Készült: 2024.04.28.09:19:54 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

264. ülésnap (2013.03.25.),  5-8. felszólalás
Felszólalás oka Napirend előtti felszólalások
Felszólalás ideje 10:24


Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

ELNÖK: Szintén napirend előtti felszólalásra jelentkezett Dúró Dóra képviselő asszony, a Jobbik részéről: "A sikertörténet igazi valósága" címmel. Parancsoljon!

DÚRÓ DÓRA (Jobbik): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A kormány méltatlan a Klebelsberg név használatára - mondja Klebelsberg Kunó neves kultuszminiszter örököse, Klebelsberg Éva. A tavalyi év folyamán nyílt levélben fordult Hoffmann Rózsához és Balog Zoltánhoz is, amelyben azt kérte, hogy ne használják a Klebelsberg nevet annak az Intézményfenntartó Központnak a nevében, amely ilyen helyzetbe hozta az oktatást. Ehelyett például Aczél Györgyöt javasolta az intézményfenntartó élére, illetve hogy róla nevezzék el. Kifejtette azt is, hogy az engedélye és a jóváhagyása nélkül használja a kormányzat ezt a nevet, és állítása szerint az államtitkár asszony válaszra sem méltatta tiltakozását, ezért Strasbourgban igyekszik az igazságának érvényt szerezni.

Hát hogyan juthattunk oda, tisztelt képviselőtársaim, hogy Klebelsberg Kunó örököse az Európai Bíróságon kell hogy megtámadja Magyarországot azért, mert a magyar kormány válaszra sem méltatja őt? Ez igazi szégyen, és ha valami, akkor ez biztosan rontja Magyarország nemzetközi megítélését is.

De nemcsak Klebelsberg Éva van felháborodva az elmúlt hónapok, illetve az Intézményfenntartó Központ működése során, hanem nagyon sok pedagógus panaszlevéllel fordul a Jobbikhoz is, amelyben kifejtik, hogy milyen méltatlan helyzetbe hozta őket a kormányzat. Debrecenben szintén kiterjesztették az iskolaigazgatókra azt a korábban a budapesti szakiskolákban bevezetett cenzúrát, miszerint saját hatáskörükben sem nyilatkozhatnak a sajtó munkatársainak, csak ha a budapesti központból jóváhagyták az ő nyilatkozataikat. Az igazgatók arról tájékoztattak minket, hogy egy hétre előre meg kell határozniuk, hogy mikor tartózkodnak az iskolában, és ettől nem térhetnek el.

De sajnos sikertörténetről a kormányzati propagandával szemben Miskolcon sem beszélhetünk, hiszen vannak olyan intézmények, ahol az óraadó pedagógusoknak még a januári bérével is tartoznak, a szakiskolai ösztöndíjakat pedig február óta nem folyósították a diákoknak. A bejárási támogatástól is nagyon sok tanár elesett, ami sokuknak egyhavi fizetését jelenti.

(13.20)

Tehát megdőlt az a kormányzati hazugság is, miszerint senki nem fog majd rosszabbul járni az átadás-átvételt követően. Pakson hetekkel az átadás-átvételt követően sem tudtak jövedelemigazolást adni a pedagógusoknak, és számos esetben különböző adatlapokat három-négy változatban is ki kellett tölteniük; így is növelték a pedagógusok adminisztratív terheit. Heves megyében arról számolnak be a fejlesztőpedagógusok, hogy napi szinten kell jelentést készíteniük táblázatos formában, és úgy érzik, hogy hivatásuk gyakorlása most már nem a tehetséggondozásból és a fejlesztésből áll, hanem ezeknek az adminisztratív teendőknek az ellátásából.

Államtitkár asszony pedig beleélhetné magát Klebelsberg Éva helyzetébe, hiszen tudhatná, milyen az, amikor nem válaszolnak az embernek. (Folyamatos zaj.) Azt olvashatjuk ugyanis a hírekben, hogy a Miniszterelnökség megvizsgáltatta a mindennapos testnevelés tapasztalatait (Az elnök csenget.), a kutatás eredményét azonban titkolja az illetékes tárca elől. Micsoda felháborító dolog! Itt nemhogy nemzeti együttműködésről, de kormányzati együttműködésről sem lehet beszélni.

Kérem államtitkár asszonyt, hogy válasza után menjen oda Lázár Jánoshoz, és akár a folyosón beszéljék meg, hogy a Miniszterelnökség miért nem hajlandó ennek a kutatásnak az eredményeit átadni az illetékes tárca részére. Ez botrány! És ennek mi a következménye? Az, hogy az EMMI kénytelen volt ugyanezt a felmérést még egyszer elvégeztetni; természetesen az adófizetők pénzén. De nemcsak ez az eljárás a felháborító, hanem az is, ami ebből a kiszivárgott dokumentumból kiderül számunkra. Ugyanazt olvashatjuk, mint amit októberben az átadás-átvétellel kapcsolatban, hogy sem az infrastrukturális, sem a személyi feltételek nem állnak rendelkezésre, és még egy jól felszerelt iskolában is óriási problémákat fog okozni ennek a rendszernek a bevezetése. Azt olvashatjuk ugyanis ebben a nem nyilvános dokumentumban - amiből persze gondolhatjuk, hogy ez a valóság -, hogy napi húsz osztály lesz kénytelen folyosón vagy tornatermi kereteken kívül tartani testnevelésórát mindenféle tisztálkodási lehetőség nélkül.

Hiába beszél tehát a kormányzat zökkenőmentességről, illetve sikertörténetről, ez nem sikertörténet, hanem botránysorozat. Köszönöm a figyelmet. (Taps a Jobbik padsoraiban.)

