Készült: 2024.04.28.16:32:16 Dinamikus lap

Felszólalás adatai

175. ülésnap (2004.10.18.), 205. felszólalás
Felszólaló Dr. Kóródi Mária (SZDSZ)
Beosztás  
Bizottsági előadó Költségvetési bizottság
Felszólalás oka Ismerteti a bizottság véleményét
Videó/Felszólalás ideje 5:02


Felszólalások:  Előző  205  Következő    Ülésnap adatai

A felszólalás szövege:

DR. KÓRÓDI MÁRIA, a költségvetési és pénzügyi bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Abban a sajátos helyzetben vagyok, a költségvetési bizottság többségi előadójaként azt kell elmondanom, hogy a költségvetési bizottság 11:7 arányban támogatta a tárgysorozatba-vételt (Tirts Tamás tapsol.), viszont 9:9 volt az az arány, ami az általános vitára való alkalmasságról döntött, ami azt jelenti, hogy a költségvetési bizottság többségi véleményt nem fogalmazott meg az általános vitára való alkalmasság kérdéskörében.

(18.30)

Ez a szavazati arány is mutatja, hogy itt egy olyan kérdésről van szó, amely kérdésnek az áttekintése rendkívül fontos azért is, mert vannak olyan elemei ennek a közbeszerzési törvényi szabályozásnak és ezzel összefüggésben az önkormányzati törvény szabályainak, amelyeknek az ütköztetése ma még valójában nem történt meg. Szükség lenne annak áttekintésére, hogy amikor az önkormányzati szervezetek, vállalatok, vállalkozások valamilyen olyan feladatot látnak el, amely rájuk nézve törvényben előírt és kötelező feladat, és ezt saját szervezetükön keresztül látják el, akkor ennek a szervezetnek milyen jogosítványai vannak, mi az, ami az önkormányzati törvényből eredő feladatellátáshoz szükséges jogosítvány.

Amikor a közbeszerzési törvénnyel összevetjük az önkormányzati társaságok kötelező közfeladat-ellátását, akkor azok, akik amellett érvelnek, hogy a közbeszerzési eljárást ki kell terjeszteni ezekre a szervezetekre is, azok azzal érvelnek, hogy de hiszen közpénzről van szó, meg kell védenünk a közpénzt, és nyugodtan mérjék meg magukat, menjenek ki a versenyre. Igen ám, de a másik oldalon ott vannak azok a pénzeszközök, amelyeket az önkormányzat valamelyik időpontban a saját társaságainak a feladatellátáshoz szükséges eszközök megteremtésébe befektetett. Ha például egy ilyen közfeladat ellátására létrehoz egy szervezetet egy önkormányzat, abba megveszi a szükséges eszközöket, feltölti a berendezési tárgyakat, tehát egy csomó közpénzt tesz be abba a szervezetbe, amelyet működtet. Ha pedig a következő időszaknál, egy-egy szolgáltatási időszak lejárta után a közbeszerzési eljárásba be kell kapcsolni az önkormányzati céget is, könnyen lehet, hogy abban az árkínálatban az önkormányzat alá kínálnak, ami lehet, hogy átmenetileg olcsóbbnak tűnik, de ott marad az önkormányzati vállalat önkormányzati tulajdonában az az eszközrendszer, amivel aztán pedig nem tudunk mit kezdeni, nem tudjuk kihasználni, nem tudunk vele dolgozni.

Tehát itt többféle szemléletmódot kell egymással ütköztetni, és ma ez az ütköztetés valójában még nem történt meg, mert ennek a kérdésnek a kezelése csak és kizárólag a közbeszerzés oldaláról merül fel. Azt mindannyian elismerik, akik ebben a kérdésben az apparátus részéről állást foglalnak, hogy szükség lenne egy olyan szabályozásra, ami a kötelező közszolgáltatási rendszernek a törvényi szabályozási kereteit adja meg, és ha jól tudjuk, ennek érdekében már az eljárások meg is kezdődtek. Gyakorlatilag elindult egyfajta gondolkodás azon, hogy milyen módon születhet meg ez a törvény, amely a közérdekű közszolgáltatások kereteit rendezi. De azt valamennyien tudjuk, hogy egy ilyen törvény megszületése legalább egy-két éves idő, de mindenesetre elég hosszú idő ahhoz, hogy ezalatt valójában az önkormányzati társaságok adott esetben kárt szenvedjenek. Azt pedig látnunk kell, hogy ez a kár valamennyiünk kára, hiszen az önkormányzatok vagyona ugyanolyan közvagyon, mint az állami vagyon, illetve erre a vagyonra ugyanúgy kell figyelnünk és ugyanúgy kell az érdekeit védenünk, mint egyébként valamennyi közvagyonnak.

Tehát ez is egy olyan cél, ami miatt a közbeszerzési eljárás és az önkormányzatok közötti kapcsolatrendszert a kötelező közszolgáltatások ellátási körében felül kell vizsgálni, és áttekintőbb, körültekintőbb megoldásra van szükség, mint az most a közbeszerzési törvényben van. Erre alkalmat ad ez a törvényjavaslat, amelynek nyilván vannak olyan kérdései, amivel foglalkoznunk kell még. De arra mindenképpen jó és fontos, hogy néhány alapkérdés tisztázását most megejthessük.

Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps az SZDSZ padsoraiból.)




Felszólalások:  Előző  205  Következő    Ülésnap adatai