ki: sajnos nagyon rossz állapotú a Hősök tere is. Hiszen a Hősök tere ugyan a külföldi turisták által szépnek látott, de ha megnézzük jól a tér burkolatát, rettenetesen elhanyagolt állapotúnak mutatkozik. Tehát még egyszer: Zuglónak nincs erre forrása, a fővárosnak sincs erre forrása, azonban már elindult egyfajta hisztériakeltés ebben a kérdésben, félrevezetik az embereket és félretájékoztatják.

(13.50)

Nézzük meg, hogy mi történt a félretájékoztatók által! 60 éve nem tettek ezért a Városligetért igazából semmit, elhanyagolt épületek sora mind a mai napig ott van a Ligeten belül. Lerombolták a park egy jó részét, felvonulási utat vagy felvonulási teret építettek, felvonulási térnek alakították át a tér egy részét - most a kommunistákról beszélek egyébként -, bódévárost építettek a Ligetben, tehát látható, hogy egyszerűen olyan szinten elhanyagolt bódéváros alakult ki az Állatkerti körút mentén, amely méltatlan, illetőleg nem méltó Budapesthez. Leromboltak egy nagyon szép templomot, a Regnum Marianumot, amely pótolhatatlan értéket képviselt.

Nézzük meg a jogszabályt! Miről szól ez a törvényjavaslat? A törvényjavaslatunk egyfajta jogi keretet, szerkezeti és szervezeti keretet biztosít a ciklusokon átnyúló, tehát a több évre, mondhatom, hogy másfél évtizedre kiterjedő fejlesztésekre és építési beruházások megvalósítására. Szeretnénk, ha a közeljövőben középtávon már kiemelt állami beruházásnak minősülő formában megvalósulna a múzeumi negyed. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy egy helyen valósuljon ez meg, és mint zuglói polgármester nagyon büszke lennék arra, hogy ez éppen Zuglóban valósulna meg.

Jogi szempontból a törvényjavaslat nem érinti a főváros tulajdonjogát, és nem érinti a zuglói önkormányzat tulajdonjogát sem, azonban a törvény erejénél fogva vagyonkezelést állapít meg, vagyonkezelői jogot alapít a magyar állam részére és a magyar állam által felállított munkaszervezet részére. Ez a vagyonkezelő lenne majd hivatott elvégezni a feladatokat.

Fontosnak tartjuk azt, hogy a vagyonkezelő által az ingatlanra felépített építményeknek a tulajdonjoga, mondhatom, hogy tartós állami tulajdonba kerüljön, azaz százszázalékos állami tulajdonba, a kizárólagos vagyoni körben hosszú-hosszú évtizedekre gazdagítsa majd az országot. Nagyon fontosnak tartom megemlíteni, hogy a beruházások közérdekű célú fejlesztésnek minősülnek.

Amit szeretnék még kiemelni, hogy a Városliget ingatlanterületén csupán kulturális, közösségi, oktatási-nevelési, sport- és szabadidő, hitéleti, turisztikai, kiskereskedelmi, közlekedési, biztonsági és vendéglátó funkciójú és rendeltetésű területeket építhetnének meg. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a főváros önkormányzata felhatalmazást kap, hogy a következő fél évben erre a területre a mondhatjuk, hogy speciális építési szabályokat alakítsa ki, amelyek ennek a területnek a jövőbeli fejlesztését, illetőleg a feladatokat meghatározzák, hiszen ez egy kiemelt területe egyébként is az országnak, ily módon pedig egy kiemelt státushoz a Fővárosi Önkormányzatnak rendelet formájában kell az építési szabályzatot megalapítani, illetőleg megállapítania.

Benyújtott egy képviselőtársam egy módosító javaslatot, amelyet egyeztettem vele. Fontosnak tartom, hogy a Városliget ingatlanterületén a zöldfelületek a 2013. december 31-ei állapotnak megfelelően rögzítésre kerüljenek, illetőleg csak ennél nagyobb zöldfelületek kerüljenek meghatározásra, ami azt jelenti, hogy nem csökken a zöldfelületek aránya, amennyiben a képviselők itt majd ezt elfogadják és támogatják. Én a magam részéről támogatom.

Köszönöm szépen, elnök úr. Ennyit szerettem volna indításképpen elmondani. (Taps a kormánypártok soraiban.)