Felszólalás adatai

DR. BOGÁR LÁSZLÓ, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Sajnos egyet kell hogy értsek önnel. Ez a szerződés valóban mintapéldája, vagy ahogy ön fogalmazott, iskolapéldája a rossz szerződéseknek.

Azt hiszem, ez a példa is alkalmas arra, hogy elgondolkozzunk azon, hogy az előző kormány által követett gyakorlat valójában kiknek az érdekeit is szolgálta. A munkavállalók érdekeit bizonyosan nem, hiszen ahogy ön is jelezte, foglalkoztatási garancia híján az egykori állami gazdaságban dolgozók száma mára az eredeti töredékére esett vissza. A szerződésben ugyan névleg szerepelt a foglalkoztatottság fenntartásának kötelezettsége, de csak olyan általánosan megfogalmazva, hogy annak számonkérése, esetleges bírósági eljárás útján történő kikényszerítése nagyon is kétségesnek látszik. De a szerződésben nem képviselte az előző kormány a kisvállalkozók érdekeit sem, hiszen ahogy ön is említette, a gyümölcslégyártás felszámolása alapjaiban rendítette meg a helyi agrárvállalkozások többségét.

Végül nem szolgálja a szerződés a hazai gazdaság általános érdekeit sem, mivel lehetővé teszi, hogy a jól csengő magyar márkanév fokozatosan és folyamatosan kiüresedjen. A vevő ugyan vállalta a BB márkanév védelmét és fenntartását, a márka piaci pozíciójának növelését, de a szerződés gyakorlatilag semmi szankciót nem tartalmazott azzal kapcsolatban, ha ez mégsem történik meg. A külföldi befektető ezek után aligha hibáztatható, hiszen egyszerűen csak betartja a vállalásait, szó szerint. Szó szerint idézve egyébként ez így szerepel benne: "... a tartós jövedelmezőség alapján az üzemgazdaságilag ésszerű mértékű termelés, kereskedelem és foglalkoztatás biztosítását, figyelembe véve az elengedhetetlen racionalizálást." Azt gondolom, hogy ez teljesen általános megfogalmazás, és éppen ezért egy céget üzletpolitikájában semmi sem gátol, és semmiféle társadalmi érdek nem befolyásol; főként, ha ennek szempontjait a társadalmi érdek védelmére hivatott kormány - idézőjelbe téve - elfelejti belefogalmazni az előzetes szerződésekbe.

A képviselő úr kérdésére válaszolva most már az előző kormány által kötött szerződés káros hatásainak ellensúlyozására van kormányzati akarat, de sajnos rendkívül szűk a cselekvési lehetőség. Mint az interpellációjából is kitűnik, a szerződés alapján a külföldi befektető tulajdonképpen jogszerűen járt el, és éppen ezért nagyon nehéz a negatív következményeket orvosolni. Mivel a kormány nyilván nem nézheti tétlenül a térség hanyatlását, mégis mit tehet? Két dolgot; az egyik, hogy felkéri az ÁPV Rt. felügyelőbizottságát a privatizációs folyamat vizsgálatára. Ez meg is történt, és ennek eredményéről a képviselő urat majd tájékoztatni fogom.

A másik lehetőség pedig úgymond menteni, ami menthető. A villányi térség sikere például Boglár esetében is jelenthet kiutat, a kis tételben gyártott minőségi bor lehet az egyik hívó szava annak a stratégiának, amire itt szükség van.

(15.50)

Az állam természetesen tőkepótlással, illetve vállalkozókat segítő programokkal járulhat hozzá ahhoz, hogy a térségben - de alapvetően önerejéből, az ott élők vitalitásából és tenni akarásából adódóan, amit a kormány természetesen igyekszik támogatni - talán mégis korrigálhatjuk ennek a hibás és rossz szerződéssorozatnak a negatív következményeit.

Köszönöm a figyelmét, és kérem válaszom elfogadását.