Felszólalás adatai

GÖNDÖR ISTVÁN (MSZP): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Ház! Tisztelt Államtitkár Úr! A 3010/29. ajánlás 3. pontjával szeretnék foglalkozni, Czerván György és dr. Dancsó József képviselő urak 1. §-ra vonatkozó módosítási javaslatával.

Kérem önöket, gondolkodjanak el azon - sajnos, ezt a javaslatot egyetlen bizottság sem támogatta, és a kormány képviselője sem támogatta a bizottsági szakaszban -, milyen üzenetet sugall ennek a javaslatnak az elutasítása mindazok számára, akik az üzletrészkérdéssel egyáltalán foglalkozni akarnak, a szövetkezeti tagok számára, vagy a szövetkezetekkel kapcsolatban álló vállalkozások és bankok számára.

Az eredeti javaslatban az szerepel, hogy a törvény hatálybalépését követő 60 napon belül készítsenek üzletrész-felosztási tervet. A képviselő urak azt javasolták, hogy a 2000. évi beszámolót követően kelljen ezt megtenni. Tessék ezt végiggondolni! Én nem akarom az FVM előterjesztőit felelőtlenséggel vádolni, de gondolják végig, mibe kergetik bele őket, ha ez a törvényjavaslat eredendően december 31. előtt elfogadásra került volna, vagy kerülne, még mindig, mert abból, ahogy Torgyán miniszter úr ilyen mereven ellenállt minden kérésünknek, azt veszem ki, hogy ha törik, ha szakad, ebből karácsonyra törvény lesz, mindezek ellenére is. Tehát a törvény január 1-jén hatályba lép, és ezt követően 60 napon belül meg kell csinálni, miközben az egész számviteli apparátusnak azon kellene dolgoznia, hogy a 2000. évről szóló éves beszámolót, az adóbevallásokat és az egyebeket elkészítsék. A képviselő urak azt kezdeményezték, hogy készüljön el az éves beszámoló, az éves mérleg, és ezt követően kerüljön megvalósításra ez a javaslat.

De még továbbmegyek, mert ebben szerepel a szövetkezettel szemben fennálló, harmadik személyek általi követelések figyelembevétele is.

(1.20)

Képviselőtársaim! Ha ezt az indítványt így nem vesszük tudomásul, és nem kerül támogatásra - ez az, amiről beszélt Pásztohy képviselő úr -, ez a bankok számára közvetlen üzenet, hogy tessék figyelni, itt a vagyont felosztják, itt a vagyont elosztják, és az önök követeléseire fittyet hánynak. Nem véletlen az az izgalmi állapot, ami a bankszférában megtalálható attól a pillanattól kezdve, amióta ez a törvényjavaslat a tisztelt Ház asztalán fekszik. Tehát azt gondolom, hogy ezt a javaslatot támogatni kellett volna. Hogy miért nem, hitem szerint ez csak azért van, amiről Orosz Sándor beszélt. A képviselő urak már tudták, hogy ebből a javaslatból semmi nem lesz, maga a kormány lesz az, amely az egész törvényjavaslatot egyetlen tollvonással átírja - mondhatom szebben, hogy visszavonja, és helyette egy új javaslatot terjeszt be -, ezért úgy gondolták, hogy ezzel a javaslattal már nem is kellene ilyen mértékben foglalkozni.

Szeretném hozzákapcsolni a mondandómhoz a 14., ugyancsak a képviselő urak által benyújtott javaslatot, amely még azt is kilátásba helyezte, hogy ezt a beszámolót, ezt a felosztási tervet egy független könyvvizsgálóval kelljen megvizsgáltatni. Kérem, a kormány ezt sem támogatja! Szóval, ma létezik Magyarországon egy olyan jogintézmény, a könyvvizsgálat, a számviteli törvény, amely a könyvvizsgálatra szabályokat határoz meg, és ez tényleg egyfajta hitelesített dokumentum.

Érdekeltek lennénk mindannyian abban, ahogy elmondtuk az első vitaszakaszban is, hogy itt egy korrekt, tisztességes megoldás kerüljön kimunkálásra, egy olyan mérlegbeszámoló alapján határozzák meg az üzletrészek értékét, amelyet könyvvizsgáló hitelesített; hogy utólag ne kelljen arról vitatkozni, hogy a mérleg egyes elemei esetleg, úgy, ahogy korábban is más törvényjavaslatok kapcsán itt mindig elhangzott, hogy a menedzsment mit meg hogyan követel, leértékel meg fölértékel. Ez ellen egyetlen egy védekezés van, ha ezt hites könyvvizsgálóval vizsgáltatjuk és ellenjegyeztetjük. Egy ilyen javaslatot sem támogat a kormány. Mi lehet az oka, ha nem az, hogy valami egészen másban töri a fejét, amit egyelőre velünk nem akar megosztani?

Köszönöm szépen a figyelmüket.