ELNÖK: Tisztelt Képviselőtársaim! Frakcióra való tekintet nélkül túlságosan sokan gondolják úgy, hogy a teremben kell megbeszélniük a társukkal a problémájukat, ahhoz, hogy ez ne legyen zavaró a felszólalóra meg az elnökre nézve, úgyhogy kérem nyomatékosan, hogy a zajszintet csökkentsük. Államtitkár asszonyé a szó.

DR. HOFFMANN RÓZSA, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára: Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Felszólalásában legalább két dolog kissé összekeveredett, a mindennapos testnevelés és az állami fenntartásba vétel kérdése; az előbbi ugyanis megkezdődött 2012. szeptember 1-jétől, és felmenő rendszerben folytatódik, míg az állami fenntartásba vétel dátuma 2013. január, és a következő tanév kezdetétől fog kiteljesedni.

Először néhány szóban a mindennapos testnevelésre reagálnék. Ha van ebben a teremben vagy az országban valaki, aki vitatja azt, hogy a mindennapos testmozgás a gyerekek egészségének és akaratának fejlesztése érdekében szükséges, akkor annak azt tudom javasolni, hogy gondolja végig még egyszer azokat a tényeket, adatokat, amelyek arról szólnak, hogy a fiatalságunk közel 50 százaléka egyre súlyosbodó betegségekkel küszködik, a mozgáshiányból pedig nagyon sok olyan baj származik, ami megelőzhető lenne azzal, hogy mindennap mozogjanak. Azt hiszem, ez egy olyan tény, amit mindenki elismerhet.

Ezért döntöttünk úgy, hogy a mindennapos testnevelést előírjuk, hiszen ön is nyilván tudja, képviselő asszony, hogy mozogni nemcsak tornateremben, természetesen folyosón is lehet, de lehet iskolaudvaron, parkokban, és körbe lehet futni az iskola épületét. Naponta találkozom én magam is ilyen fiatalokkal, akik jóllehet, van még tornaterem, mégis a szabad levegőn futnak, ugyanis a szabad levegőn történő futás mindenképpen egészséges. Soha nem titkoltuk, hogy az infrastruktúra még nem áll teljes mértékben rendelkezésre, ezért gyorsított ütemben tervezünk olyan programokat, amelyek ezt megsegítik. A kormányzati felmérés eredményét ismertük, tehát semmi meglepetést nem tartalmazott számunkra.

A másik téma, amit megemlített, a pedagógusok panaszai; legalább ez már egy kicsit konkrétabb volt, hogy Debrecen, Miskolc és Paks nevét említette. Azt szeretném ezzel kapcsolatban az értésére adni, hogy miután a szakszervezeti tárgyalások egyik fontos témája volt az állami fenntartásba vétel, megegyeztünk az öt szakszervezettel - amellyel megállapodást írtunk alá január 22-én -, hogy a problémákat egy monitoringbizottságon keresztül jelzik. Egyetlenegy konkrét probléma nem jutott még el a központba - és ezt a szakszervezetek is megerősítették -, ami azt mutatja, hogy a problémákat helyben orvosolni tudják, és orvosolják is néhány napon belül. Ezzel együtt tudom, hogy vannak akadozások, vannak problémák. Ha én magam olyan konkrét ügyről szerzek tudomást, amely központi, sürgős közbeavatkozást igényel, arra tudok ígéretet tenni, hogy ezt természetesen megteszem. Túlóra- és egyéb kifizetések egyébként mindig is utólag történtek; kivizsgálni akkor tudom az ilyen panaszokat, ha ezek konkrét formát öltenek.

Hogy napi szinten kell a pedagógusoknak jelentést készíteni? Nem tudom, hogy miről és hol. Gyanítom, hogy ez esetleg valami projektnek lehet a része, de ezzel sem nagyon tudok mit kezdeni, mert az ilyen általánosságban megfogalmazott kritikák valóságalapja, ha utánanézünk, nem mindig állja meg a helyét; mégsem tagadom, hogy lehetséges ilyen. Azt kérem képviselő asszonytól is, hogy jelezze egészen konkrétan, a helyszín megjelölésével, hogy hol van olyan probléma, amin segíthetünk.

Végül a Klebelsberg-névhasználatról. Higgye el, hogy akkor, amikor a Klebelsberg név felvétele mellett döntöttünk, utánanéztünk a jogi környezetnek. Gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter több mint 80 évvel ezelőtt meghalt, ezért az ő nevének viselése senki más, semmilyen más intézmény jóváhagyását nem igényli, mint a Magyar Tudományos Akadémiáét. Ezt szóban és írásban is birtokoljuk. Klebelsberg Éva nem örököse gróf Klebelsberg Kunónak; ugyanazt a nevet viseli, a család egyik oldalágának tagja. Ismerjük a levelét. Egyébként nem felel meg a valóságnak, hogy nem válaszoltam neki, mert két ízben is válaszoltam, és mind a kétszer ezt írtam meg, hogy higgye el, hogy méltók akarunk lenni a klebelsbergi örökséghez. Olyan mértékű és léptékű változásokat tervezünk a köznevelési rendszerben, amelynek eredményeképpen a tanyasi gyerekek - ugyanúgy, mint a nagyvárosi gyerekek - fejlődnek, ahol a kollégiumokra, akár a kisiskolák bentlakásos kollégiumaira is meglesz a lehetőség, ahol a tehetséggondozás és a hátránykompenzáció kiegyenlítésre kerül.

Igen, ez sikertörténet lehet, ha mindenki teszi a magáét, mint ahogy eddig is tette. (Taps a kormánypárti padsorokban.)




Felszólalások:   1-4   5-8   9-12      Ülésnap adatai