Felszólalás adatai

KAPRONCZI MIHÁLY (MIÉP): A Matávval a kilencvenes évek közepén megkötött koncessziós szerződés sok szakember véleménye szerint nem volt előnyös sem a lakosságnak, sem az államnak. A lakosság nem érti, hogy mi az oka az állandó nagymértékű áremelkedésnek, és szokás szerint azt a mindenkori kormány nyakába varrja. Az állam sem jár jól, mert megkapja ugyan a koncessziós díjakat, de a koncesszió lejárta után már előre látható, hogy nagy veszteséget fog okozni az ország telefonhálózatának egyenetlen fejlesztése.

Ha megnézzük ugyanis, hogy milyen módon végzi a hálózatfejlesztést a Matáv, felmerül a kérdés, helyes-e az, hogy minden olyan fejlesztésre jut pénze, amely magas hasznot biztosít számára, melyet nem reinvesztál, hanem kioszt, viszont a haszonból nem jut egész országrészek hálózatának megfelelő korszerűsítésére. Konkrétan az úgynevezett telepített rádiótelefonos körzetekre gondolok. Ezekben a körzetekben ideiglenes megoldásként elavult rádiótelefonokat telepítettek. Persze még így is nagy hasznot húz a Matáv ezekből az elavult készülékekből. Az viszont már az előfizető gondja és bosszúsága, hogy ezekről a készülékekről alig lehet érthetően beszélni, faxolásra, internetezésre alkalmatlan. Egy a lényeg, hogy a magyar ember sokat fizessen, legyen miből milliárdokat osztani év végén. Jövőre, bevett szokás szerint újabb 4 százalékkal emelve a tarifákat az európai árcsökkenéssel szemben, megint nem lesz lényeges változás. Csak remélem, hogy a jól titkolt szerződések tartalmazzák azt a kötelezettségét is a Matávnak, hogy legalább érthető legyen a telefonban hallható hang, és ezt a magyar államnak is joga van megkövetelni. Az nyitott kérdés továbbra is, hogy hogyan fogjuk behozni ezen területek lemaradásait, és ki fogja ezt megfizetni, mert így egyre távolabb kerülünk Európától.

Kérdésem: az általam felvetett problémákat ismeri-e a minisztérium? Mit tesznek a helyzet javítására?

Várom válaszát.